Tudomány
Az univerzum legrégebbi ismert oxigénforrására bukkantak csillagászok

Egy 13,28 milliárd fényévre lévő galaxisban az ősrobbanás után mindössze 250 millió évvel kialakult csillagokra, így az eddigi ismert legrégebbi oxigénforrásra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport.

A University College London (UCL) és az oszakai Sangyo Egyetem tudósai vezette kutatás eredménye szerint a MACS1149-JD1 nevű galaxisban az univerzum váratlanul korai szakaszában formálódtak csillagok.

A galaxis távolságát az chilei Atacama-sivatagban működő ALMA rádióteleszkóp-rendszer és az Európai Déli Csillagvizsgáló Nagyon Nagy Teleszkópja (VLT) segítségével erősítették meg.

Az nem szükségszerűen meglepő, hogy ebben a korszakban jelen voltak a galaxisok, az viszont fontos felfedezés, hogy a MACS1149-JD1 galaxisban oxigén jelenlétét észlelték. Oxigén csak csillagokban keletkezik, majd a csillagok halála után a galaxisok gázfelhőjébe távozik. Oxigén jelenléte a MACS1149-JD1-ben arra utal, hogy csillagok egy korábbi generációja már létezett és meghalt abban a korai időszakban.

"Ez egy igazán izgalmas felfedezés, hiszen ez a galaxis akkor létezett, amikor az univerzum mindössze 500 millió éves volt, és már ekkor létezett érett csillagok egy populációja. Így ezt a galaxist arra használhatjuk, hogy megvizsgáljuk a kozmikus történelem egy korai, szinte teljesen felfedezetlen korszakát" - mondta Nicolas Laporte, a UCL kutatója.

Az eredményeket összegző tanulmány szerdán a Nature című tudományos lapban jelent meg.

Az ALMA ionizált oxigéntől érkező jeleket észlelt, Laporte pedig a VLT segítségével azonosította a galaxis távolságát. A mérések alapján a MACS1149-JD1 az univerzum legtávolabbi ismert galaxisa, amelynek távolságát pontosan lemérték.

Az ALMA már többször megdöntötte a legtávolabbi ismert oxigénforrás rekordját. 2016-ban Inoue és kollégái 13,1 milliárd fényévnyi távolságban azonosítottak oxigénforrást. Néhány hónappal később Laporte szintén az ALMA használatával 13,2 milliárd fényévnyire talált oxigént. A két csapat ezúttal összedolgozott, hogy a jelenlegi új rekordot elérje.

"Az ALMA most egyértelműen a legerőteljesebb eszköz, amely a korai univerzum galaxisainak távolságát képes meghatározni" - mondta Richard Ellis, a UCL társszerzője.

A tudósok rekonstruálták a MACS1149-JD1 korai történetét infravörös adatok segítségével, amelyeket az amerikai és az európai űrügynökség (NASA és ESA) Hubble űrteleszkópja és a NASA Spitzer űrteleszkópja rögzített.

A MACS1149-JD1 csillagainak érettségi szintje felveti azt a kérdést, hogy vajon mikor emelkedhettek ki a legelső galaxisok a teljes sötétségből. Ezt a korszakot a csillagászok "kozmikus hajnalnak" nevezik. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Egy szó, amit elfelejtünk mondani - illusztráció
2018. MÁJUS 25.
[ 15:55 ]
Középiskolás és leendő egyetemista diákoknak hirdet felvételt a Mathias Corvinus Collegium (MCC) tehetséggondozó intézmény. A hagyományos oktatást kiegészítő interaktív, egyéni képességeket fejlesztő ingyenes képzésekre a középiskolás tanulmányaikat folytató diákok június 17-ig, az idén érettségizők június 24-ig...
2018. MÁJUS 20.
[ 8:45 ]
Nagy pontossággal képes sikeresen kimutatni a nyelőcső- és a gyomorrákot a Londoni Imperial College kutatói által kifejlesztett kilégzési teszt. A kilégzési teszt képes volt 85 százalékos pontossággal felismerni a rákot és megkülönböztetni a jóindulatú betegségektől a 335 ember bevonásával végzett klinikai...
2018. MÁJUS 18.
[ 20:28 ]
Megmentené a Földön élő növény- és állatfajok jelentős többségét a klímaváltozás hatásaitól, ha az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokban sikerülne korlátozni a Föld felmelegedését - hangsúlyozzák a Kelet-Angliai Egyetem kutatói. A Science című folyóiratban közzétett tanulmányukban a tudósok...
2018. MÁJUS 18.
[ 18:21 ]
Beolvasás folyamatban