Tudomány
A gyerek későbbi autizmusa, figyelemzavara összefügghet a koraterhességi vérszegénységgel

A gyerek későbbi autizmusát, figyelemzavarát, értelmi fejlődésének elmaradását a koraterhességi vérszegénységgel hozták kapcsolatba svéd tudósok.

A stockholmi Svéd Királyi Orvostudományi Egyetem kutatóinak tanulmánya a JAMA Psychiatry című szaklapban jelent meg.

A vérszegénység gyakran fordul elő a várandósság vége felé. Ha azonban az elején jelentkezik, összefüggést mutat a gyerek későbbi autizmusával, figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarával (ADHD) és értelmi fogyatékosságával - számolt be róla a medicalxpress.com.

Amikor a terhesség késői szakaszában jelentkező vérszegénységet vizsgálták, nem találtak ilyen összefüggést.

Az eredmények alátámasztják, milyen fontos a vashiány szűrése és a táplálkozási tanácsadás a terhesség korai szakaszában.

Becslések szerint a világon a várandósok 15-20 százaléka szenved vashiányos vérszegénységben. Ilyenkor a vas hiányában csökken a vér oxigénszállító képessége.

A vérszegénység leginkább a terhesség vége felé lép fel, amikor a gyorsan gyarapodó magzat egyre több vasat igényel az anyai szervezetből. Általában nagyon kevés nőnél állapítanak meg vérszegénységet a várandósság elején.

A svéd tudósok majdnem 300 ezer anya és több mint félmillió, Svédországban 1987 és 2010 között született gyerek adatait vizsgálták meg. Az anyák kevesebb mint egy százalékánál diagnosztizáltak vérszegénységet a terhesség 31. hete előtt.

A kutatók azt találták, hogy a terhesség elején vérszegény kismamák gyerekeinél enyhén magasabb volt az autizmus és az ADHD kockázata, az értelmi fogyatékosság esélye viszont szignifikánsan emelkedett azoknak az anyáknak a gyerekeihez képest, akik csak a terhesség vége felé lettek vérszegények, vagy akiknél egyáltalán nem állapítottak meg ilyet.

A terhesség elején vérszegény anyák gyerekeinek 4,9 százaléka lett autista, az egészséges anyák gyerekei közül 3,5 százalék, 9,3 százaléknál állapítottak meg ADHD-t az egészségesek 7,1 százalékával szemben, 3,1 százaléknál értelmi fogyatékosságot a nem vérszegény anyák gyerekei körében diagnosztizált 1,3 százalékkal szemben.

Miután kiszűrték az egyéb tényezőket - köztük a jövedelmi szintet és az anyai életkort -, azt az eredményt kapták, hogy a terhesség elején vérszegény anyák gyerekei 44 százalékkal nagyobb eséllyel lettek autisták, 37 százalékkal nagyobb kockázata volt az ADHD-nak és 120 százalékkal nőtt az értelmi fogyatékosság esélye.

Ha a 30. terhességi hét után állapították meg a vérszegénységet, egyik betegség kockázata sem emelkedett.

"A magzati agy és idegrendszer fejlődése eltérő a terhesség egyes szakaszaiban, a korai vérszegénység talán másképp hat a magzat agyára, mint a késői" - mondta Renee Gardner, a projekt koordinátora. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások
XYZ
2019. SZEPTEMBER 23. [ 17:43 ]

Kedves Alfonz! Maga jó nagy....! A védőoltásoknak semmi köze az autizmushoz...hogy lenne, hisz a védőoltást azt a gyermek születése után kapja meg, az autizmus meg már genetikai zavar. Nem lesz senki "később" autista...De akkor ön ne oltassa be a gyerekeit, vagy unokáit, de utána ne habozzon a szája ha épp meghalnak!


Alfonz
2019. SZEPTEMBER 21. [ 7:53 ]

És a védőoltások káros hatását sem kell figyelmen kívül hagyni. Háttérpénzekkel támogatott kutatási eredményeket mindég fenntartással kell elfogadni. Egyik oldal bizonyítja, a másik cáfolja a káros hatást, egy másik statisztika szerint pedig egyre növekszik az autisták száma. Most épp a vérszegénység lesz a bűnös, a védőoltások pedig ártatlanok. Most épp Japánt akarják meggyőzni, hogy nem a védőoltásoktól nőtt meg az autisták száma.


Már a lájkolást is tanulni lehet - illusztráció
2019. OKTÓBER 18.
[ 13:13 ]
A globális szegénység enyhítéséért végzett munkájáért három közgazdász, az indiai Abhijit Banerjee, a francia Esther Duflo és az amerikai Michael Kremer kapta meg az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat - jelentette be hétfőn a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. A kilencmillió svéd korona (908 ezer dollár)...
2019. OKTÓBER 14.
[ 12:26 ]
Aki 45 évesen gyorsabban gyalogol, annak fiatalabb a szervezete és az agya is, a gyaloglás leggyorsabb, de még nem futó tempója ugyanis jó jelzője a szervezet és az agy öregedésének egy új amerikai kutatás szerint. A lassabban gyaloglóknál egy 19 fokozatú skálán "gyorsabb öregedést" mutattak ki, tüdejük,...
2019. OKTÓBER 13.
[ 18:09 ]
A szemészeti ellátáshoz való korlátozott hozzáférés, a népességöregedés és a változó életmód a fő oka annak, hogy globálisan egyre nő a látásromlással élők száma – derült ki a témában született első tanulmányból, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) készített. A jelentés szerint világszerte...
2019. OKTÓBER 12.
[ 16:43 ]
Beolvasás folyamatban