Tudomány
Elhunyt Alekszej Leonov, az első űrhajós, aki kilépett a világűrbe

Elhunyt Alekszej Leonov szovjet űrhajós, aki a világon elsőként lépett ki a világűrbe - közölte pénteken a Jurij Gagarin nevét viselő űrhajós-felkészítő központ sajtószolgálata.

Az űrséta 1965. március 15-én 12 percig és 9 másodpercig tartott és csaknem tragédiával végződött, de a szerencse, mint életében annyiszor, a kozmonauta mellé szegődött. Leonov az űrhajóba való visszatéréskor váratlan nehézsége ütközött: a szkafandere túlságosan felfúvódott, ezért csökkenteni kellett benne a nyomást és az előírással ellentétben nem lábbal, hanem fejjel előre behatolni a fedélzeti nyíláson.

A katonai pilótákból elsők között átképzett űrhajóst a hatvanas évek végén a Hold-expedícióra készítették fel. Ha az űrversenynek ezt a szakaszát is a Szovjetunió, nem pedig az Egyesült Államok nyerte volna meg, akkor ő lett volna az első ember, aki a bolygó felszínére lép. (Az oroszok azóta sem jutottak el a Holdra.)

1969. január 22-én kis híján áldozatává válhatott volna egy Leonyid Brezsnyev pártfőtitkár ellen megkísérelt merényletnek, de ismét megmenekült. Egy rendőrnek öltözött támadó összetévesztette a Kreml egyik kapujához közeledő gépkocsikat, és arra a ZIL limuzinra nyitott tüzet, amelyben három, a szovjet vezetőhöz tartó űrhajós ült. A gépkocsivezető életét vesztette, Georgij Beregovoj és Andrian Nyikolajev kozmonauta könnyebben megsérült, de Leonovnak nem esett baja.

1971-ben a tervek szerint tagja lett volna az első űrállomás, a Szaljut legénységének, ám társa, Valerij Kubaszov megbetegedése miatt más űrhajósoknak kellett repülniük helyettük. A dublőrként belépett Georgij Dobrovolszkij, Vlagyiszlav Volkov és Viktor Pacajev a Földre való visszatérés közben életét vesztette, mert megsérült a Szojuz-11 űrhajó leszálló egységének szigetelése.

A kozmonauta 1975 júliusában részese volt a Szojuz-Apollo űrrepülésnek, amelynek alkalmából először csatlakozott össze egy szovjet és egy amerikai űrkapszula.

Leonov 1976 és 1991 között az űrhajós-felkészítő központ helyettes vezetőjének feladatkörét látta el. A műszaki tudományok doktora, négy találmány szerzője volt, s amatőr képzőművészként 1967 és 1972 között részt vett egy 14 postabélyegből álló szovjet űrhajózási sorozat kibocsátásában. Nyolcvanhat évesen halt meg. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Ünnepélyes keretek között kezdődött meg ma délelőtt a Zentai Magyar Kamaraszínház kamaratermében a Mi most a múltunkat építjük című kétnapos tudományos tanácskozás, amelynek középpontjában a Délvidék 19. századi történetírói és történetírása áll. A konferenciát a Bácsország Honismereti Szemle, a Vajdasági...
2019. NOVEMBER 8.
[ 14:09 ]
A Zentai Gimnázium tanulói érdemelték ki a november 5-én és 6-án Szegeden megtartott Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kreatív kategóriájának legkiemelkedőbb alkotásáért járó díjat, Máriás Ildikó, a Zentai Gimnázium kémiatanárnője pedig elismerő oklevélben részesült a tehetséggondozás terén elért...
2019. NOVEMBER 7.
[ 20:27 ]
Mi most a múltunkat építjük címmel tartanak kétnapos tudományos tanácskozást a Délvidék 19. századi történetíróiról és történetírásáról november 8-án, pénteken és 9-én, szombaton Zentán, a Zentai Magyar Kamaraszínház kamaratermében. A rendezvény megnyitóján, november 8-án, pénteken 10 órakor mgr. Hajnal...
2019. NOVEMBER 7.
[ 17:28 ]
Beolvasás folyamatban