Szerbia
Pristina ismét hadsereg létrehozását kezdeményezi

Három törvénytervezetet fogadott el a koszovói kormány, amelyek a helyi fegyveres erők hadsereggé alakítását teszik lehetővé - közölte értesülését a Koha Ditore című pristinai napilap az internetes oldalán csütörtökön.

A kormány gyorsított eljárásban továbbította a javaslatokat a parlamentnek, ám egyelőre nem lehet tudni, hogy a képviselőház hogyan szavaz, korábban ugyanis már Hashim Thaci elnök is visszavonta a hadsereg felállítására vonatkozó javaslatot, egyrészt a szavazás kimenetelének bizonytalansága és a kisebbségi képviselők ellenkezése, másrészt pedig a nemzetközi nyomás miatt.

Ramush Haradinaj miniszterelnök csütörtökön kijelentette: a hadsereg felállítására tett lépések mindegyikét egyeztetik NATO-beli stratégiai partnereikkel, főként az Egyesült Államokkal. "Koszovó fegyveres, professzionális, többnemzetiségű és inkluzív erőt épít ki, amelynek alapját a NATO-standardok képezik" - írta a kormányfő a közösségi oldalán.

Annak ellenére, hogy Hashim Thaci egy évvel ezelőtt ugyanezt kezdeményezte, most azt mondta: nem a megfelelő időt választotta ki a kormány a hadseregről szóló parlamenti vitára.

A koszovói biztonsági erők hadsereggé alakításához alkotmánymódosításra lenne szükség, ezt azonban a kisebbségi szerb politikusok eddig ellenezték, akiknek a támogatása nélkül viszont nincs meg az alaptörvény módosításához szükséges kétharmados többség a parlamentben.

A koszovói biztonsági erők könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhásokból állnak, feladatuk a civil lakosság védelme, a válsághelyzetek kezelése, valamint fellépés és segítség természeti csapások vagy más vészhelyzet esetén. A hadsereg nehézfegyverekkel is rendelkezne.

Amikor 1999-ben véget ért a koszovói háború, a felek abban állapodtak meg, hogy az akkor még Jugoszlávia részének számító területen kizárólag nemzetközi haderő tartózkodhat. A Belgrád és Pristina közötti 2013-as brüsszeli megállapodás aláírásakor pedig a NATO képviselői garanciát adtak arra, hogy a koszovói albán fegyveres erők nem léphetnek be Koszovó északi, szerbek lakta részére a KFOR, vagyis a Koszovóban tevékenykedő, a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó erő beleegyezése nélkül.

Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. Koszovónak a függetlenség egyoldalú kikiáltása óta sincs önálló hadserege.

Az ötezer hivatásos katonából és háromezer önkéntesből álló koszovói hadsereg felállításáról hosszabb ideje tárgyalnak Koszovóban, ám az elfogadáshoz szükséges kétharmados támogatottságra nincs lehetőség a szerb kisebbségi politikusok ellenkezése miatt. A kisebbségi képviselők ugyanis csak arra szavaznak igennel, amire Belgrád is rábólint, egy hadsereg létrehozása azon a területen, amelyet Szerbia még mindig sajátjának tekint, pedig nem számíthat támogatásra.

A koszovói ellenzék elhatárolódott a területcserét fontolgató elnöktől

Levélben határolódott el a koszovói ellenzék Hashim Thaci államfőtől, a Federica Mogherininek, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének írt levelükben az ellenzéki képviselők kijelentették: nem értenek egyet a koszovói elnök területcserére vagy határmódosításra vonatkozó elképzeléseivel, megfogalmazásuk szerint "ebben a folyamatban Thaci nem képvisel sem minket, sem a koszovóiakat".

A levelet a legnagyobb ellenzéki pártok - a Koszovói Demokratikus Szövetség (DSK), az Önrendelkezés mozgalom, az Alternatíva kezdeményezés, valamint Szociáldemokrata Párt - képviselői írták alá.

Hashim Thaci és szerb kollégája, Aleksandar Vucic az utóbbi néhány hétben több olyan kijelentést is tett, amely arra utal, hogy a szerb-koszovói viszony rendezése érdekében hajlandók lennének területcserét vagy határmódosítást kezdeményezni a két ország között. Az elképzelést alapvetően a pristinai és a belgrádi kormány is ellenzi, az ellenzék azonban mindkét országban hangos tiltakozását fejezte ki az elképzelés ellen, noha sem a szerb, sem a koszovói elnök nem közölt részletes tervet. A sajtóban megjelent információk szerint a határmódosítást követően Szerbiához kerülnének a főként szerbek lakta észak-koszovói városok, míg Koszovóé lenne a dél-szerbiai, többségében albánok lakta Presevo-völgy.

A Federica Mogherininek küldött levélben a koszovói politikusok annak a véleményüknek is hangot adtak, hogy a területcsere destabilizálná a régiót, és láncreakciót indíthatna el, ugyanis más környező országok is hasonló lépést kezdeményezhetnének. A levélben ugyan nem szerepel, de a politikusok itt a boszniai szerbekre, illetve a macedóniai albánokra gondolhattak, ugyanis mindkét fél megfogalmazta már korábban, hogy az anyaországához csatlakozna.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió korábban nem zárkózott el attól a lehetőségtől, hogy támogassák a területcserét a két nyugat-balkáni ország között, a koszovói ellenzék azonban azt kérte Mogherinitől, hogy nyíltan és egyértelműen utasítsa el a nemzetiségi alapú határmódosítást Szerbia és Koszovó között.

Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. Koszovónak a függetlenség egyoldalú kikiáltása óta sincs önálló hadserege. A két ország közötti kapcsolat rendezése mindkét ország európai integrációjának alapfeltétele.

Hashim Thaci és Aleksandar Vucic is arról beszélt csütörtökön, hogy a kapcsolat rendezése nem várható a közeljövőben, a felek előtt még hosszú folyamat áll. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Nyolcvan százalékkal, vagyis több mint 216 millió dinárral megnövelik a gyerekek külföldi gyógykezelésére létrehozott költségvetési alap pénzeszközeit, jelentette be Zlatibor Lončar.Az egészségügyi miniszter szombat este a Pink televíziónak nyilatkozva elmondta, az alap létrehozása óta 138 gyermek kapott lehetőséget...
2018. NOVEMBER 18.
[ 10:59 ]
200 milliós hitelt különített el Szerbia számára az Európa Tanács Fejlesztési Bankjának (CEB) Igazgató Tanácsa abból az 1,1 milliárd eurós hitelkeretből, amelyet 11 európai ország szociális projektjeire szánnak. Ezt az összeget Szerbia az egészségügyi fejlesztésekre fordíthatja.A CEB eszközökből a tervek szerint 20...
2018. NOVEMBER 17.
[ 7:23 ]
Zorana Mihajlović építésügyi miniszter bejelentette, hogy kibővítik a bűnvádi feljelentéseket azokra a személyekre, akik felelősek a 11-es közúti folyosó Ub-Lajkovac szakaszának kiépítésénél elkövetett mulasztásokban.„Most látszik, hogy az autópálya ezen szakasza szó szerint sárból épült. Egy évvel ezelőtt...
2018. NOVEMBER 15.
[ 15:55 ]
Beolvasás folyamatban