Tudomány
Baktériumbankot hoznának létre, hogy megmentsék az emberiség egészségét

A magbunker mintájára hozná létre az úgynevezett mikrobiotákat az emberiség egésze számára megóvó létesítményt tudósok egy csoportja - írja a Bloomberg. A kezdeményezés további érdekessége, hogy meglepően kevés pénzből össze lehetne hozni a világvégét túlélő menedékházat, ahol az emberi egészség számára fontos, mikroszkopikus dolgokat tárolnának.

Norvégiában működik a Spitzbergák Nemzetközi Magbunker, amelynek az a funkciója, hogy egy esetleges világméretű katasztrófa esetén biztosíthatná az élelmiszernövény-termesztés jövőjét. Ennek koncepciója lebeg a Rutgers Egyetem Biokémiai és Mikrobiológiai Intézetének professzora, Maria Gloria Dominguez-Bello és munkatársai előtt, hiszen javaslatukkal a mikrobiológóiai sokszínűség megőrzését szolgálnák.

Az emberi mikrobák (vagy mikrobioták) az emberi testben élő mikrooragnizmusokat, azok milliárdjait jelöli, ideértve a baktériumokat, vírusokat, egyes gombákat. Ezek egy része kritikus az ember egészség és a megfelelő funkcionalitással működő emberi test szempontjából.

A professzor és munkatársai abból indulnak ki, hogyez a mikrobiológiai sokszínűség jelentősen sérült az utóbbi évtizedekben.

Az urbanizációnak, a szűrt víznek, a mind erősebb antibiotikumoknak, az élelmiszerfeldolgozási eljárásoknak köszönhetően számos mikroorganzmus veszélybe került, közöttük olyanok is, melyek hasznosak, szükségesek, vagy "jó baktériumoknak" számítanak az ember esetében.

A kutatók azt mondják, a folyamat nagyjából 50 és 70 évvel ezelőtt kapcsolt drámai fokozatba. Szerintük az emberiségnek nincs újabb 70 éve arra, hogy lépéseket tegyen a mikroorganizmusok védelmében.

Dominguez-Bello kifejtette azt is, az olyan betegségek, mint az asztma, autizmus, diabétesz, az allergiások számának növekedése ösztönzőleg kell hogy hasson a cselekvésre.

A professzor szerint, a mikrobákat humanitárius okokból kell megmenteni az egész emberiség számára, mert a jövő tudósai és orvosai nem tudnak eredményes gyógyító munkát végezni, új készítményeket kifejleszteni azok nélkül.

A mikrobiológiai sokszínűség elvesztése ugyanolyan krízist jelent, mint a kílmaváltozás, hasonló hatásokkal és veszélyekkel - állítják a kutatók. A különbség a kettő között szerintük az, hogy előbbiről nem beszélünk, noha kockázata ugyanolyan volumenű az emberiség egészére nézve, mint az emberi tevékenységnek köszönhető éghajlati átalakulásoknak.

Dominguez-Bello úgy becsüli, a mikroorgaznimusok trezorjára az első évben nagyjából 3 millió dollárt kellene költeni.

Ez főként azoknak a szakembereknek a költsége lenne, akik begyűjtik a mikrobákat és folyékony nitrogénben tartott tartályokba helyezeik el azokat.

A létesítmény folyamatos finanszírozást igényelne, ezért a professzor szerint politikailag semleges területen kellene megvalósítani azt. Szerinte ugyanisígy minden országtól igényelhető hozzájárulás az üzemeltetéshez, cserébe azért, hogy előzetesen rögzített szabályok szerint vételezhessenek az ott tárolt, értékes készletekből.

A kutatók most támogatókat, adományozókat és partnereket keresnek a projekt elindításához. (origo.hu)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Zenta: Újabb természettudományi foglalkozássorozat a BeeHome-ban - illusztráció
2018. OKTÓBER 20.
[ 16:43 ]
A légzőszervi betegségekről szerveztek tudományos tanácskozást a hétvégén Zentán. A 22. Vajdasági Tudományos Konferenciát a Magyar Egészségügyi Társaság és annak vajdasági tagozata hívta életre és a szombati tudományos programjukban a meghívottak több neves szakember előadásait hallgathatták meg.A Kárpát-medencében...
2018. OKTÓBER 13.
[ 22:05 ]
Az 1970-ben évente 100 időjárással összefüggő katasztrófa miatt kellett intézkedniük a segélyszervezeteknek, tavaly ez a szám már elérte a 400-at.A klímaváltozás hatására az 1970-es évek óta megnégyszereződtek az időjárással összefüggő természeti katasztrófák a Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságok...
2018. OKTÓBER 13.
[ 18:38 ]
A végső tesztek vannak már csak hátra, amelyek után még az idén elindulhat az űrbe az európai diákműhold, rajta magyar műszerekkel és berendezésekkel.Sikerrel befejeződtek az európai diákműhold, az ESEO (European Student Earth Orbiter) rázástesztjei a SITAEL olasz űripari cég rázólaboratóriumában. A mikroműhold, amelynek...
2018. OKTÓBER 13.
[ 15:43 ]
Beolvasás folyamatban