Elérkezik-e az idő, amikor a bővítési biztos a Nyugat-Balkánnal kapcsolatban elgondolkodik bizonyos intézményes keretekről, amelyek a teljes jogú tagság szintje alatt lennének?
Ezt a kérdést Várhelyi Olivér uniós bővítési biztosnak Michael Martens, a Frankfurter Allgemeine Zeitung újságírója tette fel, a megjegyzéssel, hogy már hosszabb ideje megfigyelhető egyes EU-tagországok visszafogottsága, amikor új tagok felvételéről van szó.
Várhelyi azt válaszolta, hogy az Európai Unió teljes jogú tagságot kínál fel, ahogyan az európai országok állam- és kormányfői elhatározták.
„Azoknak, akik ennél kevesebbet követelnek, azt mondom: Akkor ne várják el, hogy a térség alkalmazkodjon az előírásainkhoz és ne várják el, hogy a térség biztonságos és stabil szomszédunk legyen”, mondta Várhelyi a DW híre szerint.
A bővítési biztos kiemelte, hogy a bővítési folyamat nem automatikusan zajlik. „Ha egy ország csatlakozni szeretne az Európai Unióhoz, azt komolyan kell vennie”, ami valós reformokat jelent és a tagjelölt országok ezt tudják.
Szerbia esetében Várhelyi úgy ítélte meg, hogy vegyes képet mutat, de ugyanakkor haladás is tapasztalható.
„Szerbia elnöke a júniusi parlamenti választások előtti kampány során az EU-tagságot szorgalmazta. Majd meglátjuk, hogyan reflektálódik a választások egyértelmű eredménye a szerb kormány reformkészségén”, mondta Várhelyi.
A csatlakozni vágyó országokban stabil intézményekre van szükség, amelyek szavatolják a törvények érvényesülését, az emberi jogokat és a kisebbségek védelmét.
„A bővítési folyamat szigorú, de igazságos feltételeken alapul, amelyeknek fókuszában a jogállam áll”, fogalmazott Várhelyi. Hangsúlyozta, hogy az EU autópályákkal és vasútvonalakkal akarja összekötni a Nyugat-Balkán összes fővárosát. Ezek reális projektek, amelyeket finanszírozni fogunk, méghozzá a Bizottság jelenlegi mandátumának idején, emelte ki a bővítési biztos.
A kérdésre, hogy az EU akkor is finanszírozni fogja a projekteket, ha azokat kínai vállalatok építik, Várhelyi azt válaszolta: kifejezett céljuk, hogy szorosan összekössék a nyugat-balkáni gazdaságokat az unióval, és hozzátette, nem látja, hogyan nyerhetnék meg kínai beruházók az autópálya- és vasútvonal-tendereket.
A megjegyzésre, hogy kínai konszerneknek ez sikerült a pelješaci híd és a Belgrád-Budapest vasútvonal esetében, Várhelyi azt válaszolta, hogy egyedi projektekről volt szó.
A kérdésre, hogy az EU, még amikor szinte semmit sem kínál, továbbra is fontosabb a térség számára, mint Kína, Oroszország vagy Törökország, Várhelyi azt mondta: „Ha ki akarjuk használni a vonzalmat, akkor a teljes jogú EU-tagságnak kell lennie az első helyen”. (B92)
Nincs hozzászólás. Legyen az első!