Tudomány
Eddig ismeretlen szupernóvát fedeztek fel, mely megváltoztathatja a csillagok eredetének elméletét

Eddig ismeretlen szupernóvát fedeztek fel, amely példátlanul újszerű betekintést enged egy erőteljes csillagrobbanás első pillanataiba.

A nemzetközi kutatócsoport a The Astrophysical Journal című folyóiratban mutatta be eredményeit. A tudósok a csillagrobbanás első óráiból származó jeleket észleltek a fényben.

Az ilyen Ia típusú szupernóva alkotja a körülöttünk lévő elemek jelentős részét, de a mechanizmusok, amelyek egy Ia típusú szupernóva robbanását idézik elő, meghatározhatatlanok – fejtették ki a kutatók.

A csillagászok régóta próbáltak részletes adatot szerezni a robbanások kezdeti pillanatairól. Első alkalommal februárban sikerült felfedezniük egy Ia típusú szupernóvát robbanása első napjaiban.

Az ASASSN-18bt nevű szupernóva szokatlanul nézett ki az első napokban.

„Sok szupernóva esetében fokozatosan növekszik az általuk kibocsátott fény mennyisége” – mondta Maria Drout, a Torontói Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője. „Ebben az esetben azonban tisztán látható, hogy valami szokatlan és izgalmas történik a kezdeti időkben, valamilyen váratlan plusz emisszió” – mondta Drout.

Az Ia szupernóvákról úgy vélik, hogy egy fehér törpecsillag termonukleáris robbanásából származnak, egy napszerű csillag hagyta hátra halott magját, amikor elfogyott nukleáris üzemanyaga.

Ezért a fehér törpéhez egy kísérőcsillagtól származó anyagnak kell hozzáadódnia a robbanáshoz. A kísérőcsillag természete és az, hogy hogyan szállítódik az üzemanyag, régóta vita tárgyát képezte tudományos körökben.

A tudósok azt feltételezték, hogy a plusz fény, amelyet a szupernóva korai időszakában észleltek, származhat egy társcsillagával ütköző, felrobbanó fehér törpétől. Ugyanakkor az ASASSN-18bt kezdeti fényessége nem felel meg az előzetes jóslatoknak.

Az új felfedezés támogat egy új hipotézist, mely szerint két különböző fajtájú Ia típusú szupernóva létezhet: azok, amelyek korai emissziót mutatnak és azok, melyek nem. „Úgy véljük, a szupernóva robbanások sokkal összetettebbek, mint azt eddig véltük” – mondta Ben Shappee, a Hawaii Egyetem kutatója. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete Lokális, regionális és globális kihívások című nemzetközi közgazdasági konferenciáját és műhelymunkát szervez 2019. május 16-án és 17-én. A rendezvény egyrészt tudományos konferencia, csütörtökön és péntek délelőtt hazai, magyarországi, szlovákiai és...
2019. MÁJUS 14.
[ 12:53 ]
(A Kultúra rovatból átvett tudósítás) Ünnepélyes keretek között mutatták be ma este a zentai Alkotóházban a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet Délvidéki Soroló elnevezésű sorozatának nyolcadik kötetét, amely Veremidő – Magyarok a királyi Jugoszláviában (1918–1941) – Cikkek, tudósítások, helyzetjelentések...
2019. MÁJUS 13.
[ 22:59 ]
Habár alapjában véve nem tematikus számtól van szó, egy kicsit mégis az a Bácsország vajdasági honismereti szemle 2019/1. száma, ami sorrendben már a 86. A szerkesztőség úgy döntött, hogy a száz évvel ezelőtti, azaz a közvetlenül a Nagy háború utáni, 1919-es esztendő eseményeit veszik sorra, de a 170. jubileum kapcsán...
2019. MÁJUS 10.
[ 13:12 ]
Beolvasás folyamatban