Tükör
Glatz Ferenc: Magyarországnak a Balkán felé kell fordulnia
Glatz Ferenc akadémikus szerint Magyarországon a gazdaságnak, a politikának és a tudománynak is nagyobb érdeklődéssel kellene a Balkán térsége felé fordulnia.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Történettudományi Intézetének igazgatója kedden Budapesten, a Regionális átalakulási folyamatok a Nyugat-Balkán országaiban című könyv bemutatóján kiemelte: a Balkán iránti érdeklődés mindig szorosan összefüggött a világpolitikai helyzet aktuális állásával, az a nagyhatalmaknak a leginkább a Duna hajózhatóságának garantálása miatt volt fontos.
A Duna-stratégia létrejöttével az EU nagyobb szerepet vállalhat a térségben, mivel a program több, unión kívüli országot is érint a régióban - vélekedett. Glatz Ferenc szerint az EU politikai és gazdasági szempontból is aktívabb akar lenni a Balkánon, és ezt a lehetőséget Magyarországnak is ki kell használnia. Az unió következő 10-15 évét két térség határozza meg alapvetően: a Baltikum és a Balkán - tette hozzá.
Mint kifejtette, a régióval foglalkozó jelentősebb kutatóintézetek főként Oroszországban és Németországban találhatók, ez a két állam megkerülhetetlen a térségben.
Illés Iván egyetemi tanár, az MTA Regionális Kutatások Központjának tudományos tanácsadója Horvátország uniós csatlakozása kapcsán hangsúlyozta: lassan, körülményesen indult az integrációs folyamat, az EU tüzetesebb vizsgálatnak vetette alá az országot, mint a korábbi tagjelölt államokat. A csatlakozást nehezíti, hogy az unió bővítéséhez az összes tagállam egyetértése szükséges, ahogyan minden, a csatlakozással kapcsolatos kérdésben is konszenzust kell elérni - jegyezte meg.
Úgy fogalmazott: Budapest mindig is "felkarolta" a horvát csatlakozás ügyét, és bár az előző, belga elnökség "felgyorsította" a tárgyalásokat, és már csak öt fejezet maradt a magyar elnökségre, ezek "igazán kényes kérdések".
Hajdú Zoltán, a regionális kutatások központjának tudományos tanácsadója azt mondta, nem szerencsés Nyugat-Balkánként emlegetni a térséget, mivel ez egy "időszakos fogalom", amely a horvát csatlakozás után veszít a jelentőségéből. Hozzáfűzte: ugyanakkor jelenleg sincs teljes egyetértés a Balkán fogalmáról, annak határairól. Az európai hatalmak továbbra is felelősek azért, merre halad ez a régió, hiszen még nincs megoldva a Balkán helyzete - mutatott rá.
Enyedi György akadémikus, aki az MTA Regionális Kutatások Központjában a Tudományos Tanács elnöke, kiemelte: Magyarország presztízsét növelheti az unióban, ha közvetítő szerepet vállal a Balkán felé.
Horváth Gyula egyetemi tanár, a központ igazgatója elmondta: a Régiók Európája című könyvsorozatukkal képet kívánnak adni az európai régiók fejlődési sajátosságairól, be akarják mutatni a regionális fejlődés hagyományos és modern hajtóerőit, valamint publikációs lehetőségek adnak a külföldi kutatóknak.
A Balkánról szóló kötetet, amelyet Horváth Gyula és Hajdú Zoltán szerkesztett, hamarosan angolul is publikálják. A könyvben egyebek mellett olyan témákat mutatnak be, mint a rendszerváltozás következményei, az etnikai összetétel és a nemzeti konfliktusok, a kormányzati rendszerek sajátosságai, valamint a gazdasági helyzet. A kutatás eredményeiről záró konferenciát tartanak február végén Pécsett. (MTI)
Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Belépő az életbe - illusztráció
2021. SZEPTEMBER 22.
[ 22:45 ]
"Minden világjárvány véget ér" - illusztráció
2021. SZEPTEMBER 21.
[ 9:14 ]
Előbb van narratívájuk, mint kérdéseik - illusztráció
2021. SZEPTEMBER 15.
[ 11:57 ]
Húsz éve annak, hogy 2001. szeptember 11-én az al-Kaida terrorszervezet 19 tagja átvette az irányítást négy utasszállító repülőgép felett. Három gép Los Angelesbe, egy pedig San Franciscóba tartott, de egyik sem érkezett meg a célállomásra. A Los Angelesbe tartó gépek a New York-i Világkereskedelmi Központba (World Trade...
2021. SZEPTEMBER 11.
[ 6:58 ]
A demográfusok hosszú ideje igyekeznek magyarázatot találni arra, hogy a nyugati civilizációban miért nem születik elég gyermek, miért nem képesek e társadalmak önmaguk reprodukálására. A termékenységi adatok azonban azt mutatják: trendforduló tanúi lehetünk. Immár szinte minden kontinensen drámaian csökken a fiatalok...
2021. SZEPTEMBER 9.
[ 19:58 ]
Összeállt az új afgán kormány. Az előzetes híresztelésekkel ellentétben úgy tűnik, nem került be az ország vezetésébe egy mérsékelt afgán politikus sem, helyettük mind régi tálib vezetők töltik majd be az összes fontos tisztséget. Az új állam, az Afganisztáni Iszlám Emírség emírje Hibatulla Ahunzada lesz, a tálibok...
2021. SZEPTEMBER 8.
[ 10:41 ]
Beolvasás folyamatban