Szerbia
Dačić: Mit tehetne a NATO, hogy javítson a szerbiai kapcsolatán

Ivica Dačić szerb külügyminiszter ma Belgrádban kijelentette: nagyon fontos, hogy a KFOR mandátumát az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es rezolúciójával összhangban valósítsák meg, és az továbbra is változatlan összetételben maradjon meg Koszovóban. Dačić arra emlékeztetett, hogy a KFOR nagyon fontos biztosítéka a brüsszeli egyezménynek, és fontos az is, hogy saját tevékenységével semleges maradjon.

A 6. NATO-hét konferencia megnyitóján Belgrádban a szerb külügyminiszter elmondta, hogy Szerbia ellenzi a biztonsági erők átalakulását koszovói hadsereggé, mert ezzel megszegnék az 1244-es rezolúciót és veszélybe sodornák a régió stabilitását.

„Szemmel láthatóan Pristina nem tágít. Ismét egyoldalú intézkedéseket tesznek, amelyek lehetséges veszélyforrást jelentenek a stabilitásra nézve”, mondta Dačić.

A külügyminiszter szerint Szerbiának fontos, hogy garantálják azt, hogy a koszovói erők nem léphetnek be Koszovó északi részére a KFOR beleegyezése nélkül, a KFOR-tól pedig elvárják, hogy megelőző intézkedéseket tegyen ezzel kapcsolatban.

Dačić kiemelte továbbá, hogy Koszovó jelenti a legfőbb biztonsági kihívást és hogy a béke elérése csak kompromisszumos megoldással lehetséges. A Szerbia és NATO közötti kapcsolatra pedig a múltbéli események nyomják rá bélyegüket, hiszen a polgárok többsége elsősorban az 1999-es bombázásokra gondol a NATO kapcsán, viszont fontos, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajnálatát fejezte ki a civil áldozatok miatt. Ezt nemrég Kyle Scott, az Egyesült Államok belgrádi nagykövete is megtette.

Dačić szerint a NATO és Szerbia között kapcsolatot az Észak-atlanti Szerződés Szervezete úgy javíthatná, ha ellenezné a koszovói biztonsági erők átalakulását, ha segítene a koszovói kulturális örökség megőrzését, és ha támogatná a lebombázott infrastruktúra és objektumok újjáépítését.

„A Külügyminisztérium feladata az, hogy elmagyarázza a nyilvánosságnak, a NATO-val történő együttműködés lényegét”, közölte Dačić.

A NATO álláspontja szerint Koszovónak joga van hadsereget alakítani

A NATO nem ellenzi a koszovói biztonsági erők átalakulását, mivel a koszovói kormánynak ezt joga van véghez vinni, de minden változásnak összhangban kell lennie az Alkotmánnyal és a nemzetközi közösség akaratával, jelentette ki Robert Pszczel, a NATO diplomáciai osztályának tagja.

A KFOR koszovói jelenlétével kapcsolatban Pszczel elmondta, hogy egyelőre nem léteznek tervek, amelyek csökkentenének vagy változtatnának bármit is, vagyis az ő jelenlétük teljes mértékben a biztonsági helyzettől függ.

A NATO továbbra is azon az állásponton van, amely szerint olyan megoldást kell találni, amely minden oldal számára elfogadható, közölte Pszczel.

Filipović: Nem lehet két hadsereg egy területen

Branimir Filipović, a szerb külügyminiszter tanácsosa szerint Szerbia álláspontja az, hogy a koszovói biztonsági erők átalakulása hadsereggé ellenkezik az 1244-es rezolúcióval.

„Nem lehet két hadsereg egy területen. A NATO szerint lehetséges az átalakulás az alkotmányos keretek között, de az közös bennünk, hogy ellenezzük az egyoldalú intézkedéseket. Pontosan ezek Pristina azon intézkedései, amelyek problémát jelentenek”, mondta Filipović. (Tanjug)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Tiltakozó sétát tartottak Belgrádban Oliver Ivanović meggyilkolásának évfordulójára. Azt követelték a megjelentek, hogy találják meg a gyilkosság elrendelőjét és elkövetőjét. Szeretnénk hallani a választ arra a kérdésre, hogy ki mondta ki azt, hogy „végezzetek vele‟, jelentette ki Branislav Trifunović színész. A...
2019. JANUÁR 16.
[ 20:36 ]
Azok a szerbiai polgárok, akik a 40 év munkaviszonyuk alatt átlagbért kaptak, amely jelenleg 50 ezer dinár körül mozog a Köztársasági Statisztikai Hivatal (RZS) szerint, és öt évvel a meghatározott idő előtt vonulnak nyugdíjba, havonta mintegy 6.300 dinárral kapnak kevesebbet.A becslések szerint sok polgár (mintegy 700 ezer...
2019. JANUÁR 16.
[ 16:17 ]
Az egészségügyi biztosításról szóló törvényjavaslat szerint, amely január 8-án került a parlamenti eljárásba, a választott orvos akár 60 napra is megnyithatja a betegszabadságot, ami a jelenlegi kétszerese.A javaslat szerint ha a szülő azért vesz ki betegszabadságot, hogy a 18 évnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja,...
2019. JANUÁR 16.
[ 14:10 ]
Beolvasás folyamatban