A szerbiai nyugdíjasok novembertől jelentősen magasabb nyugdíjra számíthatnak, jelentette ki Aleksandar Vučić szerb államfő.
A nyugdíjasok járandóságát 9 százalékkal emelik meg, és magasabb lesz a nyugdíjuk, mint valaha, nyilatkozta az újságíróknak Vučić.
„A többiek is béremelésre számíthatnak, mégpedig jelentősre, de nem akkora mértékűre, és csak jövőre, ha továbbra is így folytatjuk‟, mondta az államfő, aki szerint a nyugdíjasok megérdemelték az emelést, mert ők viselték hátukon a reformok terhét, amelynek köszönhetően ma ilyen nagy mértékű a gazdasági növekedés.
„Most az a gondunk, hogy nincs elegendő munkaerő, nincsenek kézműves mestereink. Muszáj lesz külföldről behoznunk a munkaerőt‟, tette hozzá Vučić. (Tanjug)
A szerb kormányfő szerint Koszovó kérdése nem oldódik meg két-három hónap alatt
Koszovó kérdése nem oldódik meg két-három hónap alatt, sokkal tovább fog tartani, mint azt egyesek eltervezték - mondta Aleksandar Vučić szerb államfő kedden újságíróknak Belgrádban.
Vučić arra reagált, hogy Angela Merkel német kancellár Denis Zvizdić boszniai kormányfővel tartott hétfői sajtótájékoztatóján Berlinben kijelentette: hogy a határok sérthetetlenek a Nyugat-Balkánon.
Mint mondta, ezt már ötezerszer hallotta a német kancellártól, Angela Merkel tíz év óta nem változtatott álláspontján. "Én pedig tovább fogok küzdeni Koszovóért" - húzta alá.
Úgy vélte: a nyugat európai országok szerint Koszovó egységes, feloszthatatlan, szuverén és az albánokhoz tartozik, számukra ez lezárt ügy.
A szeptemberben tervezett újabb találkozóról Hashim Thaci koszovói elnökkel elmondta: "mindezek után érdekes lesz látni, mire jutottunk eddig".
Koszovó helyzetének rendezése kapcsán az elmúlt hetekben egyre többször merül fel a területcsere lehetősége Szerbia és Koszovó között.
Thaci többször is elmondta, hogy semmilyen körülmények között nem kerülhet sor Koszovó felosztására, de amennyiben Belgráddal megállapodnak, lehet szó "határkiigazításról". Erről pedig Brüsszelt is tájékoztatja, javasolni fogja "Preševo egyesülését Koszovóval" - hangsúlyozta. A dél-szerbiai Preševo környékén található három településről van szó: Preševóról, az egyetemmel is rendelkező Bujanovacról és Medvđáról. Preševo és Bujanovac lakosságának nagy része albán nemzetiségű, Medveđáénak pedig mintegy negyede, bár erről hivatalos szerbiai adatok nem léteznek.
A szerb elnök viszont sokkal óvatosabban fogalmazott koszovói kollégájánál. "Semmilyen titkos megegyezés nem lesz Koszovóval a nyilvánosság tudta nélkül" - mondta. Mindazonáltal hozzátette, hogy nem derűlátó a megegyezést illetően. "Amennyiben megoldás születik, Szerbia többet kap annál, mint ami korábban tervben volt.
Arról Thaci és Vučić sem beszélt, hogy Szerbia milyen területeket kapna meg a határkiigazítás részeként, ugyanakkor a szerb és a koszovói elnök is felvetette a népszavazás lehetőség Koszovó kapcsán. A kétmilliós Koszovóban körülbelül 120 ezer szerb él, főként az ország északi, Szerbiához közeli részein.
Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni. A szerbek kultúrájuk és vallásuk bölcsőjeként tekintenek Koszovóra.
Szerbia és Koszovó 2013-ban Brüsszelben megegyezett a kapcsolat normalizálásáról, ám előrelépés azóta sem történt. Koszovó státusának rendezéséről Aleksandar Vučić szerb államfő tavaly nyáron kezdeményezett nemzeti konzultációt, ezek az egyeztetések azonban még nem zárultak le.
A Koszovóval fenntartott kapcsolat a jelenlegi állapotában a legnagyobb akadálya Szerbia európai uniós integrációjának, de Belgrád kész arra, hogy a lehetséges kompromisszumos megoldásokról tárgyaljon. (MTI)
Nincs hozzászólás. Legyen az első!