Tükör
Glatz Ferenc: Magyarországnak a Balkán felé kell fordulnia
Betűméret:             
Glatz Ferenc akadémikus szerint Magyarországon a gazdaságnak, a politikának és a tudománynak is nagyobb érdeklődéssel kellene a Balkán térsége felé fordulnia.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Történettudományi Intézetének igazgatója kedden Budapesten, a Regionális átalakulási folyamatok a Nyugat-Balkán országaiban című könyv bemutatóján kiemelte: a Balkán iránti érdeklődés mindig szorosan összefüggött a világpolitikai helyzet aktuális állásával, az a nagyhatalmaknak a leginkább a Duna hajózhatóságának garantálása miatt volt fontos.
A Duna-stratégia létrejöttével az EU nagyobb szerepet vállalhat a térségben, mivel a program több, unión kívüli országot is érint a régióban - vélekedett. Glatz Ferenc szerint az EU politikai és gazdasági szempontból is aktívabb akar lenni a Balkánon, és ezt a lehetőséget Magyarországnak is ki kell használnia. Az unió következő 10-15 évét két térség határozza meg alapvetően: a Baltikum és a Balkán - tette hozzá.
Mint kifejtette, a régióval foglalkozó jelentősebb kutatóintézetek főként Oroszországban és Németországban találhatók, ez a két állam megkerülhetetlen a térségben.
Illés Iván egyetemi tanár, az MTA Regionális Kutatások Központjának tudományos tanácsadója Horvátország uniós csatlakozása kapcsán hangsúlyozta: lassan, körülményesen indult az integrációs folyamat, az EU tüzetesebb vizsgálatnak vetette alá az országot, mint a korábbi tagjelölt államokat. A csatlakozást nehezíti, hogy az unió bővítéséhez az összes tagállam egyetértése szükséges, ahogyan minden, a csatlakozással kapcsolatos kérdésben is konszenzust kell elérni - jegyezte meg.
Úgy fogalmazott: Budapest mindig is "felkarolta" a horvát csatlakozás ügyét, és bár az előző, belga elnökség "felgyorsította" a tárgyalásokat, és már csak öt fejezet maradt a magyar elnökségre, ezek "igazán kényes kérdések".
Hajdú Zoltán, a regionális kutatások központjának tudományos tanácsadója azt mondta, nem szerencsés Nyugat-Balkánként emlegetni a térséget, mivel ez egy "időszakos fogalom", amely a horvát csatlakozás után veszít a jelentőségéből. Hozzáfűzte: ugyanakkor jelenleg sincs teljes egyetértés a Balkán fogalmáról, annak határairól. Az európai hatalmak továbbra is felelősek azért, merre halad ez a régió, hiszen még nincs megoldva a Balkán helyzete - mutatott rá.
Enyedi György akadémikus, aki az MTA Regionális Kutatások Központjában a Tudományos Tanács elnöke, kiemelte: Magyarország presztízsét növelheti az unióban, ha közvetítő szerepet vállal a Balkán felé.
Horváth Gyula egyetemi tanár, a központ igazgatója elmondta: a Régiók Európája című könyvsorozatukkal képet kívánnak adni az európai régiók fejlődési sajátosságairól, be akarják mutatni a regionális fejlődés hagyományos és modern hajtóerőit, valamint publikációs lehetőségek adnak a külföldi kutatóknak.
A Balkánról szóló kötetet, amelyet Horváth Gyula és Hajdú Zoltán szerkesztett, hamarosan angolul is publikálják. A könyvben egyebek mellett olyan témákat mutatnak be, mint a rendszerváltozás következményei, az etnikai összetétel és a nemzeti konfliktusok, a kormányzati rendszerek sajátosságai, valamint a gazdasági helyzet. A kutatás eredményeiről záró konferenciát tartanak február végén Pécsett. (MTI)
Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A magyar költészet napja - illusztráció
2024. ÁPRILIS 11.
[ 19:05 ]
Magyar Péter három hete jelentette be, hogy indulni szeretne a bő két hónap múlva esedékes európai parlamenti választáson. Amikor feltűnt a színen politikai aktorként, úgy tűnt, a konzervatív–jobbközép tábort vette célba; azt aprítaná, szalámizná lefelé az érdekeinek megfelelően. A közvélemény-kutatások szerint...
2024. ÁPRILIS 7.
[ 17:35 ]
A következő tíz napban ki kell derülnie, hogy milyen körvonalai lesznek az új szerb kormánynak. Miloš Vučević kormányalakító keményen dolgozik a személyi megoldásokon és a kabinet összeállításán. Ennek a kormánynak a korábbi politika folytonosságát kell képviselnie, de a már jól bevált személyek mellett...
2024. ÁPRILIS 3.
[ 11:05 ]
Április elseje hagyományosan a bolondok, pontosabban a bolondozások napja, amikor bárki a legképtelenebb tréfát űzheti, és akit ekkor rászednek, azzal a bolondját járatják. Az MTVA Sajtóarchívumának anyagát közöljük. A szokás eredete homályba vész. A legelterjedtebb magyarázat szerint a középkori Európa nagy részén...
2024. ÁPRILIS 1.
[ 9:41 ]
Beolvasás folyamatban