Tudomány
Hétfőtől megújul a Nemzetközi Mértékegységrendszer

Hétfőtől megújul a Nemzetközi Mértékegységrendszer, az SI (Systeme International d'Unites), amelynek alapegységei mostantól természeti/technikai állandókhoz vannak kötve.

A szakértők még tavaly novemberben fogadták el többek között a kilogramm új definícióját a Párizs melletti Versailles-ban az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencián (CGPM). Az SI alapegységeinek újradefiniálását követően az új szabályzat május 20-tól érvényes. Ez biztosítja, hogy a mértékegységrendszer hosszú távon stabil és konzisztens legyen.

A több mint hatvan ország részvételével tartott konferencián Magyarországot Nagyné Szilágyi Zsófia, Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) Metrológiai és Műszaki Felügyeleti Főosztályának vezetője képviselte. A szakértő akkor az MTI-nek elmondta: a konferencián egyhangúlag szavazták meg az SI (Systeme International d'Unites) mértékegységrendszer teljes revizióját.

Az SI-rendszer hét alapmértékegységet foglal magába és azokból levezethető az összes többi: ezek a méter, a kilogramm, a kelvin, a másodperc, az amper, a kandela és a mól.

Az eddigi SI-mértékegységrendszerrel az volt a fő probléma, hogy a kilogramm etalonja még mindig az a platina-iridium ötvözetből készült 1 kilogrammos prototípus volt, amelyet a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalban elzárva őriznek 1875 óta Sevres városában - mondta korábban a szakértő.

Ennek a prototípusnak a hosszútávú stabilitását a gondos őrzés mellett sem lehetett biztosítani. A nemzetközi etalonból csak egy van a világon, Magyarországon annak leszármaztatott példányát őrzik. "Ezt a példányt 10 évenként elküldik Sevres-be, hogy a prototípussal összehasonlítsák. Ott kiderült, hogy a mi kilogrammunknak is néhány mikrogrammal nőtt a tömege, csakúgy mint általában a többi országé. Így megkérdőjeleződik a nemzetközi prototípus hosszú távú stabilitása, továbbá nehézséget okoz, hogy erről az egy példányról kell az összes leszármaztatást elvégezni" - tette hozzá novemberben a szakértő.

A megoldás hosszú ideje érlelődött a tudósok fejében, Max Planck már 1900-ban leírta azt, hogy az alapmértékegységeket természeti állandókhoz kellene kötni.

A szakértő korábban elmondta, hogy ennek megfelelően a kilogrammot a kvantumfizikában ismert Planck-állandó segítségével definiálták újra. Megvalósítása elsősorban egy speciális mérlegen, a Kibble-mérlegen alapszik. Ez hatással volt más mértékegységekre is, így a kelvin, az amper és a mól definíciója is változott. A mértékegységek azonban ettől nem változnak meg, csak a definíciójuk.

Ez a változás jellemzően a méréstudomány művelőit és az alapkutatásokat végzőket érinti (például kvantumtechnológia, nanotechnológia), a gyakorlati életben semmilyen változást nem jelent. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Szabadkán immár 17. alkalommal rendezik meg az intelligens mérnöki rendszerekről szóló hagyományos konferenciasorozatot, amelynek szervezői a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola és az Óbudai Egyetem. A hivatalos nevén SISY 2019 - 17th INTERNATIONAL SYMPOSIUM ON INTELLIGENT SYSTEMS konferencia célja, hogy a résztvevők, köztük...
2019. SZEPTEMBER 12.
[ 20:05 ]
A költöző madarakra is komoly hatással van a klímaváltozás, kutatók szerint a jelenség az emberi tevékenységgel karöltve gyökeresen megváltozatja a vonuló madarak szokásait, ami a hazai egyedeken is észrevehető. A folyamat egyik jele, hogy egyre több gólya marad itthon télen. A gólyák elvileg augusztus második...
2019. SZEPTEMBER 12.
[ 12:13 ]
Először találtak vízgőzt egy olyan távoli bolygó légkörében, amelyen potenciálisan lakható. Eddig ez az egyetlen ismert exobolygó, amelyen az élettel összeegyeztethető hőmérséklet és víz van. A felfedezés óriási jelentőséggel bír. A Hubble űrteleszkóppal végzett megfigyelések alapján a bolygónak van légköre, ami...
2019. SZEPTEMBER 12.
[ 10:35 ]
Beolvasás folyamatban