Tudomány
Eddig ismeretlen szupernóvát fedeztek fel, mely megváltoztathatja a csillagok eredetének elméletét
Betűméret:             

Eddig ismeretlen szupernóvát fedeztek fel, amely példátlanul újszerű betekintést enged egy erőteljes csillagrobbanás első pillanataiba.

A nemzetközi kutatócsoport a The Astrophysical Journal című folyóiratban mutatta be eredményeit. A tudósok a csillagrobbanás első óráiból származó jeleket észleltek a fényben.

Az ilyen Ia típusú szupernóva alkotja a körülöttünk lévő elemek jelentős részét, de a mechanizmusok, amelyek egy Ia típusú szupernóva robbanását idézik elő, meghatározhatatlanok – fejtették ki a kutatók.

A csillagászok régóta próbáltak részletes adatot szerezni a robbanások kezdeti pillanatairól. Első alkalommal februárban sikerült felfedezniük egy Ia típusú szupernóvát robbanása első napjaiban.

Az ASASSN-18bt nevű szupernóva szokatlanul nézett ki az első napokban.

„Sok szupernóva esetében fokozatosan növekszik az általuk kibocsátott fény mennyisége” – mondta Maria Drout, a Torontói Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője. „Ebben az esetben azonban tisztán látható, hogy valami szokatlan és izgalmas történik a kezdeti időkben, valamilyen váratlan plusz emisszió” – mondta Drout.

Az Ia szupernóvákról úgy vélik, hogy egy fehér törpecsillag termonukleáris robbanásából származnak, egy napszerű csillag hagyta hátra halott magját, amikor elfogyott nukleáris üzemanyaga.

Ezért a fehér törpéhez egy kísérőcsillagtól származó anyagnak kell hozzáadódnia a robbanáshoz. A kísérőcsillag természete és az, hogy hogyan szállítódik az üzemanyag, régóta vita tárgyát képezte tudományos körökben.

A tudósok azt feltételezték, hogy a plusz fény, amelyet a szupernóva korai időszakában észleltek, származhat egy társcsillagával ütköző, felrobbanó fehér törpétől. Ugyanakkor az ASASSN-18bt kezdeti fényessége nem felel meg az előzetes jóslatoknak.

Az új felfedezés támogat egy új hipotézist, mely szerint két különböző fajtájú Ia típusú szupernóva létezhet: azok, amelyek korai emissziót mutatnak és azok, melyek nem. „Úgy véljük, a szupernóva robbanások sokkal összetettebbek, mint azt eddig véltük” – mondta Ben Shappee, a Hawaii Egyetem kutatója. (MTI)

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter a mesterséges intelligencia európai közösségének létrehozását javasolta vasárnap az innovációs erőforrások jobb összehangolása érdekében. "Ez a projekt összehozná a legjobb kutatókat, a legjobb tudósokat, a legjobb start-upokat és a legjobb adatközpontokat közös elvek...
2024. MÁRCIUS 17.
[ 15:40 ]
Kiderült, a metabolitoktól függ, hogy valaki mennyire fitten éli meg az idősebb kort. Ennek ismeretében a kutatók egy új vérvizsgálati módszert is kidolgoznak, amely akár már a harmincéveseknél meg tudja állapítani, milyen a biológiai életkoruk, és milyen betegségekre lehetnek emiatt hajlamosak. A Pittsburgh-i Egyetem...
2024. MÁRCIUS 17.
[ 8:58 ]
A világjárvány idején a kutatók elsősorban a Covid tüdőkárosító hatásait vizsgálták. Azonban kiderült, a betegség gyakorlatilag az egész testet érintheti. Idővel az is kiderült, hogy melyik szervünk szenvedte el a legtöbb kárt a járványban, melyikhez köthető a legtöbb haláleset. Az egy évvel korábbi adatokhoz...
2024. MÁRCIUS 17.
[ 8:06 ]
Beolvasás folyamatban