GazdaságKultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataImpresszumMarketing

Izbor iz sadrzaja na srpskom

Kihelyezett konzuli fogadónapok

Az egyszerűsített honosítási eljárás logója

Lélekemelő logó


Életmód/egészség



Gaia



Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Bethlen Gábor Alap

Forum

Nemzeti Regiszter

MTI
Observer
A médiafigyelő
Imedia

2018. február 10. [14:50]

A hosszú élet titka a denevérek génjeiben rejlik

A hosszú élet titka a denevérek génjeiben rejlik
A közönséges denevér egyedei élnek a legtovább

A génjeikben rejtőzik a denevérek hosszú életének titka - állapították meg kutatók.

Minél nagyobb testű egy emlős, annál tovább él. A denevér a kivétel szabály alól. A kutatók ezúttal négy denevérfaj, a Myotis nembe tartozó közönséges denevér (Myotis myotis), a nagyfülű denevér (Myotis bechsteinii), a nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum) és a hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersii) 493 egyedét tanulmányozták.

A négy faj közül a közönséges denevér egyedei élnek a legtovább.

Noha testméretük alapján a maximális élettartamuk négy év lenne, mégis 37 évet élnek. A szakemberek megállapították, hogy az emberekkel és egyéb állatokkal ellentétben ennek a denevérfajnak nem rövidülnek az úgynevezett telomerei az állat korának előrehaladtával.

A telomer a kromoszómát alkotó DNS-szál két végén található rövid, többszörösen ismétlődő szakasz, vagyis a DNS-t "becsomagoló" makromolekula. Feladata, hogy megakadályozza a kromoszómavégek összetapadását, valamint, hogy a sejtosztódás során védje a DNS-t a folyamatos rövidülés káros hatásaitól. Ahogy azonban a szervezet öregszik, a telomerek rövidülnek, szerkezetük gyengül.

A kutatók két olyan gént is azonosítottak a közönséges denevérben, amelyeknek szerintünk kulcsszerepe lehet az állat hosszú élettartamában.Az írországi University College Dublin biológusa, Emma Teeling, a tanulmány egyik vezetője szerint a denevéreknél megfigyelt molekuláris mechanizmusok jelenthetik majd az öregedést vizsgáló olyan jövőbeli kutatások alapját, amelyek az egészséges öregedési folyamat meghosszabbításának lehetőségeit vizsgálják.

A Nyugat-Európától egészen a Közel-Keletig honos közönséges denevér, valamint a vele közeli rokonságban lévő nagyfülű denevér telomerei nem rövidülnek, ami arra utal, hogy ez a Myotis nembe tartozó fajok jellegzetessége lehet.

A denevérek körében egyébként a mindössze 4-8 grammosra megnövő, rovarevő Brandt-denevér várható élettartama a leghosszabb. Az ugyancsak a Myotis nembe tartozó állat 41 évig is élhet.

A kutatók a Science Advances című tudományos folyóiratban közölték eredményeiket. (MTI, origo)


2018. február 17. [16:11]

Amerikai kutatók egy új szkennelési technikával váratlan felfedezést tettek egy Picasso-képen: a művész kék korszakának egy ismert festményét egy tájképet ábrázoló... >>

2018. február 15. [20:15]

Svéd kutatók elkészítették az agyi vérereket és az úgynevezett vér-agy gátat alkotó sejtek részletes molekuláris atlaszát, amely új információkkal segíti az agy... >>

2018. február 15. [16:51]

Gyors, olcsó és környezetbarát módszert fejlesztettek ki szingapúri kutatók a pamutalapú szövethulladék feldolgozására: a kidobott ruhákból nagy mértékben sűríthető,... >>



Külhoni magyar állampolgárok választási regisztrációja gomb
Álláshirdetések gomb
1 euró 118.30 dinár
1 dollár 95.57 dinár
100 forint 37.87 dinár
100 dinár 264.03 forint
Heti kérdés
Dühöng az influenzajárvány. Ön fel szokta-e venni a védőoltást a vírusos megbetegedés ellen?
Igen
Nem

Tekintse meg az eddigi eredményt!

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg
Megnyitották a Mátyás király-emlékévet Szegeden
Minority SafePack - EURÓPAI VÉDELMET JOGAINKNAK!
Megnyitották a Mátyás király-emlékévet Szegeden
A legutóbb kommentelt friss cikkek
(amelyek az utóbbi 24 órában jelentek meg)
Vajdaság Ma forditói szolgáltatása
Prosperitati Alapítvány