Aleksandar Vučić szerb államfő a Der Standard bécsi napilapnak nyilatkozva kizárta annak lehetőségét, hogy Belgrád a jelenlegi határokkal elismeri Koszovót.
Az államfő hozzátette: annak is kicsi a lehetősége, hogy Belgrád egyáltalán elismeri Koszovót, noha azt mondja, hogy az USA képviselőitől azt hallotta, az EU megváltoztatta álláspontját és akár azt is kérheti Belgrádtól, hogy ismerje el Koszovót.
Arra a kérdésre, hogy Szerbia elismerné-e bármikor is Koszovót a nemzetközi közösség teljes jogú tagjaként, Vučić azt válaszolta, hogy ez egy nehéz kérdés a szerbek számára.
„Ugyanakkor azt is szeretnénk látni, hogy mit szól ehhez a pristinai tárgyalófél és miért mondja azt, amit mond. Természetesen azt is szeretnénk tudni, hogy milyen mondani valója van az EU-nak. Eddig az EU semmilyen előfeltételt sem támasztott Szerbiával szemben”, magyarázta Vučić, majd hozzáfűzte: úgy hallottuk az amerikaiaktól, hogy ez talán megváltozott, de ezt az európai partnereinktől is hallani szeretnénk. Nincs kizárva, hogy az EU kérni fogja Koszovó elismerését, de ezt eddig még nem tette meg, közölte a szerb elnök.
Vučić elmondta továbbá: az EU-nak egy olyan megállapodás volt az elképzelése, mint amilyen a két Németország között született, tehát Belgrádnak nem kellene formálisan elismernie Koszovót, ez pedig sokkal egyszerűbbé tenné Szerbia dolgát, állapította meg az államfő.
Arra a kérdésre, hogy ha arra kerülne a sor, hogy Belgrádnak el kell ismernie Koszovót a jelenlegi határokkal, Vučić kijelentette: elmondhatom, hogy ezt szinte teljesen kizártnak tartom. (Tanjug)
Szerbia kevésvé bízik az EU-ban
A szerb elnök az elhalasztott észak-macedón és albán csatlakozási tárgyalások miatt beszélt a bizalmatlanságról.
Szerbia kevésbé bízik az Európai Unióban, miután az – Franciaország ellenkezése miatt – elhalasztotta az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Észak-Macedóniával és Albániával – jelentette ki Aleksandar Vučić szerb államfő a Der Standard című osztrák lapnak adott keddi interjújában.
A szerb elnök úgy vélekedett, hogy bizalomvesztéshez vezet Franciaország ellenkezése a két nyugat-balkáni ország uniós csatlakozási törekvésével szemben. „Az elutasítás odavezet, hogy az EU még népszerűtlenebbé válik Szerbiában, és még kevésbé fognak benne bízni” – hangoztatta Vučić.
Indoklásként Vučić az EU Észak-Macedóniával kapcsolatos álláspontját hozta fel. „Az nem állapot, hogy Koszovó mindent megkap, az elismerést, a területeinket, az embereinket. És mit kapunk mi? Egy esetleges uniós tagságot tíz múlva? És ezt ki garantálja számunkra? Ugyanolyan garancia lenne ez, mint amilyet Észak-Macedónia kapott, amelynek azt ígérték, hogy megkezdik vele a csatlakozási tárgyalásokat?” – tette fel a kérdést a szerb elnök.
Vučić jelezte: Szerbia jövőjére gondolva nem kizárólag az EU-ra hagyatkozna. „Reméljük, hogy Emmanuel Macron (francia elnök) francia szempontból Európa jövőjéért száll síkra. De mi saját magunkkal fogunk foglalkozni. Belső problémáinkat nekünk kell megoldanunk a régióban. Emellett jó kapcsolataink vannak Kínával, Oroszországgal és Törökországgal is” – jelentette ki a szerb államfő.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a múlt heti brüsszeli EU-csúcstalálkozó után arról beszélt, hogy bár a legtöbb tagállam a bővítés mellett érvelt, nem volt egyetértés Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásainak megkezdésében, ezért a döntést a jövő évre halasztották el.
Zoran Zaev észak-macedón kormányfő hatalmas történelmi hibának nevezte az uniós döntést, és országában előrehozott választást jelentett be. Az uniós bővítés 2013-ban megrekedt, Horvátország csatlakozása után egyetlen államnak sem sikerült gyors csatlakozási tárgyalásokat folytatnia az EU-val. (MTI)
Nincs hozzászólás. Legyen az első!