GazdaságKultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataImpresszumMarketing

Izbor iz sadrzaja na srpskom

Kihelyezett konzuli fogadónapok

Az egyszerűsített honosítási eljárás logója

Lélekemelő logó


Életmód/egészség



Gaia



Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Bethlen Gábor Alap

Forum

Nemzeti Regiszter

MTI
Observer
A médiafigyelő
Imedia

2017. október 11. [11:03]

Komoly tanulságokkal szolgálhatnak a jelenkor számára a földtörténet eddigi tömeges kihalásai

Komoly tanulságokkal szolgálhatnak a jelenkor számára a földtörténet eddigi tömeges kihalásai
Így nézhetett ki a Lystrosaurus

Komoly tanulságokkal szolgálhatnak a jelenkor számára, különösen a természetvédelmi erőfeszítésekre vonatkozóan a földtörténet eddigi tömeges kihalásai - figyelmeztetnek a kutatók.

A Nature Communications című folyóiratban közölt tanulmány készítői a Pangea nevű szuperkontinens - amelyből a lemeztektonikai mozgások révén kivált minden mai kontinens - biológiai sokféleségének hosszú távú változásait elemezték - írta a BBC News.

A szakemberek csaknem 900 olyan állatfajt követtek nyomon, amely nagyjából a 260 millió és 175 millió évvel ezelőtti időszakban élt. Ebben a periódusban két tömeges kihalás is végbement, és megjelentek az emlősök, a dinoszauruszok, a krokodilok és a teknősök.

A mintegy 252 millió évvel ezelőtt, a perm és a triász kor határán bekövetkezett nagy kihalásnak nevezett eseményről úgy tartják, hogy a szárazföldi fajok 70 százalékának a kipusztulásához vezetett.

Az egyik legelterjedtebb állat ekkortájt a Lystrosaurus, az emlősök egy korai rokona volt, amely a mai Oroszország, Kína, India, Afrika és Antarktisz területén élt. A Lystrosaurus-fosszíliák azt sugallják, hogy ez a szárazföldön élő, növényevő gerinces uralta a Földet, miután sok más állat kipusztult.

Minden egyes tömeges kihalást követően bolygószerte ugyanolyan új fajok bukkantak fel és váltak egyeduralkodóvá évmilliókig.

A tanulmányt vezető David Button, a Birminghami Egyetem munkatársa szerint akárcsak az emberiség történetének, úgy a földtörténet eseményei is fontos tanulságokkal szolgálnak a jelenkor számára és a jövőre nézve is.

"A múlt tanulsága az, hogy a tömeges kihalásoknak a fajveszteségen túl is óriási a hatásuk" - magyarázta a szakember.

A kutatók szerint a fosszíliákból nyert információk segíthetik a jelenkori természetvédelmi erőfeszítéseket. Mint hangsúlyozták, ez azért is különösen fontos, mert a vadállatok természetes élőhelyeinek elpusztítása, a túlvadászat, a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás és az invazív fajok terjedése miatt a bolygón jelenleg a hatodik tömeges kihalás zajlik, amelynek valószínűleg az előzőekhez hasonló következményei lesznek.


2018. január 17. [10:19]

Európában körülbelül 10-12 millió kísérleti állatot használnak évente, ebből pedig a második legtöbbet a kozmetikumokban. Bőrgyógyászok szerint pedig rengeteg... >>

2018. január 16. [22:10]

Kanadai tudósoknak sikerült pontosan megállapítani azokat a körülményeket, amelyek között a szén-dioxidot, a legrosszabb hírű üvegházhatású gázt a leghatékonyabban át... >>

2018. január 16. [18:00]

Az ember terjesztette a fekete halált Európában a 14. század közepén, nem a patkányok voltak a fő felelősei a földrészt sújtó egykori bubópestis-járványok első... >>



Külhoni magyar állampolgárok választási regisztrációja gomb
Álláshirdetések gomb
1 euró 118.49 dinár
1 dollár 96.60 dinár
100 forint 38.39 dinár
100 dinár 260.42 forint
Heti kérdés
Hogyan értékeli Donald Trump elnökösködésének első évét? (Az 5-ös a legjobb.)
5
4
3
2
1

Tekintse meg az eddigi eredményt!

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg
A legutóbb kommentelt friss cikkek
(amelyek az utóbbi 24 órában jelentek meg)
Vajdaság Ma forditói szolgáltatása
Prosperitati Alapítvány
Orosháza-Gyopárosfürdő és a Vajdaság Ma közös nyereményjátéka