Tudomány
Bagoly vagy pacsirta: A depresszióra való hajlam is eltérő náluk?

Korán kel vagy későn fekszik? A kérdés egyáltalán nem csak azért érdekes, mert a válaszokból következtethetünk arra, hogy valaki keveset, vagy sokat alszik - az alvás idejének még a depresszióra való hajlamosság szempontjából is lehet jelentősége.

Azt már régóta tudjuk, hogy a nem kielégítő, vagy valamilyen okból zavart alvás a depresszió előszobája, arra azonban az orvosok is csak most kezdenek rájönni, hogy bizony annak is van jelentősége a hangulatunk szempontjából, hogy mikor hajtjuk álomra a fejünket. "Kronotípusunk határozza meg, hogy a nap mely részében mennyire vagyunk aktívak, és mikor a legoptimálisabb aludnunk. A legtöbb ember rugalmas kronotípusú, tehát alkalmazkodni tud a pacsirta és bagoly léthez is. A rugalmas emberek fiatalkorukban inkább bagoly, idősebb korukban inkább pacsirta irányban tolódhatnak el", magyarázta dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének klinikai igazgatóhelyettese.

Vannak többen azonban akik, úgynevezett merev kronotípusúak, ők az igazi "baglyok" illetve "pacsirták". "A pacsirták korán aktívak, este azonban hamar elfáradnak. Ha valamit nem tudnak aznap elvégezni, nem maradnak fenn, másnap inkább korábban kelnek", folytatta Purebl, hozzátéve: a baglyok éppen fordítva működnek.

A bagoly talán harcosabb, mint a pacsirta

A bagoly típusú emberek reggel dekoncentráltabbak, este azonban jól tudnak dolgozni. Ha valamit nem tudnak befejezni nappal, fennmaradnak éjszaka. Az, hogy az alvás szempontjából kétféle típusú ember személyiségjegyekben mennyire különbözik, még kevéssé vizsgált terület. Egyes, még megerősítésre szoruló vizsgálat szerint azonban az látszik, hogy a baglyok közt több a kezdeményezőbb, harcosabb karakter.

BAGLYOK ÉS PACSIRTÁK

A reggel morcos éjszakai alvókat „baglyoknak” nevezik. A „pacsirták” hajnal hasadtával kelnek szárnyra, azaz ébrednek fel, ezért már 21 órakor aludni térnek. A két extrém véglet közt számos átmeneti típus is létezik.

"Arra már van néhány tudományos adat - magyar vizsgálat is publikálás alatt áll - hogy a baglyok között nem csak a harcias jellem gyakoribb, hanem a depressziós tünetek is. Ennek okát azonban nem a személyiségben kell keresni: a világunk inkább pacsirtákra szabott (az iskola, a legtöbb munkahelyen a munkaidő még ma is korán reggel kezdődik), így a baglyok állandó alkalmazkodásra kényszerülnek, és saját ritmusuk szerint leginkább csak hétvégén tudnak tevékenykedni. Ezt a jelenséget - vagyis, hogy a baglyok hétközben kénytelenek korábban kelni és feküdni, de hétvégén visszaállnak a saját ritmusukra - "szociális időzóna-zavarnak" (social jetlag), hívjuk, és lehet, hogy többek között ez áll a baglyok gyakoribb depressziója mögött - ennek határozott kijelentéséhez azonban még több tudományos vizsgálat szükséges", hangsúlyozta a szakértő.

Legjobb kezelés a napi ritmus helyreállítása

Az eltérő időbeosztás, és az ebből fakadó eltérő tünetek miatt természetesen a baglyoknak és a pacsirtáknak eltérő kezelésre lehet szüksége, amennyiben depressziós tünetekkel küzdenek. "Az alkalmazott módszerek ugyanazok, csak az időzítésük más. Korlátok is vannak: egy merev bagolynak azt ígérni, hogy a kezelés hatására majd reggel hatkor vidáman és kipihenten kipattan az ágyból elég nagy hiba volna", mondta Purebl György.

Fentiek alapján a hétköznapokban a baglyok billennek ki könnyebben a ritmusukból. A ritmus a legkönnyebben rendszeres életmóddal, a felkelések és lefekvések az egyén kronotípusához, igényeihez és lehetőségeihez igazításával segíthető elő (a három között sokszor nehéz megtalálni az egyensúlyt). A nagyon rendszertelen életvitelre kényszerülő személyeknél törekedjünk legalább a rendszeres étkezés fenntartására! Fontos továbbá a rendszeres testmozgás, és a másokkal való, örömet okozó társas együttlét is, ezek ugyanis ritmusbeállító hatásúak. "Ha valakinél ezek sem segítenek, és szakember segítségére szorul, akkor kronoterápiás módszerekkel (alváskorlátozás és fényterápia), kognitív viselkedésterápiával és gyógyszerekkel kezelhető", magyarázta a magatartáskutató. (webbeteg.hu)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Az egészségügyi világszervezet szerint még mindig nem értük el a járvány tetőzését. "Elismerjük, hogy bizonyítékok merülnek fel erre vonatkozóan, így nyitottnak kell lennünk erre a lehetőségre, és megismerni a következményeit - jelentette ki virtuális genfi sajtótájékoztatóján Benedetta Allegranzi, a...
2020. JÚLIUS 8.
[ 6:08 ]
Soha nem volt még olyan sokáig műtüdőn koronavírusos beteg, mint az a dél-koreai nő, akin végül a kettős tüdőátültetés segített. Rekordideig, 112 napig tartottak életben testen kívüli műtüdővel egy dél-koreai Covid-19-beteget, akin végül kettős tüdőtranszplantációt hajtottak végre. A páciens a kilencedik a...
2020. JÚLIUS 8.
[ 6:03 ]
Egy nagyszabású spanyol kutatás szerint nagyon távoli lehet még a közösségi immunitás az új koronavírus ellen, több mint 60 ezer lakos közül csak mintegy öt százaléknál találtak ellenanyagot. Közösségi immunitásról akkor beszélhetünk, ha elegendő ember fertőződött meg ahhoz, hogy megállítsa a kórokozó...
2020. JÚLIUS 7.
[ 11:59 ]
Beolvasás folyamatban