Az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén idén, november 8-án, délelőtt fél tíztől 30. alkalommal tartották meg a hagyományos, Egyetemi Nyelvészeti Napok néven futó nemzetközi tudományos tanácskozást.

A konferencia átfogó témája ezúttal a nyelvi megismerés volt, amely lehetőséget adott a legújabb nyelvészeti kutatások áttekintésére határon innen és túl.

Az idei tanácskozás két év után immár újra élőben zajlott, lehetővé téve, hogy a résztvevők kellemes munkalégkörben osszák meg nézeteiket és kutatási eredményeiket. A 35 előadó most négy ország több, mint tíz városának tudományos intézményeiből érkezett. Legtöbbjük az Újvidéki Egyetem kötelékébe tartozik, de részvételükkel magyarországi, szlovákiai és horvátországi előadók is megtisztelték a rendezvényt.

A konferenciát a Magyar Tanszék nevében dr. Toldi Éva tanszékvezető nyitotta meg a Bölcsészkar mozitermében, majd ezt követően a jelenlévők meghallgathatták a plenáris előadókat, dr. Žagar Szentesi Orsolyát, aki Zágrábból érkezett, és Igenemek a magyarban és a horvátban – kontrasztív tipológiai és funkcionális megközelítésben címmel tartott előadást, valamint dr. Hoffmann István akadémikust Debrecenből, aki A Magyar Nemzeti Helynévtárról címmel ismertette a hallgatóságot a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával folyó, azonos nevű időszerű programmal.

Ezt követően a konferencia két szekcióban, három-három ülésszakban folytatta munkáját délután fél ötig a Kar mozi-, valamint dísztermében.

A konferencia előadásait szinte lehetetlen volna szűkebb témakörökbe sorolni, hiszen napjaink kutatásai egyre fokozottabban az inter-, sőt multidiszciplinaritás felé hajlanak, ezenkívül szinkrón, illetve diakrón, részben magyar, részben kontrasztív vagy fordítói szempontú kutatási módszereket követnek. Nagy vonalakban mégis megkíséreljük ismertetni az elhangzottakat.

A tanácskozás jelentős részét dr. Hoffmann István előadásához csatlakozó névtani jellegű prezentációk képezték.

Átfogóan ide sorolhatóak dr. Molnár Csikós László (Ada): A vajdasági magyar helységnevek hivatalos használatának problémái; Varga Éva (Újvidék): Temerin helynevei régen és ma; Rasztovác Henrietta (Újvidék): Helynévi adatok gyűjtése hagyományos módszerrel és az internetben rejlő lehetőségek; Simon László MA (Budapest): A földrajzi nevek egy érdekes típusa: a védett természeti értékek elnevezései; valamint dr. Pásztor-Kicsi Mária – dr. Horváth Futó Hargita (Újvidék): A nevek szövegbe integrálódása Végel László regénytrilógiájában című előadása.

Az előző plenáris előadóhoz, dr. Žagar Szentesi Orsolyához hasonlóan azonban többen is különböző szempontú, kimondottan nyelvtani kötődésű témákat taglaltak.

Itt említendőek a következő előadók és előadások: dr. Oszkó Beatrix (Budapest – Újvidék): Mi ülhet a magyarban? Egy testtartásige alanyainak vizsgálatáról; dr. Várnai Zsuzsa – dr. Sipos Mária (Budapest): A magyar fekszik kvázikopuláról; dr. Turi Gergő (Budapest). Az információszerkezet és a prozódia szerepe a hatókörértelmezéseben; dr. H. Varga Márta (Budapest – Belgrád): Képző vagy nem képző? (A kicsinyítő képzők derivációs és inflexiós jegyei); valamint Tüskei Vilma MA (Újvidék): A meg igekötős igék szerb szótári megfeleltetései.

Az említetteken kívül több lexikológiai, frazeológiai, terminológiai illetve kognitív szemantikai kötődésű előadás is elhangzott.

Ide sorolhatóak: dr. Katona Edit (Újvidék): Komplex események metonimikus megnevezései kognitív tükörben; dr. Nádor Orsolya (Pozsony): A frazeológia mint a nyelvi világkép tükrözője a magyar nyelvkönyvekben; Rosenberg Mátyás MA (Budapest): „Az a kis nyikhaj összecsukta a verdáját szombat este egy kanyarban” – Romani kölcsönzések használata és jelentésváltozása a magyar nyelvben; dr. Andrić Edit (Újvidék): Frazeológiai internacionalizmusok a magyar és szerb nyelvben; valamint Tóth Juhász Timea MA (Újvidék): Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapja szerbről magyarra való fordításának áttekintése.

Emellett számos szociolingvisztikai kutatást ismertető előadást is hallhattunk.

Ebbe a kategóriába sorolhatóak: dr. Borbély Anna (Budapest): Longitudinális kutatás a kétnyelvűségről (1990–2021); Berente Anikó MA – dr. Németh Miklós – dr. Kontra Miklós – dr. Schirm Anita – dr. Sinkovics Balázs (Szeged): Nyelvi vélekedések mintázatai Szegeden és környékén; dr. Vukov Raffai Éva (Szabadka): Nyelvi erőforrások szerepe a nyelvi életrajzokban; dr. Kovács Rácz Eleonóra (Újvidék): Szerbnyelv-használat bizonyos beszédszituációk függvényében; valamint Zentai Péter (Szeged): A látható nyelv zentán.

S végül, de nem utolsó sorban megemlítendőek azok az inter- vagy multidiszciplináris előadások, melyek az oktatásban, nevelésben nyerhetnek alkalmazást.

Ezek: Marthy Annamária MA (Budapest): A szülésznő–szülő nő kommunikáció vizsgálata tananyagfejlesztés céljából; Vermeki Boglárka MA (Belgrád): A gyermekek spontán beszédének jellemzői – szógyakorisági és kulcsszóvizsgálatok a KorSzak gyermeknyelvi korpuszon; dr. Szűts Zoltán (Eger) – dr. Törteli Telek Márta (Szabadka): Az olvasási készségek képernyőről történő fejlesztése; valamint Móricz Virág Kinga (Újvidék): A nyelvi kompetencia iskolai érvényesülésre gyakorolt hatása.

A tanácskozás lezárása előtt, valamint az ülésszakok közötti szünetekben konstruktív véleménycserére nyílt alkalom a hallgatóság és a résztvevők között.

A konferencia megvalósítását a Bethlen Gábor alap támogatta.