Ivan Vejvoda, a bécsi Társadalomtudományi Intézet vezető munkatársa kijelentette, hogy Szerbia nem tudja fenntartani a semlegességét, és 2004-ig az ország közeledett a NATO-hoz.

Vejvoda szerint Zoran Đinđić miniszterelnök idején kezdődtek meg a tárgyalások a szövetség teljes jogú tagságához való csatlakozásról, „anélkül, hogy figyelmen kívül hagyták volna az elkövetett bűncselekményt”.

Vejvoda arra emlékeztetett, hogy Vojislav Koštunica miniszterelnök idején 2004-ben alkotmányos rendeletet hoztak meg, miszerint Szerbia katonailag semleges lesz, de „egyértelműen le van írva, hogy katonailag, és nem ideológiailag leszünk semlegesek”.

Arra a kérdésre, hogy Szerbia valóban dilemmában van-e az EU vagy Oroszország közötti elköteleződés kérdésében, Vejvoda azt válaszolta, hogy nem lát semmiféle dilemmát, mert Szerbia geopolitikailag Európában van, EU- és NATO-tagországokkal körülvéve, és szeretne csatlakozni az európai nemzetek közösségéhez.

„Ha a jövő héten népszavazást tartanának az EU-csatlakozásról, biztos vagyok benne, hogy a polgárok 65 százaléka támogatná azt, bármit is mondanak a közvélemény-kutatások. Az emberek józan ésszel fel tudják mérni, hogy jobb ebben a körben lenni, mint azon kívül”, magyarázta.

Vejvoda azt is elmondta: kérdés, hogy Szerbia miért nem vezetett be „legalább minimális” szankciókat Oroszországgal szemben az ukrajnai invázió miatt.

Úgy értékelte, hogy az orosz invázió a transzatlanti egység megerősödését hozta az EU és az Egyesült Államok között, valamint magán az unión belül is, ami hat európai szankciócsomagot vont maga után Oroszországgal szemben, noha nem mindegyiket egyformán érvényesítik a tagállamok.

„Nem mindenki alkalmazza őket egyformán. Nem a mesék világában élünk, hanem a való világban, ahol az országoknak eltérőek az igényeik és az érdekeik, de mindegyikük bizonyos szintű szankciókat vetett ki Oroszországgal szemben”, mondta Vejvoda.

Arra a kérdésre, hogy közeleg-e egy újabb világháború, Vejvoda azt válaszolta, hogy már senki sem mer nemet válaszolni erre a kérdésre, miután sokan azt sem tartották valószínűnek, hogy Oroszország inváziót indít Ukrajna ellen.

Azt mondta: nem hiszi, hogy bármelyik NATO-országot megtámadnák, mert az aktiválná az 5. cikkelyt, amely szerint „ha egy NATO-tagot megtámadnak, mindenkit megtámadnak”.

„Úgy gondolom, hogy Oroszország, vagyis annak elnöke, Vlagyimir Putyin nem megy el ebbe az irányba. Véleményem szerint ez egy vörös vonal”, mondta Vejvoda. (TV Insajder)