Novembertől a mai napig több mint 150.000 nyugdíjas kérte a Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alaptól (PIO), az ügyészségektől és bíróságoktól a Stavimo tačku na pljačku (Tegyünk pontot a fosztogatás végére!) elnevezésű kampány keretében, hogy adják vissza a nyugdíjukból elvont részt.

A Szerbiai Nyugdíjas Szakszervezetek Egyesülete (USPS) és a Szerbiai Nyugdíjas Katonai Személyek Szakszervezete (USVPS) kezdeményezte a kampány megszervezését, így próbáltak rámutatni arra, hogy nem fogadják el azt, hogy már több mint három éve elveszik tőlük a megszerzett nyugdíjuk egy részét.

A nyugdíjasok azt kérték az illetékes alaptól, hogy adjon ki végzést arról, hogy mekkora a nyugdíjuk azóta, amióta életbe lépett a nyugdíjak ideiglenes csökkentéséről szóló törvény, illetve arról is, hogy az elmúlt évek alatt mennyi pénzzel károsították meg őket. A nyugdíjasok ezekkel a végzésekkel fordulnának a bírósághoz, hogy szolgáltasson igazságot és akár még Strasbourgig is elmennének.

„A nyugdíjasok számára, akik mindent munkával teremtettek meg, ez nagyon megalázó. A bejelentett tiltakozás nem Szerbia, mint ország ellen irányul, hanem pontosan azok ellen, akik megszegik a morális elveket és Szerbia Alkotmányát”, mondta a Novostinak Jovan Tamburić, az USVPS elnöke.

„Egyértelmű, hogy elsősorban a nyugdíjasoknak kell megőrizniük a Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alapot, de az alapot ezzel a politikával tönkreteszik. Gondot jelent az is, hogy sok munkaadónak elnézik azt, hogy csak a minimálbért fizeti ki, közben pedig a kereset egy részét készpénzben adja a dolgozók kezébe, ezzel ugyanis nem csak az alapot, hanem a köztársasági költségvetést is megkárosítják”, véli Tamburić.

A szakszervezeti elnök szerint azok, akiknek a nem csökkentették nyugdíját nem vállalnak szolidaritást azokkal, akiknek viszont igen.

A Fiskális Tanács nemrég úgy értékelte, hogy már nincs gazdasági alapja annak, hogy továbbra is alkalmazzák a nyugdíjak csökkentéséről szóló törvényt, és arra figyelmeztet, hogy ez az intézkedés hosszú távon komoly pénzügyi kockázatot jelent, mert ez alapot ad a nyugdíjasok bejelentett követelésének.