Tudomány
Egészségünknek is árt a klímaváltozás

Egymás után jönnek a különböző hírek a klímaváltozás várható drasztikus hatásairól, egy nemrég nyilvánosságra hozott jelentésből pedig kiderül, hogy olyan fenyegetések is várnak ránk, amikkel korábban nem számoltunk, írja a 24.hu.

Mik a klímaváltozás egészségügyi következményei Európában? címmel jelentetett meg tanulmányt az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó testülete, az EASAC.

A jelentés apropóját az a már sokat ismételt tény adja, hogy amennyiben az üvegházgáz-kibocsátás a jövőben a jelenlegi ütemben megy tovább, az évszázad végére az iparosodási előtti állapothoz képest több mint három fokkal lesz magasabb az átlaghőmérséklet.

De mik is azok az egészségügyi kockázatok, amik a klímaváltozás hatására tovább súlyosbodhatnak?

Egyrészt a jövőben gyakoribbá válnak majd a hőhullámok, több allergén anyag kerül majd a levegőbe, másrészt az élelmiszerellátás is bizonytalanabbá válik, hiszen a mezőgazdaság is a súlyosan érintett területek közé tartozik.

A hőmérséklet emelkedése pedig a teljes gazdaságra is hatással van, a leginkább érintett térségek Európában a mediterrán térségeken kívül Bulgária, Románia és Magyarország.

Az emberi egészség ma jobb, mint bármikor korábban a történelem során, írják a jelentés készítői. Azonban az a paradox helyzet állt elő, hogy ez éppen akkor történik, amikor egyes jelentések már arról szólnak, hogy még ebben az évszázadban összeomolhat az emberi civilizáció.

Az egészségügyi kockázatok által leginkább fenyegetett csoportok a gyerekek, az idősek, a terhes nők, a kültéren dolgozók, illetve a beteg emberek. A kockázatokat fokozza a társadalmak elöregedése és az úgynevezett hőszigetjelenség, ami városok lakosságának növekedésével erősödik. A hőség az alvásra is negatív hatással van, egy tíz éven át készülő amerikai felmérésből kiderül, hogy van összefüggés az éjjeli hőmérséklet és az alvászavarok között, főként az idősek körében.

A gyilkos forróság kegyetlen hatásai jelenleg is érzékelhetőek, hiszen Indiában az elmúlt három hétben több tucat ember halt meg, miután a hőmérséklet tartósan 50 fok fölé emelkedett. Az extrém időjárási helyzet a helyi szakértők szerint is a klímaváltozással hozható összefüggésbe, hiszen tudósok világszerte figyelmeztetnek, hogy brutális hőhullámokra kell felkészülnünk.

A hőség ezen kívül olyan, elsőre meglepőnek tűnő dolgokra is hatással van, mint a bűnözés. Egy szintén amerikai felmérés adataiból látható, hogy a hőmérséklet emelkedése korrelál a bűnügyi esetek számának emelkedésével, beleértve az erőszakos bűncselekményeket is.

Aggasztónak tűnik ezen kívül az is, hogy amíg az emberiség közel egyharmada már ma is olyan helyen él, ahol növeli a halálozási rátát a napi felszíni hőmérséklet és a relatív nedvesség, addig 2100-ra ez az arány 48 százalékra nőhet, ha nem csökken drasztikus mértékben az üvegházgáz-kibocsátás.

A század végére még ennél is rosszabb lesz a helyzet, akkor már az emberiség háromnegyede ilyen vidéken él majd, amennyiben nem történik drasztikus változás. Nem meglepő tehát, hogy a kutatók szerint a legfontosabb a klíma stabilizálásán túl az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozása.

Van-e megoldás? A válasz igen, a kutatók szerint ráadásul ezek elérhetőek is számunkra, azonban mindehhez politikai akaratra is szükség van.

Bizonytalan élelmiszer-ellátás

A klímaváltozás következtében az élelmiszer-ellátás is bizonytalanabbá válik, azonban a jelentés szakértői is kiemelik, hogy az EU valószínűleg ezentúl is tudná fedezni a tagállamok igényeit, csakhogy már importból. Ennek viszont az lesz a következménye, hogy például takarmány importálása esetében az exportőr államokat arra sarkalljuk, hogy vágják ki a fákat, az erdők szántófölddé alakítása érdekében.

A jelentésben kiemelik, hogy az uniós zöldségszektorban a tavalyi szárazság az elmúlt negyven év legsúlyosabb problémáját okozta, a leginkább érintett országok között pedig Franciaország, Belgium, Hollandia, Németország, Nagy-Britannia és Lengyelország mellett Magyarország is szerepel.

A fertőző betegségek terjedését is serkenti

A melegedő klíma miatt a különböző fertőző betegségek terjedését is eredményezi,

következtében ugyanis új betegséghordozók jelennek meg Európában, például az ázsiai tigrisszúnyog, ami az agyvelőgyulladás, a nyugat-nílusi láz és a Zika-vírus hordozója is.

A tigrisszúnyog a következő évtizedben már Nyugat-Európa nagy részén is előfordul majd, a nyugat-nílusi láz pedig már tavaly is több halálos áldozatot szedett Magyarországon.

Az érintett területek sora még mindig nem ért véget, hiszen a klímaváltozás az élelmiszer- és ivóvízfertőzések kockázatát is növeli, ugyanis az ezeket okozó baktérium az áradások következtében nagyobb valószínűséggel szennyezi majd az ivóvízbázisokat. A magasabb hőmérséklet ezen kívül a szalmonellabaktérium szaporodását is elősegíti.

A jelentést készítő testület szakértői szerint

az uniós intézményeknek kötelessége többet tenni azért, hogy az egészségügyi szempontok is helyet kapjanak a klímavédelmi intézkedések között.

Az EASAC fő üzenetei így a következők:

  • a klímaváltozás globális szinten történik és az emberi tevékenységnek tulajdonítható,
  • a klímaváltozás hátrányos hatással van az emberek egészségére, az egészségügyi kockázatok pedig az idő előrehaladtával egyre csak nőnek,
  • az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és az átlaghőmérséklet emelkedésének két fok alatt tartása nagymértékben csökkentenék az egészségügyi kockázatokat,
  • a klímaváltozás egészségre gyakorolt hatásai az EU-n belül is érzékelhetőek lesznek,
  • a tudományos világ szereplőinek fontos szerepe van a tudásunk bővítésében, illetve feladatuk, hogy fellépjenek a klímaváltozás okairól és következményeiről keringő téves információk ellen.

A jelentés szerzői úgy vélik, az Európai Unió ugyan eltökélt amellett, hogy csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását, azonban a klímaváltozás egészségre gyakorolt hatását elhanyagolja az EU-s szakpolitika. Ezen változtatni kell. (24.hu)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Űrkutatás a sátorban - illusztráció
2019. JÚNIUS 17.
[ 6:43 ]
Amerikai kutatók szerint konyhasó jelenlétét fedezték fel a Jupiter negyedik legnagyobb holdja, az Európé felszínén - adta hírül a Science Daily tudományos hírportál. A felszín egyes régióin kivehető sárga folt valójában konyhasó, vagyis nátrium-klorid, amely a tengervíz sóinak fő összetevője is egyben -...
2019. JÚNIUS 14.
[ 20:05 ]
Lépésváltást szorgalmazott a globális felmelegedés okozta világméretű gazdasági-társadalmi válsággal szemben Ferenc pápa, aki a nemzetközi kőolaj- és gázvállalatok vezetőit fogadta a Vatikánban pénteken. Ferenc pápa kijelentette, nem tartja túlzásnak az emberiséget fenyegető ökológiai katasztrófának nevezni a...
2019. JÚNIUS 14.
[ 18:24 ]
A Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékén elkezdett átfogó kutatások rávilágítanak, hogy a hazai folyók üledékében is jelentős mennyiségű mikroműanyag szennyeződés lehet. Például a Marosban egy kilogrammnyi, mederből származó üledékmintában esetenként akár 40 ezer darab...
2019. JÚNIUS 14.
[ 11:26 ]
Beolvasás folyamatban