Tudomány
Először hoztak létre működő emberi veseszövetet élőszervezetben kutatók

Először hoztak létre működő, vagyis vizelettermelésre képes emberi veseszövetet élő szervezetben kutatók, akik szerint eredményeik mérföldkövet jelentenek a vesebetegségek kezelésének fejlesztésére irányuló kutatásokban.

A Stem Cell Reports című folyóiratban publikált tanulmány készítői laboratóriumban növesztett humán embrionális őssejtekből hoztak létre veseglomerulusokat - érgomolyagokat -, amelyeket egy természetes kötőszövetként működő gélszerű anyaggal kevertek össze, majd egerek bőre alá fecskendeztek - írta a medicalxpress.com.

Három hónappal később a szövetvizsgálati eredmények kimutatták, hogy az egerek szervezetében a vese működési alapegységét jelentő nefronok képződtek. (A nefron vesetestecskéjében - ezt az érgomolyag és az úgynevezett Bowman-tok alkotja - képződik az elsődleges szűrlet, amely a csatornarendszerében vizeletté alakul és a vizeletelvezető rendszer felé továbbítódik.)

A létrejött nefronok rendelkeztek az emberi vesében lévő nefronok alkotóelemeinek döntő részével, köztük a közeli (proximális) kanyarulatos csatornával, a távoli (distalis) kanyarulatos csatornával, a Bowman-tokkal, valamint a Henle-kaccsal.

Az egerekben továbbá - saját érrendszerünkhöz kapcsolódó - hajszálerek (kapillárisok) fejlődtek ki az új "mini-vesék" táplálására. A kutatók szerint azonban nagy artéria híján a szerv csupán a töredékét képes ellátni a teljes feladatának. A kutatók ezért most sebészekkel együttműködve dolgoznak azon, hogy egy artéria "bevezetésével" biztosítsák a létrehozott "mini-kiválasztószervek" jobb vérellátását.

Az apró szűrőegységek működőképességének teszteléséhez a szakemberek egy fluoreszkáló fehérjét használtak, amely megszínezte a vér átszűrésével keletkezett vizeletszerű anyagot. A kutatók nyomon követték a fehérje útját és kimutatták a "mini-vesék" csatornáiban, bizonyítva a szürletképződést.

A tanulmányt vezető Sue Kimber, a Manchesteri Egyetem professzora szerint a szűrőegységek működőképessége tehát bizonyított, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy mekkora százalékban funkcionálnak.

"Világszerte kétmillió embernél alkalmaznak dialízist, vagy transzplantációt veseelégtelenség miatt, és sajnos további kétmillióan halnak meg évente amiatt, hogy nem férnek hozzá ezekhez a kezelésekhez" - húzta alá Adrian Woolf, az egyetem professzora, hozzátéve, hogy a mostani felfedezésük egy nap remélhetőleg segíteni fogja a páciensek kezelését.

A tanulmányt a brit Medical Research Council és a Kidney Research UK jótékonysági szervezet támogatta. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A Nemzetközi Űrállomás 20 éves - illusztráció
2018. NOVEMBER 19.
[ 7:22 ]
Ha kihal egy faj, kihalhat az is, amelyik a másikkal táplálkozott. 5-6 fokos globális hőmérséklet-emelkedés esetén már az élet jelentős része eltűnhet a bolygóról egy friss tanulmány szerint.A növény- és állatfajok szélsőséges környezeti változások miatt bekövetkező kihalása megnöveli annak kockázatát, hogy beindul...
2018. NOVEMBER 15.
[ 6:03 ]
November 17-én, szombaton rendezik meg Zentán a Zentai Gimnázium által életre hívott Fábri Géza Biológiaverseny és a Máriás Vilmos Kémiaverseny döntőjét, amelyekre összesen harmincnyolc kétfős csapat kapott meghívást, így biológiából várhatóan tizennégy, kémiából pedig huszonnégy páros fogja összemérni...
2018. NOVEMBER 14.
[ 21:39 ]
Az egykoron idős férfiak betegségének tartott szívroham egyre gyakrabban fordul elő fiatal emberek, különösen nők körében amerikai kutatók szerint. Az Amerikai Szívtársaság chicagói tanácskozásán vasárnap bemutatott és a Circulation nevű folyóiratukban közzétett tanulmányukban az Észak-karolinai Egyetem orvosi...
2018. NOVEMBER 13.
[ 12:45 ]
Beolvasás folyamatban