Tudomány
A soksejtűség genetikai alapjait vizsgáló kutatási program indult Szegeden

A komplex soksejtűség genetikai alapjait vizsgáló kutatási program indult a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában, a munkára Nagy László kutatócsoportja 1,5 millió eurós támogatást nyert az Európai Kutatási Tanácstól - tájékoztatta az akadémia kedden az MTI-t.

Az utóbbi évtizedben forradalom zajlott a genomikában: ma már igen gyorsan ki lehet olvasni élőlények teljes genetikai kódját. A kód megfejtése, vagyis a gének által szabályozott életfolyamatok megértése még meglehetősen hiányos. Mivel az élőlények genetikai kódja az evolúció során alakult ki, életfunkcióik leírása mellett fejlődéstörténeti információkat is hordoz. Így több élőlény genomjának összehasonlításával a köztük lévő rokonság fokát tükröző, evolúciós családfák állíthatók fel.

A közlemény szerint Nagy László szegedi kutatócsoportjával olyan módszert fejlesztett ki, amely evolúciós családfák segítségével képes azonosítani egyes gének szerepét egy-egy életfunkció működésében. A módszer azon a megfigyelésen alapul, hogy amikor egy életfunkció felbukkan az evolúció során, a hozzá tartozó gének rendszerint egyre több és több példányban, illetve változatban jelennek meg a genetikai kódban, a funkció eltűnésével pedig e példányok száma is megcsappan.

A szegedi kutatók ezzel a módszerrel akadtak rá a tuskógombák agresszív terjedését lehetővé tevő gyökérszerű nyúlványok, rizomorfok genetikai hátterére, a felfedezés hosszú távon az erdészeti védekezésben is segíthet.

Nagy László nemrég elnyerte az Európai Kutatási Tanács Starting Grant elnevezésű, 1,5 millió eurós támogatását az evolúciós családfák elemzésén alapuló módszereket alkalmazó kutatási programjára, amely legfontosabb célja a komplex soksejtűség genetikai alapjainak jobb megismerése.

A komplex soksejtű élőlények - köztük az ember, valamint a legtöbb környezetünkben élő növény és állat - sejtjei különféle feladatokra szakosodnak az egyedfejlődés során, és szövetekbe szerveződnek. E folyamatok mögött minden bizonnyal igen alapvető genetikai eszközök állnak, melyek felkutatására a szegedi kutatók reményei szerint jó esélyt ad az evolúciós családfák vizsgálata. Nagy László és kutatótársai az amerikai Joint Genome Institute-tal együttműködésben gombák DNS-kódját vizsgálják, azonban eredményeik várhatóan a gombák világán túlmutató biológiai felfedezéseket is tartogatnak - áll a közleményben. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A Nemzetközi Űrállomás 20 éves - illusztráció
2018. NOVEMBER 19.
[ 7:22 ]
Ha kihal egy faj, kihalhat az is, amelyik a másikkal táplálkozott. 5-6 fokos globális hőmérséklet-emelkedés esetén már az élet jelentős része eltűnhet a bolygóról egy friss tanulmány szerint.A növény- és állatfajok szélsőséges környezeti változások miatt bekövetkező kihalása megnöveli annak kockázatát, hogy beindul...
2018. NOVEMBER 15.
[ 6:03 ]
November 17-én, szombaton rendezik meg Zentán a Zentai Gimnázium által életre hívott Fábri Géza Biológiaverseny és a Máriás Vilmos Kémiaverseny döntőjét, amelyekre összesen harmincnyolc kétfős csapat kapott meghívást, így biológiából várhatóan tizennégy, kémiából pedig huszonnégy páros fogja összemérni...
2018. NOVEMBER 14.
[ 21:39 ]
Az egykoron idős férfiak betegségének tartott szívroham egyre gyakrabban fordul elő fiatal emberek, különösen nők körében amerikai kutatók szerint. Az Amerikai Szívtársaság chicagói tanácskozásán vasárnap bemutatott és a Circulation nevű folyóiratukban közzétett tanulmányukban az Észak-karolinai Egyetem orvosi...
2018. NOVEMBER 13.
[ 12:45 ]
Beolvasás folyamatban