Tudomány
Meglepően kevés növényt háziasított az emberiség

Domesztikáció – mesterségesen szabályozott háziasítás. E kifejezést nem csupán az állatokat érintően használjuk, hiszen növényeink egy része is domesztikáción ment keresztül. A gyökeres változást hozó mezőgazdaság kialakulása, mely magában foglalja a földművelést és állattenyésztést is, körülbelül 10 ezer évvel ezelőtt kezdődött.

Eleinte a halászat és vadászat mellett csupán gyűjtögetés folyt, majd később már tudatos, célirányos termelési tevékenység. Ez a kezdetekben csak kiegészítette a táplálékok természetből való nyerését, majd később már növények is ültetésre kerültek.

A háziasítás története

Az őskorban az emberiség élettere csaknem az egész, vegetációval takart földre kiterjedt. Majd több ezer évet átfogó átalakulási időszakot követően, az éghajlatváltozások és az állat-, valamint növényvilág átformálódása lehetővé tette a földművelést. Ez először 8-9 ezer évvel ezelőtt, a Közel-keleti térségben indulhatott el, majd követte a világ másik három tájéka is: Kelet-Ázsia, Mexikó és Peru. Azonban a földművelés kialakulásának pontos helye és ideje máig vitatott.

Az utolsó jégkorszakot követően az éghajlati és talajminőségi változások bekövetkeztével, feltételezhető nagyobb embercsapatok összeverődése egy-egy nagyobb területre, ami előbb-utóbb az élelmiszer szűkösségét jelentette, s tulajdonképpen ez a kényszer indíthatta az embereket a földművelésre. Egy másik elmélet szerint a bolygó felszínét érintő változások nem voltak akkora mértékűek, ezért a földművelés inkább olyan területeken alakulhatott ki, ahol az emberek, állatok és növények már régóta egy helyen éltek. Akárhogy is, az emberek fejlődésével változtak az élelmiszerforrási lehetőségek. Az ember egyre jobban megismerte környezetét, ismereteket szerzett a rendelkezésre álló állati és növényi táplálékokról.

Kezdetben egy nagy magvú, könnyen learatható szálas fűféle, a vadbúza vált az akkori nyugati világ legfontosabb kultúrnövényévé. Tulajdonképp ezzel indult el a növényvilág háziasításának folyamata, vagyis a vad növényi forma emberi szükséglethez való átváltoztatása, de a tényleges földművelés a magvak begyűjtésével és tervszerű vetésével jött. A tudatos mezőgazdasági tevékenység kialakulása az emberek biztos táplálkozási forrását jelentette. Sokáig és nagy időléptékekben csak gabonanövényeket háziasítottak (búza, árpa, rizs, kukorica), majd következett a tök, a bab és társaik.

Látszat-bőség?

Idővel a technikák tökéletesedtek, az emberszám a kielégítő élelemmennyiségnek köszönhetően szaporodni kezdett, majd civilizálódtunk. Azonban meglepő, hogy ennyi ezer év alatt viszonylag kisszámú növény- és állatfajta háziasítására került sor. A haszon- és konyhanövényeinket és változataikat ismerjük, s szinte naponta használjuk (gyümölcsök, gabonák, burgonya, paradicsom, hüvelyesek, káposztafélék, hagyma stb.), azonban a kínálat ennél akár szélesebb is lehetne.

Mi lehet az oka, hogy egy ponton megállt az ehető növények hódítása? Több százezer növényfaj létezik, s a tápláléknövények nemesítése már nem okozna gondot, azonban a széleskörű táplálékforrás, az egy időbeni túlkínálat, és a későbbi modernizáció miatti életmenetbeli változások kényelmi gátakat szabtak. Aztán idővel a térhódító népességszaporulat, a pusztuló ökológia sem kedvezett a nehezen alkalmazkodó növényeknek, mivel a mezőgazdaságra alkalmas zöldterület egyre csökken, az erőforrások rohamosan fogynak, a talaj is egyre alkalmatlanabbá válik a megművelésre, amin a rengeteg vegyszer használata is ront. Úgy tűnik, épp rohamos fejlődésünk az, ami kiszorítja a további növénytermesztést és -háziasítást.

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Egyre magasabbak és nehezebbek vagyunk - illusztráció
2018. NOVEMBER 12.
[ 17:27 ]
A Kiotói Egyetem kutatói először végeztek indukált pluripotens őssejt-átültetést Parkinson-kór kezelésére.Az októberben elvégzett műtét során a kutatók az iPS-sejtekből idegsejteket hoztak létre, amelyeket beültettek egy több mint 50 éves beteg agyába. A három órán át tartó beavatkozáson a sebészek a koponyán fúrt...
2018. NOVEMBER 10.
[ 16:09 ]
Világszerte növekedett a várható élettartam 1950 és 2017 között: a nőknél 52,9-ről 75,6 évre, a férfiaknál 48,1 évről 70,5 évre – derül ki egy új tanulmányból.A Global burden of disease (Betegségek globális terhei) című jelentés a The Lancet című orvostudományi folyóiratban jelent meg. Csak az egyes országokra...
2018. NOVEMBER 10.
[ 15:00 ]
Évszázadok után látható újra együtt Nagy Konstantin római császár híres szoborkolosszusának keze és mutatóujja a párizsi Louvre-ban – írja az MTI.Konstantin bronzszobrának maradványait a római Capitoliumi Múzeumban őrzik, a töredékek a múzeum egyik fő attrakciójának számítanak – csakhogy a a császár kezéről...
2018. NOVEMBER 9.
[ 22:04 ]
Beolvasás folyamatban