Tudomány
Minden citrusféle őse a Himalájából származik

A Himalája délkeleti lábainál találták meg genetikai vizsgálatok alapján minden citrusféle eredetét - számolt be egy nemzetközi kutatásról a BBC News.

Az első citrusfák nyolcmillió évvel ezelőtt jelentek meg a térségben, mielőtt az egész Földön elterjedtek volna.

Bár manapság a világ minden táján nevelnek citrusféléket, az eredetük korábban nem volt világos. Egy nemzetközi kutatócsoport az Egyesült Államokban és Spanyolországban genetikai elemzés alá vetette a kínai mandarintól a sevillai narancsig több mint 50 citrusféle DNS-ét.

A Nature folyóiratban publikált tanulmány szerint a mai citrusfélék számos természetes citrusfajtól származnak, amelyek az indiai Asszám állam keleti részén, Mianmar északi részén és a kínai Jünnan tartomány nyugati részén élnek.

Amikor évmilliókkal ezelőtt megváltoztak az éghajlati körülmények, gyengült a monszun és szárazabb lett az idő, a citrusfélék a Himalája térségén túl is elterjedtek, egész Délkelet-Ázsiát meghódították. Onnan aztán a világ minden tájára eljutottak, köztük Ausztráliába is, négymillió évvel ezelőtt.

Az elemzés szerint a mai citrusfélék évmilliók evolúciós fejlődésének eredményeként alakultak, majd az ember is több ezer éven át termesztette őket.

A ma fellehető citrusfélék genetikai térképeinek felrajzolása abban is segíthet, hogy a tudósok megállapítsák, mely fajták az ellenállóak a betegségekkel szemben. Az eredményeket új citrusfélék nemesítéséhez ugyancsak felhasználhatják.

A citrusfélék fosszilis maradványai rendkívül ritkák. Délnyugat-Kínában ugyanakkor találtak már egy nyolcmillió évesként meghatározott megkövesedett citruslevelet, ami az új genetikai kutatásokat támasztja alá. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Az okostelefonok és más digitális eszközök kék fénye felgyorsítja a látásromlást egy kutatás szerint. Az amerikai Toledói Egyetemen végzett kutatás megállapította, hogy a digitális eszközök kék fényének folyamatosan kitett szem fényérzékeny sejtjeiben olyan molekulák keletkezhetnek, amelyek ötven-hatvan éves kor felett...
2018. AUGUSZTUS 17.
[ 8:30 ]
Tehéntej és juh- vagy kecsketej keveréke alkotja a világ legrégebbi keménysajtját, amelyre az egyiptomi Szakkarában bukkantak a Kairói Egyetem régészei egy előkelőség sírjának feltárásakor.1885-ben bukkantak a Kr.e. 13. századi sírra, amelyben a XIX. egyiptomi dinasztia uralkodása idején élt Ptámeszt, Memphisz város...
2018. AUGUSZTUS 16.
[ 20:55 ]
Az eddig véltnél jóval több szén-dioxidot bocsát ki az Antarktiszt övező tengeri jég körüli nyílt víz télen - mutatták ki a térségben elhelyezett 35 úszórobot segítségével amerikai kutatók. A szakemberek a 2014 és 2017 közötti években a Princeton Egyetem vezetésével megvalósult projekt keretében gyűjtöttek...
2018. AUGUSZTUS 15.
[ 19:03 ]
Beolvasás folyamatban