Tudomány
A soksejtűség genetikai alapjait vizsgáló kutatási program indult Szegeden

A komplex soksejtűség genetikai alapjait vizsgáló kutatási program indult a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában, a munkára Nagy László kutatócsoportja 1,5 millió eurós támogatást nyert az Európai Kutatási Tanácstól - tájékoztatta az akadémia kedden az MTI-t.

Az utóbbi évtizedben forradalom zajlott a genomikában: ma már igen gyorsan ki lehet olvasni élőlények teljes genetikai kódját. A kód megfejtése, vagyis a gének által szabályozott életfolyamatok megértése még meglehetősen hiányos. Mivel az élőlények genetikai kódja az evolúció során alakult ki, életfunkcióik leírása mellett fejlődéstörténeti információkat is hordoz. Így több élőlény genomjának összehasonlításával a köztük lévő rokonság fokát tükröző, evolúciós családfák állíthatók fel.

A közlemény szerint Nagy László szegedi kutatócsoportjával olyan módszert fejlesztett ki, amely evolúciós családfák segítségével képes azonosítani egyes gének szerepét egy-egy életfunkció működésében. A módszer azon a megfigyelésen alapul, hogy amikor egy életfunkció felbukkan az evolúció során, a hozzá tartozó gének rendszerint egyre több és több példányban, illetve változatban jelennek meg a genetikai kódban, a funkció eltűnésével pedig e példányok száma is megcsappan.

A szegedi kutatók ezzel a módszerrel akadtak rá a tuskógombák agresszív terjedését lehetővé tevő gyökérszerű nyúlványok, rizomorfok genetikai hátterére, a felfedezés hosszú távon az erdészeti védekezésben is segíthet.

Nagy László nemrég elnyerte az Európai Kutatási Tanács Starting Grant elnevezésű, 1,5 millió eurós támogatását az evolúciós családfák elemzésén alapuló módszereket alkalmazó kutatási programjára, amely legfontosabb célja a komplex soksejtűség genetikai alapjainak jobb megismerése.

A komplex soksejtű élőlények - köztük az ember, valamint a legtöbb környezetünkben élő növény és állat - sejtjei különféle feladatokra szakosodnak az egyedfejlődés során, és szövetekbe szerveződnek. E folyamatok mögött minden bizonnyal igen alapvető genetikai eszközök állnak, melyek felkutatására a szegedi kutatók reményei szerint jó esélyt ad az evolúciós családfák vizsgálata. Nagy László és kutatótársai az amerikai Joint Genome Institute-tal együttműködésben gombák DNS-kódját vizsgálják, azonban eredményeik várhatóan a gombák világán túlmutató biológiai felfedezéseket is tartogatnak - áll a közleményben. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Ausztrál kutatók megfejthették, miért rövidíti meg az életet a magas fehérjetartalmú étrend, mint amilyen például a paleo(lit) diéta is. Az új eredmények azt is alátámasztják, hogy a szénhidrátok nem feltétlenül kerülendők, ahogy sokan állítják. "Az régóta ismert, hogy a túl sok étel – különösen a...
2019. FEBRUÁR 22.
[ 12:51 ]
Az emberiség teljes szén-dioxid-kibocsátása kevesebb mint öt nemzedék múlva elérheti azt a szintet, amely a Föld egyik legszélsőségesebb üvegházhatású felmelegedési eseményét jellemezte mintegy 56 millió éve. A szén-dioxid-kibocsátás 140 év múlva elérheti a Föld legszélsőségesebb globális felmelegedési...
2019. FEBRUÁR 21.
[ 16:00 ]
Szombaton Szabadkán szervezi meg 12. Közoktatási konferenciáját az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete (ÉMPE). A rendezvény alcíme: Iskolafejlesztés, tudásmegosztás, együttműködés. A tanácskozás résztvevőit 9.30-ra várják az új városháza épületébe. A regisztráció után 10 órakor hangzanak el az...
2019. FEBRUÁR 21.
[ 15:23 ]
Beolvasás folyamatban