Tudomány
Szabadka a nagy háborúban
A szabadkai városházán bemutatták Molnár Tibor könyvének első kötetét

A Szabadka a nagy háborúban (1914-1918) I. című kötet a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kiadásában jelent meg. Ez tulajdonképpen a Délvidékiek a nagy háborúban című sorozat első kötete. Időközben már megjelent a bácskossuthfalvi adatokat feldolgozó könyv is, illetve készül a topolyai kiadvány is. A Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság kezdeményezésére helytörténészek által összeállított köteteket szakmai szerkesztéssel adja ki az intézet az MNT támogatásával.

A szabadkai kötet szerzője Molnár Tibor, a zentai Történelmi levéltár főlevéltárosa. Vele, illetve Pintér Tamás szerkesztővel és dr. Pollmann Ferenc hadtörténésszel, a budapesti HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum főmunkatársával, a kötet szakvéleményezőjével beszélgetett szerda kora este a szabadkai Városházán megtartott könyvbemutatón Ternovácz István újvidéki újságíró.

A könyvbemutató kapcsán rövid interjút kértem elsőként a szerzőtől, Molnár Tibortól.

- A jelenlegi első kötet 1460 személy adatait tartalmazza. Olyanokról van szó, akik szabadkaiak voltak, ők 1004-en vannak, illetve a többiek, Szabadkán, hadikórházakban elhunyt katonák, akik a monarchia valamennyi területéről származtak. Ezzel a kötettel az adattárnak a szabadkaiak esetében durván az egyharmada került felkutatásra, ezt a munkát folytatni kellene, ugyanis, ha az országos átlagot nézzük, akkor általában 3,5 százalék a hősi halottaknak az aránya az össz lakosság számához viszonyítva. Szabadkának 1914-ben 100 ezer lakosa volt, valamennyivel meg is haladta, a reális szám tehát valahol 3 ezer körül lehet. Ezt a zentai kutatás is alátámasztja, hiszen Zentának 30 ezer lakosa volt, és több mint ezer hősi halottról tudunk. Zenta esetében egyébként már teljes az adattár.

- A szabadkaiaknak melyik harctereken voltak a legnagyobb emberveszteségeik?

- Elmondható, hogy valamennyi harctéren megfordultak. 1914 augusztusában kezdődött a Szerbia elleni hadjárat, utána az orosz hadszíntéren, de az olasz hadszíntéren is harcoltak. Globálisan elmondható, hogy legtöbben Oroszországban vesztek oda, egyrészt a harcokban, másrészt hadifogságban pusztultak el. Két szabadkai gyalogezredről beszélhetünk, amelyeknek ez a város volt a kiegészítő központja. A legénységet az egész észak-bácskai körzetből sorozták. A Császári- és Királyi 86. Gyalogezredről beszélhetünk és a 6. Honvéd Gyalogezredről. Ennek a keretében küzdött a szabadkaiak, illetve a hősi halottaknak a több mint 80 százaléka. Megemlíthetjük továbbá a Magyar Királyi 4. Honvéd Huszárezredet. Az ő tragikus sorsuknak a kötetben egy külön fejezetet szenteltem, ugyanis 1914. szeptember 6-án a szerb hadszíntéren több mint 50 huszár vesztette életét, úgy hogy hadifogságba estek, s utána gyakorlatilag kivégezték őket. Köztük volt dr. Regényi Gábor huszárhadnagy, akinek a síremléke meg is található a bajai úti temetőben. Egy nagyon különleges szoborról van szó, ami egy egészalakos huszárt ábrázol a lovával együtt.

- A fogságba esett szabadkai katonák, akik csak évek múltán szabadultak, furcsa helyzetbe kerültek. Magyarországról indultak a háborúba, s Szerbiába tértek haza. Hogyan fogadták őket?

- Ezt majd a következő kutatás kellene, hogy feltárja, illetve a hadiözvegyek, hadiárvák sorsát. Különösen az orosz hadifogságból hazatérőket azzal illették, hogy bolsevikok, s bizonyára külön elbírálás alá estek, de ezt még kutatni kell.

- Száz év után, amikor már nincsenek szemtanúk, csak dokumentumok, könnyebb a kutatómunka vagy inkább nehezebb? – kérdezem Pintér Tamás levéltárost, történészt, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány elnökét, a kötet szerkesztőjét.

- Történészként, levéltárosként azt gondolom, hogy most, száz év után talán már nagyobb a rálátásunk arra, hogy milyen forrásbázisból lehet dolgozni, s Molnár Tibor különösen ismeri ezeket a forrásokat, mint a zentai levéltárnak a történész levéltárosa. Ő maga az egyik kidolgozója volt annak a kutatási módszertannak, ami alapján az I. világháborús veszteségeket kutatni lehet. Ő a Tisza mentén már több ilyen kutatást elvégzett, több kötete jelent meg. 1999. óta kutatja ezt a témát, és ez a mostani, szabadkai kötet tulajdonképpen egyfajta folytatása az eddigi kutatásainak.

- A bácskai legények jól harcoltak, ez állt a könyvbemutató meghívójában. Merre vetették be őket?

- Ez így igaz! Tehát mind a 86. közös gyalogezred, mind a 6. Honvéd Gyalogezred katonái, vagy a 4. huszárezred tagjai a nagy háború különböző frontjain megfordultak az orosztól kezdve a balkánin át az olaszig, és helyt álltak minden körülmények között és nagyon súlyos véráldozatot fizettek az akkori közös haza, az Osztrák-Magyar Monarchia, s ezen belül a Magyar Királyság védelmében.

- Az akkori Magyarországon élő horvátok, szerbek, akiket besoroztak a hadseregbe, ők hogyan harcoltak?

- Ugyanezeknek az alakulatoknak voltak a tagjai. Ez nagyon érdekes kérdés, mert egymás mellett harcoltak az azonos területre kikerülő különböző nemzetiségek. Én azt mondom, hogy túl nagy különbséget nem tudunk tenni a horvátok és a szerbek monarchiához való hozzáállása kapcsán sem ebben az időszakban. Ezek a nemzetiségi ellentétek igazán a háború vége felé éleződtek ki, amikor már külső erők hatására is, megpróbálták a belső nemzetiségi ellentéteket is feléleszteni, s ezek az ellentétek a háború végén, 1917-ben, 1918-ban jelentek meg a hadseregen belül is. Persze előfordultak dezertálások, mint ahogyan minden alakulatnál előfordultak, de a horvátok és szerbek esetében ez kevésbé volt elmondható, mint például a csehek vagy a szlovákok esetében, akik tömegével adták meg magukat vagy álltak át az ellenfélhez.

Németh Ernő
Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Egy finn cég, a Solar Foods levegőből csinál élelmiszert, egy fehér, lisztszerű és -ízű anyagot, írja a Big Think. A Solein nevű por fehérjeforrás, 50 százaléka fehérje, 5-10 százaléka zsír, 20-25 százaléka pedig szénhidrát. Mi kell hozzá? Víz, áram és széndioxid. A tervek szerint 2021-re több élelmiszer alapanyaga...
2019. JÚLIUS 20.
[ 20:48 ]
Orosz tudósok egyszer használatos ehető edényeket készítettek almából - számolt be az MTI. A Szamarai Állami Műszaki Egyetem biotechnológusai ehető élelemből előállított film fejlesztését kezdték meg, aminek segítségével csökkenteni lehetne a hagyományos műanyag csomagolásból keletkező hulladék mennyiségét. Az...
2019. JÚLIUS 20.
[ 8:42 ]
Az eldobott és a talajba kerülő cigarettacsikkek gátolhatják a növények fejlődését egy új brit tanulmány szerint. Az Anglia Ruskin Egyetem vezette kutatás azt állapította meg, hogy a csikkek jelenléte a talajban 27 százalékkal csökkentette a lóhere kicsírázásának esélyét és 28 százalékkal a szárhosszt - olvasható...
2019. JÚLIUS 19.
[ 22:02 ]
Beolvasás folyamatban