Tudomány
Új bolygóvédelmi irányelveket adott ki a NASA

Július elején a NASA új bolygóvédelmi irányelveket adott ki. A Holdnál lazítanak a szabályokon, a Marsnál nem, bár egyesek ezt szeretnék.

Az amerikai Nemzeti Természettudományos, Mérnöki és Orvostudományi Akadémiák két éve új bolygóvédelmi elvárásokat fogalmaztak meg a NASA részére, az új irányelvek lényegében az űrügynökség erre adott válaszát jelentik. Az új elveket a NASA főigazgatója, Jim Bridenstine Párbeszéd a Holdról (Moon Dialogs) címmel az interneten tartott előadásában jelentette be. A NASA az évtizedekkel ezelőtt megfogalmazott bolygóvédelmi ajánlásokat igazította hozzá a mai kor követelményeihez, elsősorban a Hold és a Mars emberekkel történő felkeresése teremtette új helyzethez, elkerülendő azt, hogy az égitestek felszínére veszélyes biológiai szennyeződés kerülhessen.

Az egyik dokumentumban (NASA Interim Directive 8715.128) megváltoztatják a Hold eddigi bolygóvédelmi besorolását. Eddig a Hold a 2. kategóriába tartozott, ami azt jelentette, hogy a küldetések felelőseinek dokumentálniuk kellett az űreszközök fedélzetén előforduló biológiai anyagokat, de nem támasztottak azokkal szemben tisztasági előírásokat. Ezzel akarták elkerülni azt, hogy a Hold poláris vidékein előforduló vízjég beszennyeződhessen. Az új irányelvben a Hold felszínének nagyobb részét 1. kategóriájúvá minősítették, ami azt jelenti, hogy a küldetések mentesülnek a fenti előírás alól. Kivételt csak a pólusok környéke jelent, éspedig az északi szélesség 86. fokától északra, illetve a déli szélesség 79. fokától délre fekvő területek, amelyek továbbra is 2. kategóriájúak maradnak. Emellett 2. kategóriájú marad az Apollo-leszállóhelyek és az „egyéb történelmi jelentőségű helyszínek” környezete, hogy az Apollo-leszállások során esetleg a Holdra került biológiai anyag védelmét biztosítsák.

A második irányelv (NID 8715.129) a bolygóvédelmi szempontból sokkal kritikusabb emberes marsutazások problémájával foglalkozik. Az irányelv szigorú határokat ír elő a földi eredetű szennyezés szintjére, méghozzá olyan szigorúakat, amelyek sokak szerint összeegyeztethetetlenek az embereket szállító küldetésekkel. Az irányelv nem változtatja meg a Marsra vonatkozó előírásokat, viszont olyan tanulmányok készítését kezdeményezi, amelyekben megvizsgálják, mikét teljesíthetők az előírások. Ebbe a körbe tartoznak a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén elvégezhető kutatások éppúgy, mint robotszondák küldése a tervezett marsi leszállóhelyekre annak felderítése érdekében, milyen szerves anyagok fordulnak elő az adott területen. Mindezek alapján a NASA a kockázatokról tájékoztató, a döntéshozatalt segítő stratégiákat dolgoz ki az emberes küldetések számára, amelyek egyensúlyt teremtenek az emberes felderítés, a tudományos kutatás és a kereskedelmi tevékenység igényei és a biztonsági szempontok között.

A NASA irányelvei az űrügynökség saját küldetéseire alkalmazandók, de ebbe beleértendők mindazok a küldetések, amelyekben a NASA bármilyen módon részt vesz, akár más űrügynökségekkel együttműködve, akár kereskedelmi alapon. Nem vonatkozik viszont más országok űrügynökségeinek saját küldetéseire, illetve a teljes egészében magánvállalkozásban végrehajtandó küldetésekre. Ugyanakkor a NASA illetékesei hangsúlyozzák, hogy reményeik szerint az irányelvekkel követendő utat jelölnek ki a magánszektor számára is.

Az új NASA-irányelvek nem érintik a COSPAR bolygóvédelmi előírásait sem. Ugyanakkor a COSPAR részéről már tavaly jelezték, hogy arra számítanak, hogy a javasolt változtatásokat végső soron a COSPAR is elfogadja. A világűrjogi szakértők részéről Tanja Masson-Zwaan, a Leideni Egyetemen működő Légi- és Űrjogi Intézet igazgatóhelyettese elegendőnek nevezte az új szabályozást, amely véleménye szerint eleget tesz a Világűrszerződés (Alapelvszerződés, OST) azon elvárásának, miszerint kerülni kell az égitestek „veszélyes beszennyezését”. Szerinte nincs szükség arra, hogy egy új nemzetközi szervezet felügyelje a bolygóvédelmi előírások betartását, mert az országok amúgy is évtizedeken át önkéntesen betartották azokat. (urvilág.hu nyomán)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Az új típusú koronavírus-fertőzés megelőzésére kifejlesztett Szputnyik V vakcinával beoltott önkéntesek 14 százalékánál - vagyis minden hetedik embernél - egy-másfél napig tartó gyengeség, láz vagy izomfájdalom jelentkezett - jelentette ki Mihail Murasko egészségügyi miniszter újságíróknak kedden Moszkvában. Murasko...
2020. SZEPTEMBER 15.
[ 17:00 ]
Csendesebb és hangosabb beszélgetéssel is terjeszthető a koronavírus, ám ha valaki maszkot hord, és jól szellőző területen tartózkodik, a kockázat nagyban csökkenthető – ez derül ki abból az ábrából, amelyet a Synlab akkreditált magánlabor szakmai vezetője tett közzé a Facebookon. A tudósok többször...
2020. SZEPTEMBER 15.
[ 16:48 ]
A foszfingáz nyomait fedezték fel a bolygó erősen savas felhőiben. Ezt a vegyületet a mikrobák oxigénhiányos körülmények között állítják elő a Földön. Nagy bejelentést tettek tudósok hétfőn: foszfingáz nyomaira bukkantak a Vénusz erősen savas felhőiben. Ez arra utalhat, hogy mikrobák élhetnek a bolygón. A...
2020. SZEPTEMBER 15.
[ 5:56 ]
Beolvasás folyamatban