Hatékonyabb mRNS-terápia fejlesztésén dolgoznak a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) szakemberei, vizsgálataik középpontjában az állt, miként befolyásolja az oltásra adott immunválaszt a vakcina előállításánál használ lipid nanorészecske összetétele - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet a honlapján.

A nukleozid-módosított mRNS-lipid nanorészecske (LNP) vakcinák fejlesztése új távlatokat nyitott a fertőző és daganatos megbetegedések elleni küzdelemben.

A vakcinák előállításához használt lipid nanorészecskék nemcsak az antigént kódoló mRNS-ek sejtekbe juttatását teszik lehetővé, hanem önmagukban is adjuváns hatással rendelkeznek, azaz közreműködnek az immunválasz kialakításában.

Ugyanakkor, továbbra sem teljesen ismert, hogy az LNP-k alkotóelemei - ionizálható lipid, koleszterin, foszfolipid és polietilén-glikol (PEG) - hogyan képesek befolyásolni az immunválaszokat.

A HUN-REN SZBK Biokémiai és Genetikai Intézetének kutatói Pardi Norbert Pennsylvaniai Egyetemen működő kutatócsoportjával együttműködve korábban kimutatták, hogy az ionizálható lipidek kulcsszerepet töltenek be az LNP-k immunserkentő hatásában.

Eredményeik arra is rámutattak, hogy a foszfolipidek típusa és a PEG-lipidek aránya jelentősen befolyásolhatja a vakcinák által kiváltott immunválaszt.

Egérkísérletekben azt találták, hogy az LNP-k összetételének célzott módosításával eltérő immunválaszok érhetők el.

A kutatók legújabb eredményeiket a Molecular Therapy - Nucleic Acids folyóiratban közölték. A vizsgálatok célja az volt, hogy megállapítsák, nem humán főemlősökben is ugyanazokat az összefüggéseket tapasztalják-e, mint az egerek esetében.

Az eltérő lipidösszetételű vakcinákat közönséges makákókon tesztelve azt találták, hogy az egyes LNP-csoportok különböző immunválaszt váltanak ki. Egy adott formula erősebb antitestes immunválaszt és jobb B-sejtes immunmemóriát eredményezett, míg egy másik összetétel erősebb sejtes választ váltott ki.

A kutatók fontos fajspecifikus különbségeket is megfigyeltek: a sejtes immunválasz fajtája eltért az egerek és a makákók esetében.

Bár a vizsgálat feltáró jellegű volt, és a korlátozott mintaszám miatt nem minden különbség bizonyult statisztikailag szignifikánsnak, az eredmények arra utalnak, hogy az LNP-k összetétele jelentős szerepet játszik a vakcinák által kiváltott immunválaszban.

A kutatás arra is rámutat, hogy a klinikai alkalmazást megelőzően elengedhetetlen a különböző LNP-formulációk nem humán főemlősökön történő vizsgálata, mivel a különböző adjuvánsokra adott immunválaszok itt jelentősen eltérhetnek egerekben tapasztalttól.