Egy japán tanulmány szerzői szerint a beszédre, a szociális készségekre és a finommotoros mozgásra is kihat, hogy mennyi időt töltenek a gyerekek képernyők előtt.

A gyerekdalok és rajzfilmek bekapcsolását sok olyan szülő érzi megmentőjének, aki pár perc nyugalomra vágyik kisgyermeke mellett. Egy új tanulmány szerint azonban, ha hagyjuk, hogy a kicsik tévézzenek, tabletezzenek és telefonon nézzenek videókat, az lassíthatja beszédük, szociális készségeik és finommotoros mozgásuk fejlődését – írja a Daily Mail. A vizsgálatban azok maradtak le leginkább a fejlődésben a többiekhez képest, akik életük első évében a legtöbb időt töltötték képernyők előtt.

A japán Tohoku Egyetem kutatói hétezer csecsemőt vontak be kutatásukba a 2013 és 2017 közötti időszakban, nagyjából fele-fele arányban lányokat és fiúkat. Szüleik kaptak egy kérdőívet, amelyben azt kérdezték tőlük, naponta hány órát engedik gyermekeiket tévézni, DVD-t, videójátékokat és internetes játékokat nézni, beleértve a mobiltelefonokat és a táblagépeket is. A kérdőívek kiértékelése után megállapították, hogy a válaszadók babáinak mintegy fele (48,5 százalék) kevesebb mint egy órát töltött képernyőnézéssel, 29,5 százalékuk egy-két órát, 17,9 százalékuk kettő és négy óra között, 4,1 százalékuk pedig napi négy óránál többet.

A szociális készségek is megsínylik

A gyermekeket a kommunikáció, például a gügyögés, a hangadás és a beszédértés, valamint a durva motorika, például a kar, a test és a láb mozgása szempontjából egyaránt értékelték. Ezenkívül a tudósok a finommotorikát, így a kéz és az ujjak mozgását, valamint a problémamegoldó képességet is vizsgálták – ide tartozik a tanulás és a játékokkal való játék is. A gyermekek személyes és szociális készségeit ugyancsak értékelték, a társaságban való magányos játékra, valamint a játékokkal és más gyermekekkel való játékra összpontosítva.

A JAMA Paediatrics című szaklapban közzétett tanulmány eredményei szerint az egyéves korban eltöltött sok képernyőidő a finommotorikus funkciók, a szociális és a személyes készségek nehézségeivel hozható összefüggésbe kétéves korban. Minél több időt töltöttek a gyerekek a képernyőkön csüngve, annál kevésbé voltak fejlettek ezek a készségek. Mindazonáltal a lemaradások eltűntek, mire négyéves korukban újra értékelték őket.

Az sem mindegy, mit néznek a kicsik

A kutatók megjegyezték, hogy egyes gyerekek nyelvi készségei javulást mutattak, ha a képernyőt oktatási célokra használták. Dr. Taku Obara egyetemi docens, a tanulmány szerzője elmondta: „az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia azt ajánlja, hogy a 18-24 hónapos korú gyermekek számára digitális média bevezetésekor magas színvonalú (például oktatási célú) programokat válasszunk.”

„Mivel a mai, elektronikus eszközökkel teli világban nehéz általánosságban megszabni a képernyő előtti időt, hasznos lehet azonosítani és korlátozni a képernyő előtti idő azon aspektusait, amelyek késedelemmel járhatnak a fejlődésre nézve, miközben kihasználjuk az oktatási aspektusokat” – tette hozzá. Vagyis nemcsak arra érdemes figyelni, mennyi időt tölt a gyermek képernyő előtt, hanem arra is, mit néz – érdemes a korának megfelelő edukatív tartalmak közül válogatni. (hazipatika.hu)