Tudomány
Az univerzum legrégebbi ismert oxigénforrására bukkantak csillagászok

Egy 13,28 milliárd fényévre lévő galaxisban az ősrobbanás után mindössze 250 millió évvel kialakult csillagokra, így az eddigi ismert legrégebbi oxigénforrásra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport.

A University College London (UCL) és az oszakai Sangyo Egyetem tudósai vezette kutatás eredménye szerint a MACS1149-JD1 nevű galaxisban az univerzum váratlanul korai szakaszában formálódtak csillagok.

A galaxis távolságát az chilei Atacama-sivatagban működő ALMA rádióteleszkóp-rendszer és az Európai Déli Csillagvizsgáló Nagyon Nagy Teleszkópja (VLT) segítségével erősítették meg.

Az nem szükségszerűen meglepő, hogy ebben a korszakban jelen voltak a galaxisok, az viszont fontos felfedezés, hogy a MACS1149-JD1 galaxisban oxigén jelenlétét észlelték. Oxigén csak csillagokban keletkezik, majd a csillagok halála után a galaxisok gázfelhőjébe távozik. Oxigén jelenléte a MACS1149-JD1-ben arra utal, hogy csillagok egy korábbi generációja már létezett és meghalt abban a korai időszakban.

"Ez egy igazán izgalmas felfedezés, hiszen ez a galaxis akkor létezett, amikor az univerzum mindössze 500 millió éves volt, és már ekkor létezett érett csillagok egy populációja. Így ezt a galaxist arra használhatjuk, hogy megvizsgáljuk a kozmikus történelem egy korai, szinte teljesen felfedezetlen korszakát" - mondta Nicolas Laporte, a UCL kutatója.

Az eredményeket összegző tanulmány szerdán a Nature című tudományos lapban jelent meg.

Az ALMA ionizált oxigéntől érkező jeleket észlelt, Laporte pedig a VLT segítségével azonosította a galaxis távolságát. A mérések alapján a MACS1149-JD1 az univerzum legtávolabbi ismert galaxisa, amelynek távolságát pontosan lemérték.

Az ALMA már többször megdöntötte a legtávolabbi ismert oxigénforrás rekordját. 2016-ban Inoue és kollégái 13,1 milliárd fényévnyi távolságban azonosítottak oxigénforrást. Néhány hónappal később Laporte szintén az ALMA használatával 13,2 milliárd fényévnyire talált oxigént. A két csapat ezúttal összedolgozott, hogy a jelenlegi új rekordot elérje.

"Az ALMA most egyértelműen a legerőteljesebb eszköz, amely a korai univerzum galaxisainak távolságát képes meghatározni" - mondta Richard Ellis, a UCL társszerzője.

A tudósok rekonstruálták a MACS1149-JD1 korai történetét infravörös adatok segítségével, amelyeket az amerikai és az európai űrügynökség (NASA és ESA) Hubble űrteleszkópja és a NASA Spitzer űrteleszkópja rögzített.

A MACS1149-JD1 csillagainak érettségi szintje felveti azt a kérdést, hogy vajon mikor emelkedhettek ki a legelső galaxisok a teljes sötétségből. Ezt a korszakot a csillagászok "kozmikus hajnalnak" nevezik. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Az 1970-ben évente 100 időjárással összefüggő katasztrófa miatt kellett intézkedniük a segélyszervezeteknek, tavaly ez a szám már elérte a 400-at.A klímaváltozás hatására az 1970-es évek óta megnégyszereződtek az időjárással összefüggő természeti katasztrófák a Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságok...
2018. OKTÓBER 13.
[ 18:38 ]
A végső tesztek vannak már csak hátra, amelyek után még az idén elindulhat az űrbe az európai diákműhold, rajta magyar műszerekkel és berendezésekkel.Sikerrel befejeződtek az európai diákműhold, az ESEO (European Student Earth Orbiter) rázástesztjei a SITAEL olasz űripari cég rázólaboratóriumában. A mikroműhold, amelynek...
2018. OKTÓBER 13.
[ 15:43 ]
Negyven dalt gyűjtöttek egybe, hogy megkönnyítsék a szívmasszázst.Arról talán már sokan hallottak, hogy a Bee Gees Stayin’ Alive című száma pont megfelelő ritmust ad az úgynevezett mellkaskompressziónak, és ezzel sikerre vihet egy újraélesztést. Egy New York-i kórház viszont tovább ment ennél, és egy teljes...
2018. OKTÓBER 13.
[ 12:39 ]
Beolvasás folyamatban