Tudomány
Szabadka: Bemutatták a Bácsország idei első számát

Habár alapjában véve nem tematikus számtól van szó, egy kicsit mégis az a Bácsország vajdasági honismereti szemle 2019/1. száma, ami sorrendben már a 86. A szerkesztőség úgy döntött, hogy a száz évvel ezelőtti, azaz a közvetlenül a Nagy háború utáni, 1919-es esztendő eseményeit veszik sorra, de a 170. jubileum kapcsán 1849-ról is található a magazinban néhány írás.

Hogy még jobban bemutassák a kort, a szabadkai Városi Múzeumban megtartott rendezvényen alkalmi előadást tartott A. Sajti Enikő történész. Szerbia szemszögéből követte végig a Trianonhoz vezető eseményeket a középkortól kezdve. A balkáni mini állam sorsát az oszmán megszállás határozta meg. Szerbiában elmaradt a kontinens más részein nagyon fontos hatást kifejtő humanizmus, reneszánsz és felvilágosodás. Ennek is lett a következménye az, hogy Szerbia egy rendkívül bürokratikus országgá vált a felszabadulása után, ahol virágzott a korrupció. Ennek ellenére ennek a kis államnak sikerült az elképzelhetetlen: területét sikerült meghatszoroznia.

A. Sajti Enikő szerint a nagyhatalmak az I. Világháború elején még nem akarták elpusztítani az Osztrák-Magyar Monarchiát. Az is téves felfogás, hogy Belgrádnak köze lett volna a trónörökös meggyilkolásához, illetve a háború kirobbantásához. Szerbia próbálta kiheverni a Balkán Háborút, felelősség csak azért terhelheti, hogy nem tudta megakadályozni a szerb szélsőséges szervezetek tevékenységét.

A végén mégis miért számolták fel a Monarchiát és darabolták fel Magyarországot? A. Sajti Enikő szerint sok kis érdek együttes hatására döntöttek úgy a nagyhatalmak, hogy kis nemzetállamok sorát alakítják meg az egykori birodalom helyén. Szerbia abszolút értelemben is győztessé vált, hisz létrehozta nemcsak nagy Szerbiát, hanem Jugoszláviát, de ez az állam ma már nem létezik. A történész szerint azért nem, mert nem volt egy közös ideológia, amely megtartotta volna ezt az államalakulatot.

A Bácsországban olvashatunk továbbá az 1919-es nagy vasutassztrájkról, amelynek egyik központja Szabadka volt; a délvidéki magyar pedagógusok szolgálati esküjéről az impériumváltás időszakában; a bankjegyek 1919-es felülbélyegzéséről, dr. Bartha Antal szabadkai városi tiszti orvos életpályájáról; a Tanácsköztársaságról. 1849 kapcsán találhatunk írást a magyarittabéi Kossuth szoborról, Damjanich óbecsei tartózkodásáról. Érdekes olvasmány lehet továbbá a szerémi borvidék múltját bemutató sorozat is.

A Bácsország idei első számában 16 cikk kapott helyet, de van könyvajánló és megjelent a Kulturális örökségünk és a Természeti örökségünk című rovat is.

Németh Ernő
Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Kiépült a teljes Tandetron Laboratórium a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetében (Atomki) Debrecenben. Az intézetben 2014 májusában helyezték üzembe a Tandetron típusú részecskegyorsítót, amelynek a beszerzését az MTA Infrastruktúra pályázatain elnyert támogatások tették lehetővé. A Tandetron...
2019. MÁJUS 17.
[ 21:13 ]
Egyre több 50 év alatti felnőttnél diagnosztizálnak bélrákot a fejlett országokban két nagyszabású tanulmány szerint. Bár a fiatal felnőttek esetében a bélrákos esetek száma alacsony, a kutatók kimutatták, hogy arányuk meredeken emelkedik a 20-29 évesek körében. A szakemberek számára nem világos ennek az oka, de...
2019. MÁJUS 17.
[ 20:04 ]
A röntgencsillagászati küldetések detektoraiban használt technológiával kristálytiszta képet adó orvosi röntgenberendezést fejlesztettek. A közönséges orvosi röntgenberendezések kissé elmosódott képet adnak, amelyeket sokszor nehéz értelmezni, ezért a rákos szövetek elkerülhetik az orvosok figyelmét, különösen a...
2019. MÁJUS 17.
[ 7:13 ]
Beolvasás folyamatban