GazdaságKultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataImpresszumMarketing

Izbor iz sadrzaja na srpskom

Kihelyezett konzuli fogadónapok

Az egyszerűsített honosítási eljárás logója

Lélekemelő logó


Életmód/egészség



Gaia



Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Bethlen Gábor Alap

Forum

Nemzeti Regiszter

MTI
Observer
A médiafigyelő
Imedia

2018. január 7. [15:38]

75 éve halt meg az egyik legzseniálisabb feltaláló, Nikola Tesla

75 éve halt meg az egyik legzseniálisabb feltaláló, Nikola Tesla

Hetvenöt éve, 1943. január 7-én halt meg Nikola Tesla, a valaha élt egyik legzseniálisabb feltaláló, akinek a nevéhez több száz szabadalom fűződik, jóllehet ötleteinek java részét mások védették le.

A különc és feltaláló 1856. július 10-én született a horvátországi Smiljanban egy szerb ortodox lelkész fiaként. A grazi és a prágai műegyetem hallgatója volt, de apja halála után - miután a tandíjat nem tudta fizetni - félbe kellett szakítania tanulmányait. Budapesten, a Ganz gyárban kezdett dolgozni, itt ismerkedett meg Puskás Ferenc mérnökkel, ő ajánlotta be bátyjának, Puskás Tivadarnak, aki 1882-ben alkalmazta az Edison cég általa vezetett párizsi kirendeltségénél, 1883-ban itt valósította meg indukciós motorját.

Tesla 1884-ben fejében tucatnyi nyelvvel, zsebében néhány centtel, egy repülőgép tervével és egy Edisonhoz szóló ajánlólevéllel utazott Amerikába. Edison alkalmazta is, de a két nehéz természetű ember nem tudott sokáig együttműködni. Nemcsak az anyagiakon különböztek össze, hanem azon is, hogy Edison az egyenáramra, míg Tesla a váltóáramra esküdött. Teslának néhány hónap után távoznia kellett, s Edison nagy ellenfeléhez, George Westinghouse-hoz kopogtatott be, aki hatalmas összegért rögvest megvette tőle váltóáramú dinamóinak, trafóinak és motorjainak szabadalmi jogait. Edison ez egyszer tévedett, a Tesla-Westinghouse váltóáramú rendszer legyőzte az ő egyenáramú szisztémáját. Holott a harcban mindent bevetett: ő járta ki New York állam vezetésénél, hogy a kivégzésekre váltóárammal működő villamosszéket használjanak - bár erre a célra az egyenáram alkalmasabb -, majd szörnyülködve nyilatkozott a váltóáram halálos természetéről.

Tesla a kapott pénzből saját vállalatot alapított. Kutatta a szénszálas izzót, az elektromos rezonanciákat, a világítás módjait, bemutatóin a váltóáramhoz fűződő félelmeket a saját testén átvezetett árammal próbálta oszlatni. 1891-ben találta fel a nevét viselő tekercset, amelyet a rádiókban és tévékben ma is használnak. Csak Amerikában 121 szabadalmat jelentett be, ma lényegében minden ipari és háztartási eszköz az ő háromfázisú elektromos rendszerével és indukciós motorjával készül. 1895-ben ő tervezte meg a világ első váltóáramú vízi erőművét a Niagara vízesésnél, amely Buffalo városát látta el árammal.

1898-ban rádióval irányított csónakot mutatott be, és feltalálta a rádiót is (ám ezért 1909-ben az olasz Marconi kapott Nobel-díjat). Egy évvel később - felismerve, hogy a Föld vezetőként használható, s egyes frekvenciákon reagál az elektromos rezgésekre - 40 kilométer távolságról, vezeték nélkül működtetett 200 villanyizzót, s 40 méteres villámokat keltett az ionoszféra energiájával. Ő találta fel a távirányítót, a tachométert, a földenergia fűtésre történő felhasználását, kutatásain alapul a rádióerősítő, a neonlámpa, a mikrohullám.

Tesla alakja köré legendák szövődtek: állítólag földön kívüliek jeleit fogta, kidolgozta az időutazást és feltalálta az "üzemanyag nélküli" motort, amely bárhol fellelhető anyagokat használ fel. Bár nyilatkozatai szerint az utóbbi kérdést megoldotta, találmányát sohasem mutatta be, az összeesküvés-elméletek hívei szerint azért, mert tartott az olajcégek bosszújától.

1900-ban a milliárdos Pierpont Morgantól kapott pénzből adótornyot kezdett építeni, hogy az egész világot besugározza képekkel és hírekkel, de az üzlettől végül a pénzember visszalépett. Tesla ezután azt javasolta, hogy a kiöregedett hadihajókat áramfejlesztőként hasznosítsák, ami meg is valósult. Antennarendszerét, amely vezeték nélküli átvitelt tett lehetővé, ma is használják, de a szabadalmat akkor sok évre titkosították. Tesla dolgozta ki a mágneses aknák elleni védelmet is.

Bár számos kitüntetést kapott, és 1931-ben, 75. születésnapja alkalmából a Time magazin címlapján szerepelt arcképe, élete nagy csalódása maradt, hogy a Nobel-díjat nem kapta meg. 1912-ben félhivatalosan felmerült, hogy Edisonnal megosztva veheti át a kitüntetést, de Tesla felháborodva utasította vissza, hogy vetélytársával akár csak ilyen összefüggésben is együtt említsék. A díjat végül a mindkettejüknél kevesebb érdemet szerzett svéd Gustaf Dalén vehette át.

Tesla mindig is hajlamos volt a neurózisra és a sértődésre, ráadásul tisztaságmániás volt, irtózott a kerek tárgyaktól, és csak olyan szobában volt hajlandó megszállni, melynek száma osztható volt hárommal. Élete végén galambokat etetett a New York-i parkokban, rájuk pazarolva érzelmeit, amelyet embertársainak képtelen volt átadni.

A magányos és elszegényedett Tesla nyolcvanhat éves korában, 1943. január 7-én New Yorkban halt meg. 1960-ban teslának nevezték el a mágneses indukció SI mértékegységét (jele T), hagyatéka 2003-ban az UNESCO dokumentációs világörökségének része lett. A nevével alapított díjat 1975 óta osztják évente. A világ legnagyobb Tesla-emlékművét (egy több mint öttonnás, 6x3x3 méteres alkotást) 2014-ben Prágában avatták fel. A teljesen elektromos autókat gyártó, 2003-ban alapított, mára rendkívül sikeressé vált amerikai cég is Tesla nevét vette fel.

Bár a neves tudós szinte összes találmányát az Egyesült Államokban hozta létre, Szerbia és Horvátország egyaránt a maga fiának vallja. Érveket mindkét fél felhozhat, hiszen Horvátországban született szerb szülőktől, s bár mindössze egyetlenegy napot töltött Szerbiában, a hamvait tartalmazó urna a belgrádi Tesla Múzeumban található. A horvátok a délszláv polgárháborúban (1992-1995) lerombolták Gospićban álló szobrát, mert - az egyébként német anyanyelvű - tudóst szerb származásúnak minősítették, ugyanakkor Horvátországban négy éve Tesla-emléknappá és nemzeti ünneppé nyilvánították születésnapját, július 10-ét. Hamvait családja beleegyezésével 1957-ben szállították Szerbiába az Egyesült Államokból, s állították ki a nevét őrző belgrádi múzeumban. (MTI)


2018. január 23. [16:33]

A nőstény macskák inkább jobb mancsukat használják, míg a hímek a balt részesítik előnyben - derítették ki a belfasti Queen's Egyetem kutatói. Louise McDowell,... >>

2018. január 23. [16:26]

Minél több időt töltenek az elektronikus eszközök monitorai előtt, annál boldogtalanabbak az amerikai tizenévesek egy nagy léptékű új tanulmány szerint. A San Diegó-i... >>

2018. január 23. [12:26]

„Az Órasoroló a magyar szakos tanárjelöltek munkáit tartalmazza, többnyire gyakorlatban megvalósított óraterveket. Az e-könyv az általános és a középiskolai... >>



Külhoni magyar állampolgárok választási regisztrációja gomb
Álláshirdetések gomb
1 euró 118.65 dinár
1 dollár 96.25 dinár
100 forint 38.32 dinár
100 dinár 260.92 forint
Heti kérdés
Hogyan értékeli Donald Trump elnökösködésének első évét? (Az 5-ös a legjobb.)
5
4
3
2
1

Tekintse meg az eddigi eredményt!

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg
Megnyitották a Mátyás király-emlékévet Szegeden
Vajdaság Ma forditói szolgáltatása
Prosperitati Alapítvány