Habár a 18. életév betöltésével szerzik meg a jogot a szavazásra, a fiatalok mégsem élnek ezzel a lehetőséggel. A szerbiai fiatalok ernyőszervezete (KOMS) felmérése szerint tavaly a fiatalok csupán 40 százaléka ment el szavazni.
Jelenleg a fiatalok 48 százaléka támogatja a választásokat. Többségük azt állítja, hogy „jelenleg nincs kire szavazni”.
A fiatalok között tehát egyre több az olyan, aki tartózkodik a választásoktól, és különböző okok miatt kerülik a szavazóhelyeket, írja a Blic.
A KOMS felmérésében résztvevők 47,8 százaléka mondta, hogy nincs kire szavazni, 38,5 százaléka szerint pedig az összes politikus egyforma, és nem a polgárok érdekeit képviselik. A fiatalok 30,8 százaléka pedig egyik párt ideológiájával sem egyezik.
Nagy többségük (86,3 százalék) egyetlen pártban sem aktivista, míg 77,4 százalékuk szerint a választások nem szabadok, és nem is igazságosak.
Érdekes adat, hogy a tavalyi választások alkalmával Szerbia keleti és déli területein ment ki a legtöbb fiatal szavazni, a legkevesebb pedig Belgrádban.
Egyébként a felmérésből az is kiderült, hogy minél idősebbekké válnak a fiatalok, annál inkább érdeklődnek a politika iránt, így a 25 és 30 év közöttiek a legtájékozottabbak a politikai eseményekben.
Ivo Čolović, a CeSid programigazgatója a Blicnek elmondta, logikus az, hogy miért nem érdeklődnek a fiatalok a politika iránt még akkor sem, amikor megszerzik a szavazójogot.
„A 18 éves fiatalok inkább azzal foglalkoznak, hogy milyen egyetemet írjanak be, vagy hogy hol találjanak munkát, mintsem hogy aktívak legyenek a politikában. A 25 évnél idősebbeknél nagyobb a politika iránti érdeklődés, különösen az egyetem befejezése után. Többségük akkor próbál meg munkát találni, ez befolyásolja őket abban is, hogy aktívabbak legyenek a politikában”, magyarázta Čolović.
Kiemelte továbbá, hogy ma nagyon nehéz elérni a fiatalokat, és motiválni őket, hogy egy adott pártra szavazzanak.
„Éppen ezért egyre több politikus fordul a közösségi hálók felé, mert ezek a fiatalok alapvető kommunikációs csatornái, és ezek által próbálnak meg közelebb kerülni ehhez a réteghez. A fiatalok voksoláshoz való viszonyulását nehéz meghatározni, mivel a felmérésekben gyakran döntésképtelenek, és a választások után, azok titkossága miatt, nem tudjuk, hogy részt vettek-e rajtuk és ha igen, kire szavaztak”, tette hozzá Čolović.
Szerinte a fiatalok figyelmét a párton kívüli, szokatlan jelöltek kelthetik fel. (Blic)
Nincs hozzászólás. Legyen az első!