Tudomány
Csaknem kétmillió fecske hiányzik Magyarországról
Betűméret:             

A legfrissebb számítások szerint már körülbelül kétmillió fecske hiányzik Magyarországról. A fecskeállomány 2000 és 2010 között a felére csökkent. Ennek legfőbb oka a nagyüzemi mezőgazdaság és a klímaváltozás. A vonulási útvonalakon megváltozott élőhely, a rovarirtó szerek használata csökkentik a vándorló madarak, így fecskék túlélési esélyeit, pedig a madaraknak kulcsfontosságú szerepe van abban, hogy a rovarok, például a betegségeket terjesztő szúnyogok ne szaporodjanak túl.

Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője a fecskepopuláció csökkenésének a következményeiről beszélve elmondta:

"Újabb és újabb mezőgazdasági kártevő rovarok érkeznek hozzánk a világból és természetes módon délről… és ezzel párhuzamosan újabb és újabb betegségeket terjesztő szúnyogfajok is. És innentől már egyszerű matematika a dolog. Hogy ha tudjuk, hogy egy fecske Magyarországon egy szezonban megeszik egy kiló rovart és figyelembe vesszük, hogy minimum kétmillió fecske hiányzik az országból, akkor az azt jelenti, hogy kétmillió kilogramm, vagyis kétezer tonna rovar itt marad a nyakunkon.”

Ugyan törvény védi a fecskéket, sőt, még fészkeiket is, sokan leverik azokat a madárürülék miatt. Miközben együtt is lehet élni velük, csak meg kell találni a kompromisszumos megoldást.

A fecskék hiányáról szóló hírek sokakat megérintettek, a megmentésükre létrejött „Mentsük meg a fecskéket” elnevezésű Facebook csoporthoz alig három hét alatt több mint 4400-an csatlakoztak. A csoport célja, hogy tanácsokkal, tapasztalatokkal lássa el az embereket a fecskék megtartásáért vagy visszacsábításáért. (euronews.com)

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások
Alfonz
2019. MÁRCIUS 22. [ 14:06 ]

Létezik már 100 %-os biológiai szúnyogirtás, megoldható, hogy ne legyen következménye. A vetőmag csávázása is megoldott nem mérgező anyagokkal. A rovarirtás is megoldott a méhekre nem káros permetszerekkel stb. csak éppen nem beszélnek erről az előadásokon, mert a multiknak sem érdeke. Szőregen ismerek olyan két hektáros biotermesztőt (körte), a növényvédelme le van fedve mészkénnel és gyantaszappannal. A méhekre és a madarakra sem káros permetszerek. Nálunk ezt nem fogadják el, jobb a méreg.


Mattheus
2019. MÁRCIUS 21. [ 22:24 ]

A szúnyogirtásnak is van káros következménye.


Alfonz
2019. MÁRCIUS 21. [ 19:13 ]

Két évvel ezelőtt átadtunk egy tíz előadási témát tartalmazó ajánlatot több mezőgazda szervezetnek és falugazdásznak, melyekre semmilyen visszajelzést sem kaptunk. Köztük volt: szilázskészítés gyorsan, gazdaságosan és veszteség nélkül szén-dioxiddal (szerbiai szabadalom), ökológia növényvédelem (MO. előadóval), mezőgazdasági hulladékból organikus trágya , hogyan állítsunk elő 100 m2-en 10 hektárnak megfelelő állati zöldtakarmányt gazdaságosan... Senkit nem érdekel környezetünk megóvása?


Alfonz
2019. MÁRCIUS 21. [ 19:05 ]

Indián közmondás:Ha majd kivágtad az utolsó fát, megmérgezted az utolsó folyót, és kifogtad az utolsó halat, rádöbbensz, hogy a pénz nem ehető. Mire oktatják a téli előadáson a gazdákat? Termelj többet, ültesd sűrűben a magot, szórj több műtrágyát és permetezz többet, akkor majd ...kinek lesz jó? Annak, aki eladta a magot, a mérget , a nagy traktort, közben megmérgeztük környezetünket, a madarakat, a méheket az élelmünket. Termelj gazdaságosan, méreg nélkül, organikusan, erre nincs igény.


Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter a mesterséges intelligencia európai közösségének létrehozását javasolta vasárnap az innovációs erőforrások jobb összehangolása érdekében. "Ez a projekt összehozná a legjobb kutatókat, a legjobb tudósokat, a legjobb start-upokat és a legjobb adatközpontokat közös elvek...
2024. MÁRCIUS 17.
[ 15:40 ]
Kiderült, a metabolitoktól függ, hogy valaki mennyire fitten éli meg az idősebb kort. Ennek ismeretében a kutatók egy új vérvizsgálati módszert is kidolgoznak, amely akár már a harmincéveseknél meg tudja állapítani, milyen a biológiai életkoruk, és milyen betegségekre lehetnek emiatt hajlamosak. A Pittsburgh-i Egyetem...
2024. MÁRCIUS 17.
[ 8:58 ]
A világjárvány idején a kutatók elsősorban a Covid tüdőkárosító hatásait vizsgálták. Azonban kiderült, a betegség gyakorlatilag az egész testet érintheti. Idővel az is kiderült, hogy melyik szervünk szenvedte el a legtöbb kárt a járványban, melyikhez köthető a legtöbb haláleset. Az egy évvel korábbi adatokhoz...
2024. MÁRCIUS 17.
[ 8:06 ]
Beolvasás folyamatban