Tudomány
Szabadka: SISY 2019 konferencia

Szabadkán immár 17. alkalommal rendezik meg az intelligens mérnöki rendszerekről szóló hagyományos konferenciasorozatot, amelynek szervezői a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola és az Óbudai Egyetem. A hivatalos nevén SISY 2019 - 17th INTERNATIONAL SYMPOSIUM ON INTELLIGENT SYSTEMS konferencia célja, hogy a résztvevők, köztük magyarországi és külhoni egyetemi hallgatók bemutassák elért eredményeiket, újításaikat.

A rendezvény csütörtök délután a szabadkai városháza dísztermében kezdődött meg. Elsőként Fürsztner Igort, a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola igazgatóját kérdeztük a konferenciáról.

- Évről évre mindig hasonló, sőt, majdnem ugyanazzal a témával foglalkozunk, intelligens rendszerekkel. Nagyon érdekes azonban, hogy 17 év után lassan elérkezett az a pillanat, amikor ezek a rendszerek immár velünk együtt élnek. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy 17 évvel ezelőtt ráéreztünk arra, hogy úgymond, mi lesz ma a menő a tudományos világban.

- Magyarán 17 éve még csak a fantasztikus regényekben olvastunk arról, ami ma már valóság.

- Igen. Sokszor, amikor filmet nézek, és valami furcsaságot mutatnak, az jut eszembe, hogy nagy valószínűséggel erről már valaki gondolkozott és meglehet, hogy pár év múlva valóban úgy lesz a valóságban is, mint amit a filmben mutatnak. Ilyen konferenciákon rendszerint a tudomány területéről jönnek olyan prezentációk, munkák, amelyek próbálják kivizsgálni azokat a lehetőségeket, amelyeket később, esetleg 2-3 év múlva már a technológia is megenged alkalmazni. Itt olyan dolgokat látunk, amit a mindennapi életben még nem tapasztalhatunk, de amit mondjuk három-négy éve itt láttunk, azt ma már a mindennapi életben használjuk, lehet, hogy a telefonunkban, vagy valamilyen más eszközben.

- A Szabadkai Műszaki Szakfőiskolán ezen a téren az elmúlt időszakban esetlen születtek-e olyan eredmények, amire büszkék?

- Egyvalamire nagyon büszkék vagyunk, hogy tavaly nagymértékben sikerült a laboratóriumaink minőségét megemelni. Különösen azokét, amelyek ezen a téren is érdekesek. Tehát a robotika területén, az automatizáció területén, illetve most vagyunk ott, hogy az ún. Internet of Things területén is olyan felszerelést szerezzünk be, ami lehetővé teszi tanárainknak, hallgatóinknak, hogy ezen a területen minél magasabb szintű tudáshoz jussanak.

Az Óbudai Egyetem a másik szervező. A felsőoktatási intézmény az elmúlt időszakban új vezetést kapott, de igyekeznek folytatni a megkezdett munkát, mondja Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora.

- A stratégiai irányvonalak az Óbudai Egyetemet illetően három irányba fókuszálnak. Mind a három a digitalizált ipar irányvonalát követi, s ezek egyöntetűen a robotika, az egészségügyi informatika és a cyber-biztonság. Ezekben az elmúlt években nagyon komoly indikátorokat tettünk le. Az egyetemen belül egyébként öt éve alakult meg a kutató és innovációs központ, amely ma már megalapozza a kutatási együttműködéseket és összefogja azokat nemcsak egyetemen belül, hanem azon kívül is. Mind a három terület az egész világon elég nagy elismertségnek örvend és ezek keretében próbáljuk a tudományos elképzeléseket megvalósítani.

- A Szabadkai Műszaki Szakfőiskolával milyen az együttműködés?

- Mindig is jó volt és bízunk benne, hogy a jövőben is az lesz, annál is inkább, mert a Makovecz Programot a tavasszal kötöttük meg. Ezt egyébként a magyar Erasmus Programként tartják számon. Próbáljuk ezt erősíteni mind az oktatói, mind a hallgatói utánpótlás végett, s értelemszerűen erősíteni akarjuk vele a határon túli magyar felsőoktatás gyökereit is.

Hangos Katalin, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, a Pannon Egyetem tanára egy hallgatójával érkezett a konferenciára.

- Hogyan látja, a magyar egyetemi karok és a határon túli karok hogyan tudják állni a versenyt, amikor a tudományos újításokról van szó?

- Én nem látok itt gondot. Egyrészt nagyon jó a kapcsolat a magyar és a határon túli egyetemek között, konkrétan nekünk a marosvásárhelyi Sapientia Egyetemmel van nagyon jó kapcsolatunk. Onnan doktoranduszokat is fogadunk. Nekem sem csak magyarországi doktoranduszaim vannak, hanem marosvásárhelyiek is.

- A magyarok a tudomány területén mindig is jeleskedtek olyannyira, hogy azt mondták, a Sziriuszról jöttünk. A mostani egyetemi hallgatók között vannak-e sokan olyanok, akiknek jönnek a különféle ötletek, amiket azután megvalósítanak?

- Én úgy látom, hogy vannak, én egyáltalán nem temetném még a magyar kreativitást. Az igaz, hogy sokkal nagyobbra nyílik az olló. A legrosszabbak sokkal rosszabbak, mint amilyenek húsz éve voltak, a legjobbak viszont vannak olyan jók, mint húsz évvel ezelőtt. Tehát nem sikerült szétzülleszteni sem az oktatást, sem a motivációt, mert ehhez motiváció is kell.

- Tudna-e példát mondani, hogy milyen ötletek születtek az ön hallgatóinak fejében?

- Amivel ide is jöttünk, az a diagnosztika, mégpedig olyan diagnosztika, amely bizonytalan és nem teljes információkon alapul. A hálózatnak az okos szétcsatolásával párhuzamosan futtatható, tehát sokkal gyorsabb, sokkal effektívebb és hibatűrőbb algoritmusokat tudunk kidolgozni. Ez különféle hálózatokra, technológiai és villamos hálózatokra is alkalmazható.

Miklós Botond és Máté Orsolya a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemről érkezett a szabadkai tanácskozásra. Egy saját alkalmazást mutatnak be, amivel államvizsgáztak is. Egy ajtókat és ablakokat készítő cég számára hoztak létre egy kezelőrendszert. A program segít abban, hogy a különböző rendeléseket nyilvántartsa a cég, s az anyagszükségletet is próbálja minimalizálni a gyártás folyamán. Elmondták, hogy az alkalmazás már nagyon sok mindent tud, de a csapat tagjai azon vannak, hogy még inkább tökéletesítsék.

A Sisy 2019 konferenciára egyébként tíz országból érkeztek résztvevők, akik több mint 70 tudományos eredményről számolnak be.

Németh Ernő
Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Már a lájkolást is tanulni lehet - illusztráció
2019. OKTÓBER 18.
[ 13:13 ]
A globális szegénység enyhítéséért végzett munkájáért három közgazdász, az indiai Abhijit Banerjee, a francia Esther Duflo és az amerikai Michael Kremer kapta meg az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat - jelentette be hétfőn a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. A kilencmillió svéd korona (908 ezer dollár)...
2019. OKTÓBER 14.
[ 12:26 ]
Aki 45 évesen gyorsabban gyalogol, annak fiatalabb a szervezete és az agya is, a gyaloglás leggyorsabb, de még nem futó tempója ugyanis jó jelzője a szervezet és az agy öregedésének egy új amerikai kutatás szerint. A lassabban gyaloglóknál egy 19 fokozatú skálán "gyorsabb öregedést" mutattak ki, tüdejük,...
2019. OKTÓBER 13.
[ 18:09 ]
A szemészeti ellátáshoz való korlátozott hozzáférés, a népességöregedés és a változó életmód a fő oka annak, hogy globálisan egyre nő a látásromlással élők száma – derült ki a témában született első tanulmányból, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) készített. A jelentés szerint világszerte...
2019. OKTÓBER 12.
[ 16:43 ]
Beolvasás folyamatban