Tudomány
Veszélyezteti a vadvilágot némely LED-lámpa fénye

Veszélyezteti a vadvilágot némely LED-lámpa fénye - figyelmeztetnek amerikai kutatók, akik megvizsgálták, hogyan hatnak a modern fénykibocsátó diódák egyes fajokra.

Azt találták, hogy a kék és fehér fényt kibocsátók a legrosszabbak, míg a sárga, a borostyánszínű és a zöld fényt kibocsátók kevésbé károsak. A tengeri teknősök és a rovarok különösen sebezhetők általuk - írták a kutatók a Journal of Experimental Zoology Part A: Ecological and Integrative Physiology című tudományos folyóiratban.

A nagyvárosok és ipari létesítmények olyan erősen világítják meg éjszaka az eget, hogy a Föld nagy része egy hatalmas, világító labdának látszik a világűrből. Az amerikai kutatók éveket töltöttek azzal, hogy vizsgálják, miként hat a fény ragyogása és iránya a vadvilágra, az állatok migrációjára, a ragadozó-préda viszonyra és napi biológiai órájukra, a cirkadián ritmusra. A Dél-Kaliforniai Egyetem kutatói felhasználták a létező ökológiai adatokat és kutatásukba bevonták a kereskedelemben elérhető LED-lámpák széles körét.

A világító diódák a várakozások szerint a globális fényforráspiac 69 százalékát fogják adni 2020-ra, szemben a 2011-es 9 százalékkal. Ez a fényforrás egyre népszerűbb, mivel energiatakarékos, kisebb hőkibocsátású és hosszabb élettartamú más lámpáknál.

A kutatók négy fajra összpontosítottak, a rovarokra, a tengeri teknősökre, a lazacra és a Newell's Shearwater nevű tengeri madárra. Azért választották ezeket a fajokat, mert korábban végeztek körükben kutatást arról, miként reagálnak a fényre. A jövőben a szakemberek világszerte több fajt fognak bevonni kutatásuk folytatásába.

A kutatók azt találták, hogy a legrosszabb éjszakai fényforrások az intenzív kék és fehér színek, amelyek akkora hatással vannak az állatokra, mint a Nap fénye délben, és háromszor nagyobb hatással vannak, mint a sárga és a zöld színű fény, amelyeknek hullámhossza kevésbé rombolja a vadvilágot.

Például a veszélyeztetett álcserepes teknős kikelt utódai éjszaka hagyják el a tengerparti homokban lévő fészkeiket, ám a mesterséges fény miatt a szárazföld belseje felé veszik az irányt a tenger helyett. A fény hasonlóan vonzza a fiatal vándorló lazacokat is, ragadozók zsákmányává teszi őket. A rovarok globális csökkenése is részben a fényszennyezés számlájára írható - idézte Travis Longcore-t, a tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A probiotikumok, vagyis a jótékony baktériumokat tartalmazó táplálékkiegészítők fogyasztásának "alig van hatása a szervezetre" - állapította meg egy nagy szabású elemzés, melyet izraeli tudósok végeztek. A kutatók szerint a jövő probiotikumának testre szabottnak kell lennie, vagyis az egyes emberek igényei...
2018. SZEPTEMBER 7.
[ 13:48 ]
A világ első ismert mindenevő cápafajaként azonosították amerikai kutatók a kerekfejű pörölycápát (Sphyrna tiburo), amelynek étrendjét nagyjából 60 százalékban tengeri fű teszi ki. A pörölycápafélék családjába tartozó faj a Csendes-óceán keleti részének sekélyebb vizeiben, az Atlanti-óceán nyugati részén...
2018. SZEPTEMBER 5.
[ 15:31 ]
Az 1526-ban lezajlott mohácsi csatát a kor négy legnagyobb európai ütközete között tartják számon a történészek - mondta Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója szerda reggel az M1 aktuális csatornán. A főigazgató szerint ez a tény azt jelzi, az a vád,...
2018. SZEPTEMBER 5.
[ 10:26 ]
Beolvasás folyamatban