Közösségi kommunikációról, a modern kor szakmai előnyeiről és kihívásairól, a szülő-gyermek viszonyról és egyéb örökzöld témákról hallhattak eddig előadást a szabadegyetem résztvevői. A kishegyesi Kátai tanyán az első napon egy közgazdász, majd egy politológus, a második napon dr. Csernus Imre pszichiáter tartott előadást.

Csernus doktort a szervezők sztárelőadóként harangozták be. Az egyedien pikírt stílusáról ismert szakember az otthoni kommunikációs szakadékról tartott előadást, pontosabban egy interaktív szeánszot, mely a közönség körében kiváló visszhangra talált. Végül egyszerre lett megható, humoros, ugyanakkor megdöbbentő és színvonalas is és mindez nem kicsit, hiszen Csernus doktor eléggé kirívó példákkal illusztrálta, ha valami kicsit valamilyen, jó vagy épp rossz. Dr. Csernus Imre pszichiáter a hitvallását képező alaptézisekkel látványosan vezette el lépésről lépésre saját magunk felé azokat az önkéntes fiatalokat, akik ezt megengedték neki. Közösen boncolgatták a felnőtt lét lényegét, az idő fontosságát, a fájdalmas dolgok kimondásával járó felszabadultságot. Az előadásról sok mindet el lehet mondani, csak azt nem, hogy unalmas volt, vagy szakmaiatlan. De eredetiségét sem lehet egy pillanatig sem megkérdőjelezni.

Nyíri Zoltán közgazdász, üzleti író, kommunikációs tréner Közösségi csapdák, önismereti és kommunikációs problémák a közösségi hálók használata során a személyiségtípusok türkében címmel tartott előadást. Nyíri közgazdászként végzett, de elmondta, tanulmányai elvégzése után döbbent rá, hogy a közgazdaság-tudománynak lényegében csak egy apró szeletkéje érdekli, mely kommunikációról, a csapatépítésről szól. Így aztán még egy kis pszichológiát is tanult. Kiemelten foglalkozik a személyiségtípusokkal. Előadásában kifejtette, hogy maga sem tekint ugyan dogmaként rá, de egy érdekes megközelítés, abból indulni ki, amit az időszámításunk előtti 4.-5. században élt görög orvos, Hippokratész leírt, aki különféle személyiségtípusokat különböztetett meg. Hippokratész megfigyelései sok későbbi kutatás és teória alapját alkották különböző tudományos területeken. Sokszor első benyomásra megállapítható valakiről, hogy inkább kifelé vagy befelé forduló személyiség. Az élénkebb, nyüzsgőbb emberek a kifelé fordulók, a csöndesebbek, visszafogottabbak a befelé fordulók. Egy másik szempont, amit figyelni szoktunk, hogy ember- vagy inkább munka- és teljesítmény-orientált az illető. Mindezek alapján különíthető el a négy személyiség alaptípus: a kifelé forduló emberorientált (szangvinikus), a kifelé forduló munkaorientált (kolerikus), a befelé forduló munkaorientált (melankolikus) és a befelé forduló emberorientált (flegmatikus). Jóformán nincs is azonban tiszta személyiség, mindenki két-három jegyből áll össze, de a fő ismérvek általában jól látszanak. Nyíri szerint érdemes mindenkinek kiderítenie, mely személyiségtípushoz tartozik, hiszen így megértjük, hogy különbözőek vagyunk, különbözően gondolkodunk. Segítheti ez a hétköznapokat, hogy ennek tükrében hogyan bánjunk az egyes típusú ügyfelekkel, vásárlókkal, munkatársakkal.

Molnár Balázs politológus Pályaválasztás és karrier a digitális korban: hogyan (nem) segíti a szakmai céljainkat a virtuális jelenlétünk? címmel. Abban próbált tanácsokat megfogalmazni, hogyan érhető el, hogy szakmai céljainkat ne kaszálja el virtuális jelenlétünk. Molnár Balázs vajdasági származású, Zentán született 1985-ben, a Pécsi Tudományegyetem ötéves osztatlan képzésében diplomázott politológiából. 2013 nyara óta a budapesti Antall József Tudásközpont pécsi regionális irodájának vezetője. A közösségi médiával kapcsolatban pedig az úgynevezett „banánhéjakra” hívta fel a figyelmet, amin könnyen el lehet csúszni, ha a potenciális munkaadó a profilja alapján próbál többet megtudni az illetőről. A közösségi oldalunkon a helysírási ismereteink is jól „leolvashatóak”, de sokat mondó, hogy valaki a saját nevén regisztrál, vagy nem. A profilkép is sokat elárul rólunk, a közzétett tartalom esetében pedig az előadó mértékletességre intett. Az öncélú magamutogatásra is kitért, mert az is nagyon árulkodó lehet. Akik viszont folyton idézeteket osztanak, szintén nem biztos, hogy jót tesznek ezzel. Molnár szerint a politikai vitáknak sem a legmegfelelőbb terepe a közösségi média, de a vallással kapcsolatos megnyilvánulásokkal is gondok lehetnek, mások számára sértő lehet. Szintén megosztó lehet, ha valaki a szurkolói szenvedélyét a közösségi oldalakon éli ki.

Tóth Péter