Tudomány
Az erdélyi múmia
Betűméret:             

Erdélyi múmiaként emlegetik azt a különleges, épségben megmaradt testet, amely A világ múmiái című fővárosi kiállítás egyik szenzációja. Az biztos, hogy a férfi háromszáz éve hunyt el, de erdélyi származása kétséges. A kutatók a következő hónapokban néhány titokra próbálnak fényt deríteni.

Régi korok antropológusai a csontokat kedvelték, nem a múmiákat, hiszen ha a csontot lágyrész fedte, nem volt látható a vázszerkezet. A modern tudomány segítségével, CT-vel, röntgennel ma már úgy nézhetünk a test belsejébe, hogy a mumifikálódott külső bőrt és izomzatot nem sértjük meg. A Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinikájával nagyon jó a kapcsolatunk, az erdélyi múmiaként emlegetett test CT-vizsgálatára is ott került sor – avat a részletekbe Szikossy Ildikó, a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusa.

A mumifikálódott test állandó hőmérséklet és páratartalom mellett marad fenn – ez esetben a hőmérséklet 18–22 Celsius-fok lehet, a relatív páratartalom nem mehet 55 százalék fölé. (Az egyiptomi szarkofágokban őrzött múmiák esetében a nagyon alacsony páratartalom veszélyes, mert elválik a pigment a fától, és letöredezik a festék.)

A magas, erős testalkatú, jól táplált férfi múmiáját eredetileg az ELTE TTK Embertani Tanszékén tárolták. A Török Aurél-gyűjtemény részeként került a Magyar Természettudományi Múzeumba tartós letétként. Hogy az egyetemre ki vitte, nem tudni. Az antropológusszakma egykori nagyjai hívták erdélyi múmiának, ők valamit tudhattak, de ez a tudás nincs dokumentálva. Egy biztos, sok a homály a múltjával kapcsolatban.

A 2000-es évek elejétől a múzeum egyik gyűjteményében őrzött test egy ládában várt a sorsára. Négy évvel ezelőtt a múzeum Múmiavilág című kiállításán mutatták be a nagyközönségnek. Akkor került sor az első vizsgálatra, amelynek keretében mintát vettek a múmiából C–14-vizsgálatra, amellyel meghatározták az elhunyt korát: háromszáz évvel ezelőtt élhetett. Az antropológiai és röntgenvizsgálatok szerint negyvenéves kora körül hunyt el. A radiológiai elemzésből kiderült, hogy minden belső szerve megmaradt.

Ebből feltételezik azt a szakemberek, hogy természetes módon mumifikálódott tetemről van szó. (A mesterséges mumifikálás első lépéseként a belső szerveket kiemelik, hiszen azok nagyon könnyen bomlanak.) Az is kiderült, hogy a jobb lábfejének ujjait még életében vesztette el, azok vélhetően lefagytak. A jobb karján mély vágások látszanak, amelyeket karddal vagy ahhoz hasonló eszközzel ejtettek. Ezeknek a csapásoknak némelyike ütőeret ért, emiatt úgy vélik, hogy elvérzett a férfi.

A kardvágásokra alapozzák, hogy katona lehetett, ezt látszik erősíteni a csípő felett és a bordák alatti bemélyedés, amelyet feltehetőn egy vastag (katonai) öv okozhatott. A jó állapotban megőrződött vörösesbarna hajat igényesen nyírták meg. A férfi bajuszt viselt, és enyhén kopaszodott.

Talány, hogy miért vágták le jóval a halála után térd alatt a lábait. Tény, hogy a testet őrző ládába csak így férhetett be. Elképzelhető, hogy a múmia egykori megtalálói úgy gondolták, nem keresnek az elhunytnak megfelelő méretű ládát, inkább a múmiát vágták ládaméretűre. Aki elkövette ezt a barbár tettet, kiváló anatómiai ismeretekkel rendelkezett – hozzáértő lehetett: orvos, netán hentes –, mert nem sérültek a porcok. Az antropológus szerint arra senki sem adhat választ, hogy ki és mikor vette le az elhunyt ruháit, mint ahogy arra sem, hogy a bal lábfej és a bal kézfej mikor tűnt el. Az sem biztos, hogy igazolhatják az erdélyi származást, és hogy valóban katona volt.

Milyen kérdésekre kaphatnak választ? A végbéltájékról vett minta segítségével meghatározhatók a szervezetében élősködők. A DNS elemzése sem kizárt, de minden vizsgálatnál azt is nézik, hoz-e annyi eredményt egy-egy beavatkozás, mint amennyibe a méregdrága beavatkozás kerül. A haj kémiai elemzésével kideríthető, hogy dohányzott-e, táplálkozására pedig a nyomelemek vizsgálata utalhat. (Dél-amerikai múmiáknál a kokain nyoma hajban egyértelműen kimutatható. Az Andok csúcsaira áldozatként ültetett inka kislányok hajának elemzéséből pedig kiderült, hogy a gyerekeket feláldozásuk előtt fél évvel bőségesen táplálták.)

Négy éve még nem tudták, hogyan mumifikálódott a test, ma azt gyanítják, hogy lokálisan felhalmozódott elem – talán kén – konzerválhatta. A kénre azért gondolnak, mert a testfelszín több pontján sárgás elszíneződés látható. Nem légből kapott az ötlet: nemrég került elő egy szenzációs lelet Szeged környékén. A Nyárlőrincen feltárt, edényben megőrződött újszülött tenyerébe apró rézből készült pénzérmét tettek. A pénzből kioldódó fémmel magyarázzák a tenyér mumifikálódását, miközben a test többi része lebomlott.

– Nekünk az is feladatunk, hogy a leleteket megőrizzük az utókor számára. Amire ma nem tudunk válaszolni, arra néhány évtized múltán az akkori technikai feltételek alapján feleletet kaphatunk. A váci Fehérek templomából 1994-ben kerültek elő a világhírű múmiák, a DNS-vizsgálatok akkor még gyerekcipőben jártak, ma rutinszerűen alkalmazzák. Bele sem merek gondolni, hogy az unokám, ha antropológus lesz, mi mindent tudhat meg az erdélyi múmiáról – mondja Szikossy Ildikó, akitől azt is megtudjuk, azért nem temetik el a múmiát, mert a segítségével sok mindent megtudhatunk a múltunkból.

Az erdélyi katona is értékes, ám a váci lelet sokkal értékesebb, mert ott 265 múmia került elő. A paleomikrobiológiai elemzések tanúsága szerint közel hetven százalékuk teste megőrizte a tbc kórokozóját, és ez sokat elmond arról a korról és a XVIII. században élt emberek egészségi állapotáról. (Magyar Idők)

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter a mesterséges intelligencia európai közösségének létrehozását javasolta vasárnap az innovációs erőforrások jobb összehangolása érdekében. "Ez a projekt összehozná a legjobb kutatókat, a legjobb tudósokat, a legjobb start-upokat és a legjobb adatközpontokat közös elvek...
2024. MÁRCIUS 17.
[ 15:40 ]
Kiderült, a metabolitoktól függ, hogy valaki mennyire fitten éli meg az idősebb kort. Ennek ismeretében a kutatók egy új vérvizsgálati módszert is kidolgoznak, amely akár már a harmincéveseknél meg tudja állapítani, milyen a biológiai életkoruk, és milyen betegségekre lehetnek emiatt hajlamosak. A Pittsburgh-i Egyetem...
2024. MÁRCIUS 17.
[ 8:58 ]
A világjárvány idején a kutatók elsősorban a Covid tüdőkárosító hatásait vizsgálták. Azonban kiderült, a betegség gyakorlatilag az egész testet érintheti. Idővel az is kiderült, hogy melyik szervünk szenvedte el a legtöbb kárt a járványban, melyikhez köthető a legtöbb haláleset. Az egy évvel korábbi adatokhoz...
2024. MÁRCIUS 17.
[ 8:06 ]
Beolvasás folyamatban