Tudomány
Invazív növényfajok lepik el Európát!

Amerika felfedezését követően több új növényfaj került Európába, amire évszázadokkal ezelőtt már több neves botanikus felfigyelt és figyelmeztetett. A biológiai sokféleségre az invazív növényfajok ugyanis folyamatosan növekvő veszélyt jelentenek. A szóban forgó növényfajok terjedését az emberi tevékenység – mindenekelőtt a bővülő kereskedelem, a turizmus és nem utolsó sorban a határokon átívelő áruszállítás – a 21. században hatalmas mértékben felgyorsította.

Valóban folyamatosan növekszik Európában az invazív növényfajok száma? Mennyire veszélyeztetik a valóságban a biológiai sokféleséget? Jelenlétük mennyi pénzt emészt fel? Tényleg a megélhetésünk és az egészségünk a tét?

Cikkünkben a fenti kérdésekre is kerestük a választ a kertfuvesites.hu szakembereinek segítségével.

Invazív növényfajok térnyerése a mezőgazdasági területeken

A becslések szerint a növényvilág agresszív fajai Európa-szerte máris több százezer hektár területet foglalnak el. Ebbe természetesen bele értendő a somogyi homokterületeken az alkörmös, a Duna-Tisza közén a selyemkóró, a Dunántúlon a magas aranyvessző, a hullámtereken a gyalogakác és a zöld juhar, a szárazabb területeken pedig az akác és a hozzá hasonló invazív fajok mind szélesebb körben való térhódítása is. Míg a hullámtéri legelők- és kaszálók tulajdonosai a gyalogakác-tenger miatt aggódhatnak, addig az ártéri erdők nagy részén az értéktelen fajú zöld juhar jelent egyre nagyobb problémát.

Egészségünkre is veszélyt jelenthetnek!

Az invaziv fajok a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés ágazatain túl az emberekre is veszélyt jelentenek, hiszen egyre gyakrabban allergén invazív növényfajok jelennek meg a környezetünkben. Ezek közül egyes növényfajok – mindenekelőtt az akácfélék, az ecetfa, a közönséges nyír, a zöld juhar, egyes pázsitfűfélék a parlagfű – a fafeldolgozásban, tüzelőként, pelletáláshoz, komposztálásra gond nélkül begyűjthetők. A parlagfűhöz hasonlóan sok ember számára kifejezetten allergén és agresszív fajok speciális elbánást igényelnek, amely a begyűjtéstől a szárításon majd a zárt hamvasztáson át a keletkező hamu elvermeléséig terjedhet. Jó, ha tudjuk: a parlagfű magja még eltemetve is életképes marad hosszú évtizedekig!

Reális helyzetértékelés, konkrét megoldási javaslatok!

A szakemberek szerint az invazív növényfajok elleni küzdelem első és egyben legfontosabb feltétele a kialakult helyzet reális értékelése. Utóbbi első lépése a nem őshonos fajok megjelenésének korai detektálása. Ezt követi a gyors válaszlépések meghatározása a fajok további terjedésének megakadályozása céljából. Ehhez persze nem pusztán széleskörű kutatásokra, nemzetközi információcserére van szükség, hanem olyan jól áttekinthető adatbázisok kiépítésére is, melyek mankót jelenthetnek az inváziós fajokkal kapcsolatba kerülő szervezetek számára.

Csak együtt sikerülhet!

Abban tehát nincs vita a szakemberek és a döntéshozók között, hogy az invaziv fajok komoly veszélyt jelentenek az Európára jellemző és évmilliók során kialakult biológiai sokféleségre. Az is eléggé közismert tény, hogy évente 12-13 milliárd eurót költ a szóban forgó hódító növényfajok elleni védelem támogatására, sőt a közelmúltban értesülhetett a közvélemény arról is, hogy az Európai Unió nemrégiben javaslatokat terjesztett elő egy, az invaziv fajok elleni küzdelemre vonatkozó közös stratégiáról. Mivel az egész bolygót meghatározó globális gazdasági rendszernek köszönhetően ezek a növényfajok rendkívül gyorsan képesek megtelepedni es elterjedni, a visszaszorításukra irányuló elszigetelt próbálkozások nem vezethetnek eredményre. Egy-egy Európai Uniós ország intézkedése teljesen hatástalan marad abban az esetben, ha az őt határoló szomszédjai nem tesznek hasonló lépeseket.

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Az okostelefonok és más digitális eszközök kék fénye felgyorsítja a látásromlást egy kutatás szerint. Az amerikai Toledói Egyetemen végzett kutatás megállapította, hogy a digitális eszközök kék fényének folyamatosan kitett szem fényérzékeny sejtjeiben olyan molekulák keletkezhetnek, amelyek ötven-hatvan éves kor felett...
2018. AUGUSZTUS 17.
[ 8:30 ]
Tehéntej és juh- vagy kecsketej keveréke alkotja a világ legrégebbi keménysajtját, amelyre az egyiptomi Szakkarában bukkantak a Kairói Egyetem régészei egy előkelőség sírjának feltárásakor.1885-ben bukkantak a Kr.e. 13. századi sírra, amelyben a XIX. egyiptomi dinasztia uralkodása idején élt Ptámeszt, Memphisz város...
2018. AUGUSZTUS 16.
[ 20:55 ]
Az eddig véltnél jóval több szén-dioxidot bocsát ki az Antarktiszt övező tengeri jég körüli nyílt víz télen - mutatták ki a térségben elhelyezett 35 úszórobot segítségével amerikai kutatók. A szakemberek a 2014 és 2017 közötti években a Princeton Egyetem vezetésével megvalósult projekt keretében gyűjtöttek...
2018. AUGUSZTUS 15.
[ 19:03 ]
Beolvasás folyamatban