Tudomány
Megtalálták a világ valószínűleg legnagyobb klónhadseregét

A márványrákok a Föld több országában megjelentek, de Madagaszkáron jelentenek igazán problémát, olyan gyorsan szaporodnak, méghozzá szűznemzéssel. Hímek nincsenek köztük ugyanis a mostani ismeretek szerint. A kutatók remélik, hogy a márványrákokkal kapcsolatos ismereteket a tumorkutatásnál is felhasználhatják.

Egyetlen nősténytől származnak a világ különböző területein élő márványrákok, mindannyian klónok – állapították meg német kutatók a Nature Ecology & Evolution című szaklapban. A tudósok 11 állat örökítőanyagát dekódolták, és kiderült, hogy mindegyik azonos genommal rendelkezik.

A Heidelbergben lévő Német Rákkutató Központ tudósai kutatásuk révén nemcsak egy invazív faj elterjedéséről nyernek információt, hanem a tumorkutatás terén is fontos ismereteket remélnek.

A márványrákok alig két évtized alatt váltak az akváriumok lakójából globálisan rettegett fajjá. Elsősorban Madagaszkáron jelentenek veszélyt ezek az állatok, de már Németországban, Svédországban, Olaszországban és Japánban is élnek.

A márványrákok (Procambarus virginalis) között a tudomány nem ismer hímeket, a szaporodás ugyanis úgynevezett szűznemzéssel (partenogenézissel) történik. Az utódok megtermékenyítetlen petesejtekből fejlődnek ki úgy, hogy bizonyos hormonok "tettetik" a megtermékenyítést.

Levéltetvek, vízibolhák, több hal- és gyíkfaj is ilyen módon szaporodik. A márványrák azonban az egyetlen ismert folyamirákfaj, amely partenogenézissel szaporodik, ráadásul robbanásszerűen. A 12 hetes ciklus alatt az állatok akár 500 petesejtet is képesek termelni.

A faj elsősorban az afrikai szigetállamban, Madagaszkáron jelent nagy problémát, veszélyt jelent a rizsföldekre, az itt honos állat- és növényvilágra.

Frank Lyko molekuláris biológus és Julian Gutekunst bioinformatikus kutatása a faj különösen gyors terjedésére keresett magyarázatot. A márványrákok élettere Madagaszkáron tíz év alatt ezerről 10 ezer négyzetkilométerre növekedett. A különösen gyors növekedés a rákok nagy alkalmazkodóképességének bizonyítéka.

Németországban a faj nagyon magas és nagyon alacsony savtartalmú tavakban is, Madagaszkáron pedig fennsíkokon és mélyen fekvő régiókban is megél – mondta Lyko. Általában az ilyen sokszínű életterek esetében különböző, genetikailag a helyi körülményekhez alkalmazkodó alfajok alakulnak ki, a márványrák esetében azonban nem ez történik.

A rákok sokkal inkább az úgynevezett epigenetikai mechanizmus révén alkalmazkodnak gyorsan. A DNS-szálon életük során különböző kapcsolókat alakítanak ki, melyek bizonyos géneket be-, illetve kikapcsolnak.

Ezáltal a márványrákok kutatása sokat segít a tumorok megértésében – magyarázta Lyko, aki a DKFZ epigenetikai részlegének vezetője.

A márványrákokhoz hasonlóan a tumorsejtek is egyetlen sejtből eredeztethetőek, a rák osztódással terjed. Azt azonban egyelőre nem sikerült felderíteni, pontosan hogyan működik ez a folyamat, és milyen következményei vannak a tumor növekedésére. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Az okostelefonok és más digitális eszközök kék fénye felgyorsítja a látásromlást egy kutatás szerint. Az amerikai Toledói Egyetemen végzett kutatás megállapította, hogy a digitális eszközök kék fényének folyamatosan kitett szem fényérzékeny sejtjeiben olyan molekulák keletkezhetnek, amelyek ötven-hatvan éves kor felett...
2018. AUGUSZTUS 17.
[ 8:30 ]
Tehéntej és juh- vagy kecsketej keveréke alkotja a világ legrégebbi keménysajtját, amelyre az egyiptomi Szakkarában bukkantak a Kairói Egyetem régészei egy előkelőség sírjának feltárásakor.1885-ben bukkantak a Kr.e. 13. századi sírra, amelyben a XIX. egyiptomi dinasztia uralkodása idején élt Ptámeszt, Memphisz város...
2018. AUGUSZTUS 16.
[ 20:55 ]
Az eddig véltnél jóval több szén-dioxidot bocsát ki az Antarktiszt övező tengeri jég körüli nyílt víz télen - mutatták ki a térségben elhelyezett 35 úszórobot segítségével amerikai kutatók. A szakemberek a 2014 és 2017 közötti években a Princeton Egyetem vezetésével megvalósult projekt keretében gyűjtöttek...
2018. AUGUSZTUS 15.
[ 19:03 ]
Beolvasás folyamatban