Ha vasárnap tartanának a parlamenti választásokat, a Szerb Haladó Párt kapná a szavazatok 54,8 százalékát, derült ki a Faktor plus ügynökség közvélemény-kutatásából.
A Blic mai száma által közölt felmérés eredményei szerint a haladók mögött messze lemaradva áll második helyen a Szövetség a változásért 9,6 százalékkal, a szocialisták pedig a harmadik helyen 9,4 százalékos támogatottsággal.
A többi párt nem lépné át a parlamenti küszöböt, mivel a radikálisokat a polgárok 4,3 százaléka támogatja, a Szabad Polgárok Mozgalma (PSG) 3,6 százalékot, a PUPS 3,4 százalékot, az SDPS 2,4 százalékot, a Nenad Popović vezette SNP 2 százalékot, Aleksandar Šapić pártja, a SPAS 1,8 százalékot, a Boris Tadić vezette SDS pedig 1,7 százalékot kapott. A polgárok összesen 5,3 százaléka szavazna valamelyik másik pártra.
Arra a kérdésre, hogy egységes-e a szerb kormány, a megkérdezettek 48 százaléka válaszolt igennel, 28 százaléka véli úgy, hogy nem egységes a kormány, 24 százalék szerint pedig csak részben az.
A polgárok 69 százaléka szerint a kormány teljesen stabil, 15 százalékuk véli úgy, hogy csak részben az, a megkérdezettek 16 százaléka szerint pedig nem stabil a kormány.
Arra a kérdésre, hogy a kormány melyik tagja szerepel legtöbbet a médiában, a polgárok 65 százaléka szerint ezek a személyek Nebojša Stefanović belügyminiszter és Ivica Dačić külügyminiszter. A megkérdezettek több választ is adhattak erre a kérdésre.
Őket követi Zorana Mihajlović 61 százalékkal, Aleksandar Vulin és Branko Ružić 60-60 százalékkal, Milan Krkobabić és Nenad Popović 59-59 százalékkal, Siniša Mali 55 százalékkal, Zlatibor Lončar 54 százalékkal, Jandranka Joksimović és Rasim Ljajić 45-45 százalékkal, valamint Branislav Nedimović 40 százalékkal.
Arra a kérdésre, hogy melyik kulcsfontosságú politikai kérdés kapcsán kellene egyetértésre jutnia a kormánynak és az ellenzéknek, a polgárok 54 százaléka válaszolta, hogy Koszovó kérdésében, 19 százaléka szerint az EU-s csatlakozás kapcsán, 12 százaléka szerint a gazdasági kérdésekben, 9 százaléka szerint az Oroszországgal folytatott együttműködés terén, 6 százaléka szerint pedig a régióbeli kérdésekkel kapcsolatban, derült ki a közvélemény-kutatásból.
Ma a világban senki, semmi nem az aminek látszik. Még Senki Alfonz sem igazi.
A megszáloké vagy a megszálotaké ez a szerelmi valomás?
De miért lett Gilváziból Alfonz? Talán megkopott a neve?
A "jelenlegi párt alapú demokrácia" a téves út, Nem egy szót kiragadva kell értelmezni, amit írtam. Persze, más út is vezethet a jóléti és magas "boldogság faktorral" rendelkező társadalom felé....
Sejtettem hogy az lesz az eredmény hogy a demokrácia Alfonz szerint téves út a boldogulás felé ....
Ma "egyetlen" pártot sem tudok elképzelni országvezetésre. A jelenlegi párt alapú demokrácia nem felel meg az itt élő és gondolkodási szintű embereknek. Sajnos más pl. szakértői vezetésű országot, társadalmat, a jelenlegi vezetőség nem engedne meg magának, tehát zsákutcában vagyunk. Pár generációnak kell még ezt átélni és csak utána remélhető pozitív változás a felfogásban, gondolkodásban, Ez utána jöhetne egy mindenki számára elfogadható nem párt alapú országirányítás.
Engem az érdekelne hogy Alfonz hogyan és kikkel képzeli el az alternatívát.Mely pártokkal vezetné Szerbiát?Milyen pszichológiai hatásra gondolja hogy a Dveri -vel felerősödött ellenzék jobban szolgálná a nép érdekét,benne a miénket is!?
Ebből látszik, hogy a statisztika mennyit ér, ha pedig tényleg így igaz, akkor a "haladók" gondolkodását támogatókat pszichológiai vizsgálatra kellene küldeni. Saját véleményem, ez a nép nem érdemel többet, mint a haladókat, mert többségük egy szinten van velük gondolkodásban..