Tudomány
Negyed évszázada újvidéki Egyetemi Nyelvészeti Napok
A 2017-es téma az alkalmazott nyelvészet jelene és jövője

Negyvenkét kárpát-medencei nyelvész jelentkezett az Egyetemi Nyelvészeti Napokra, amelyet most 25. alkalommal szervezett meg az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék a Bölcsészettudományi Karon. A jelentkezők közük 28 hazai és 14 külföldi, utóbbiak Mariborból, Zágrábból, Eszékről, Budapestről, Csíkszeredából érkeztek, Cs. Nagy Lajos pedig a nyitrai és pozsonyi egyetemek nyugalmazott docense.

Csányi Erzsébet tanszékvezető köszöntőjében fontosnak tartotta rávilágítani arra a széles kutatói spektrumra, amelyet sikerült az idén is megszólítani, felölelni. Majd az elmúlt négy év sikereiről szólva kiemelte, hogy az Egyetemi Nyelvészeti Napokat felfejlesztették a 21. szárazd kihívásainak megfelelő szintre, illetve tömegesebbé, nyitottabbá, továbbá interdiszciplinárissá tenni. Az évforduló apropóján egy CD-n összefoglalták az elmúlt negyed évszázad anyagát, egy helyre rendezve ezáltal mindazt, amit az elmúlt 25 évben ezeken a konferenciákon sikerült felmutatni – magyarázta Csányi Erzsébet.

A rendezvénysorozat születési éveként 1993-at tartják számon, ám azt megelőzően három alkalommal tartottak nyelvészeti témájú konferenciát a Magyar Tanszéken – fejtette ki Pásztor Kicsi Mária, a szervezőbizottság elnöke, a konferencia-kiadványok szerkesztője a Nyelvészeti Napok negyed évszázadát summázva. Kifejtette, hogy előbb szűkebb körű volt, főleg a Magyar Tanszék oktatóit és munkatársait szólította meg, majd 2014 óta vált tömegesebbé, és tavaly már 45 résztvevője volt, akik a Kárpát-medence különböző pontjairól érkeztek. Idén 42 előadó jelentkezett, sajnos néhányan nem tudtak eljönni – mutatott rá Pásztor Kicsi Mária.

Az alkalmazott nyelvészetet sokszor hasznos nyelvészetnek nevezik, nem mintha a leíró haszontalan lenne. Erre Nádor Orsolya, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem habilitált egyetemi docense mutatott rá plenáris előadásában. Az alkalmazott nyelvészet történte a 19. századra nyúlik vissza, és felhasználja a meglévő nyelvészeti tudást, azt is kutatja, mire jó gyakorlatban a nyelvészet. Így például felfigyelnek arra, hogy egy kisebbségi közelben élő nyelvhasználó mondatszerkesztésére milyen hatással van a nyelvi közeg, jövője lehet a kétnyelvűség-kutatás, a fordítással, a szaknyelvvel kapcsolatos vizsgálódás meg az alkalmazott szocio- és pszicholingvisztika – fejtegette az alkalmazott nyelvészeti kutatások jelenével és jövőjével foglalkozó előadásában Nádor Orsolya.

A plenáris előadásokat követően három szekcióban folyik a munka. Az idei konferencia célja rávilágítani az alkalmazott nyelvészeti kutatások aktualitásaira, illetve jövőbeli perspektíváira. Az Egyetemi Nyelvészeti Napok a Magyar Tudomány Ünnepe novemberi rendezvénysorozatának is része.

Rizsányi Attila

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Dr. Hermann Róbert történész – több, az 1848-as forradalom és szabadságharccal foglalkozó könyv szerzője – a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese tartott előadást Topolyán, melyben az 1848/49-es események újratermelődő legendáiról, mítoszokról és...
2018. ÁPRILIS 20.
[ 22:02 ]
A fákról eddig úgy tudtuk, hogy nem mozognak, legfeljebb passzívan alkalmazkodnak a környezetükhöz, így a nappal és éjszaka váltakozásához is. Magyar és dán kutatók egy új kísérlettel kimutatták, hogy a fákban a víz nyomása néhány órás időközönként változik. Az eredmények a fák vízszállításának egy eddig...
2018. ÁPRILIS 20.
[ 21:07 ]
Hajlékonnyá válik a világ legkeményebb természetben előforduló anyaga, a gyémánt, ha nanoméretű tűkké alakítják - mutatta be felfedezését egy nemzetközi kutatócsoport a Science című tudományos folyóiratban.A Szingapúri Nanjang Technológiai Egyetem (NTU), a Hongkongi Városi Egyetem, az amerikai Massachusettsi Műszaki...
2018. ÁPRILIS 20.
[ 16:38 ]
Beolvasás folyamatban