Tudomány
Meglepően kevés növényt háziasított az emberiség

Domesztikáció – mesterségesen szabályozott háziasítás. E kifejezést nem csupán az állatokat érintően használjuk, hiszen növényeink egy része is domesztikáción ment keresztül. A gyökeres változást hozó mezőgazdaság kialakulása, mely magában foglalja a földművelést és állattenyésztést is, körülbelül 10 ezer évvel ezelőtt kezdődött.

Eleinte a halászat és vadászat mellett csupán gyűjtögetés folyt, majd később már tudatos, célirányos termelési tevékenység. Ez a kezdetekben csak kiegészítette a táplálékok természetből való nyerését, majd később már növények is ültetésre kerültek.

A háziasítás története

Az őskorban az emberiség élettere csaknem az egész, vegetációval takart földre kiterjedt. Majd több ezer évet átfogó átalakulási időszakot követően, az éghajlatváltozások és az állat-, valamint növényvilág átformálódása lehetővé tette a földművelést. Ez először 8-9 ezer évvel ezelőtt, a Közel-keleti térségben indulhatott el, majd követte a világ másik három tájéka is: Kelet-Ázsia, Mexikó és Peru. Azonban a földművelés kialakulásának pontos helye és ideje máig vitatott.

Az utolsó jégkorszakot követően az éghajlati és talajminőségi változások bekövetkeztével, feltételezhető nagyobb embercsapatok összeverődése egy-egy nagyobb területre, ami előbb-utóbb az élelmiszer szűkösségét jelentette, s tulajdonképpen ez a kényszer indíthatta az embereket a földművelésre. Egy másik elmélet szerint a bolygó felszínét érintő változások nem voltak akkora mértékűek, ezért a földművelés inkább olyan területeken alakulhatott ki, ahol az emberek, állatok és növények már régóta egy helyen éltek. Akárhogy is, az emberek fejlődésével változtak az élelmiszerforrási lehetőségek. Az ember egyre jobban megismerte környezetét, ismereteket szerzett a rendelkezésre álló állati és növényi táplálékokról.

Kezdetben egy nagy magvú, könnyen learatható szálas fűféle, a vadbúza vált az akkori nyugati világ legfontosabb kultúrnövényévé. Tulajdonképp ezzel indult el a növényvilág háziasításának folyamata, vagyis a vad növényi forma emberi szükséglethez való átváltoztatása, de a tényleges földművelés a magvak begyűjtésével és tervszerű vetésével jött. A tudatos mezőgazdasági tevékenység kialakulása az emberek biztos táplálkozási forrását jelentette. Sokáig és nagy időléptékekben csak gabonanövényeket háziasítottak (búza, árpa, rizs, kukorica), majd következett a tök, a bab és társaik.

Látszat-bőség?

Idővel a technikák tökéletesedtek, az emberszám a kielégítő élelemmennyiségnek köszönhetően szaporodni kezdett, majd civilizálódtunk. Azonban meglepő, hogy ennyi ezer év alatt viszonylag kisszámú növény- és állatfajta háziasítására került sor. A haszon- és konyhanövényeinket és változataikat ismerjük, s szinte naponta használjuk (gyümölcsök, gabonák, burgonya, paradicsom, hüvelyesek, káposztafélék, hagyma stb.), azonban a kínálat ennél akár szélesebb is lehetne.

Mi lehet az oka, hogy egy ponton megállt az ehető növények hódítása? Több százezer növényfaj létezik, s a tápláléknövények nemesítése már nem okozna gondot, azonban a széleskörű táplálékforrás, az egy időbeni túlkínálat, és a későbbi modernizáció miatti életmenetbeli változások kényelmi gátakat szabtak. Aztán idővel a térhódító népességszaporulat, a pusztuló ökológia sem kedvezett a nehezen alkalmazkodó növényeknek, mivel a mezőgazdaságra alkalmas zöldterület egyre csökken, az erőforrások rohamosan fogynak, a talaj is egyre alkalmatlanabbá válik a megművelésre, amin a rengeteg vegyszer használata is ront. Úgy tűnik, épp rohamos fejlődésünk az, ami kiszorítja a további növénytermesztést és -háziasítást.

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A világ első ismert mindenevő cápafajaként azonosították amerikai kutatók a kerekfejű pörölycápát (Sphyrna tiburo), amelynek étrendjét nagyjából 60 százalékban tengeri fű teszi ki. A pörölycápafélék családjába tartozó faj a Csendes-óceán keleti részének sekélyebb vizeiben, az Atlanti-óceán nyugati részén...
2018. SZEPTEMBER 5.
[ 15:31 ]
Az 1526-ban lezajlott mohácsi csatát a kor négy legnagyobb európai ütközete között tartják számon a történészek - mondta Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója szerda reggel az M1 aktuális csatornán. A főigazgató szerint ez a tény azt jelzi, az a vád,...
2018. SZEPTEMBER 5.
[ 10:26 ]
Egy izraeli kutatócsoport júliusban megjelent tanulmánya új perspektívába helyezi a Facebook-függőséget kiváltó okokat. A Computers in Human Behavior (Számítógépek az emberi viselkedésben) című szaklapban megjelent tanulmány szerint azokat az embereket szippantja be leginkább a digitális börtön, akik mások véleménye,...
2018. SZEPTEMBER 2.
[ 7:20 ]
Beolvasás folyamatban