Tükör
Glatz Ferenc: Magyarországnak a Balkán felé kell fordulnia
Glatz Ferenc akadémikus szerint Magyarországon a gazdaságnak, a politikának és a tudománynak is nagyobb érdeklődéssel kellene a Balkán térsége felé fordulnia.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Történettudományi Intézetének igazgatója kedden Budapesten, a Regionális átalakulási folyamatok a Nyugat-Balkán országaiban című könyv bemutatóján kiemelte: a Balkán iránti érdeklődés mindig szorosan összefüggött a világpolitikai helyzet aktuális állásával, az a nagyhatalmaknak a leginkább a Duna hajózhatóságának garantálása miatt volt fontos.
A Duna-stratégia létrejöttével az EU nagyobb szerepet vállalhat a térségben, mivel a program több, unión kívüli országot is érint a régióban - vélekedett. Glatz Ferenc szerint az EU politikai és gazdasági szempontból is aktívabb akar lenni a Balkánon, és ezt a lehetőséget Magyarországnak is ki kell használnia. Az unió következő 10-15 évét két térség határozza meg alapvetően: a Baltikum és a Balkán - tette hozzá.
Mint kifejtette, a régióval foglalkozó jelentősebb kutatóintézetek főként Oroszországban és Németországban találhatók, ez a két állam megkerülhetetlen a térségben.
Illés Iván egyetemi tanár, az MTA Regionális Kutatások Központjának tudományos tanácsadója Horvátország uniós csatlakozása kapcsán hangsúlyozta: lassan, körülményesen indult az integrációs folyamat, az EU tüzetesebb vizsgálatnak vetette alá az országot, mint a korábbi tagjelölt államokat. A csatlakozást nehezíti, hogy az unió bővítéséhez az összes tagállam egyetértése szükséges, ahogyan minden, a csatlakozással kapcsolatos kérdésben is konszenzust kell elérni - jegyezte meg.
Úgy fogalmazott: Budapest mindig is "felkarolta" a horvát csatlakozás ügyét, és bár az előző, belga elnökség "felgyorsította" a tárgyalásokat, és már csak öt fejezet maradt a magyar elnökségre, ezek "igazán kényes kérdések".
Hajdú Zoltán, a regionális kutatások központjának tudományos tanácsadója azt mondta, nem szerencsés Nyugat-Balkánként emlegetni a térséget, mivel ez egy "időszakos fogalom", amely a horvát csatlakozás után veszít a jelentőségéből. Hozzáfűzte: ugyanakkor jelenleg sincs teljes egyetértés a Balkán fogalmáról, annak határairól. Az európai hatalmak továbbra is felelősek azért, merre halad ez a régió, hiszen még nincs megoldva a Balkán helyzete - mutatott rá.
Enyedi György akadémikus, aki az MTA Regionális Kutatások Központjában a Tudományos Tanács elnöke, kiemelte: Magyarország presztízsét növelheti az unióban, ha közvetítő szerepet vállal a Balkán felé.
Horváth Gyula egyetemi tanár, a központ igazgatója elmondta: a Régiók Európája című könyvsorozatukkal képet kívánnak adni az európai régiók fejlődési sajátosságairól, be akarják mutatni a regionális fejlődés hagyományos és modern hajtóerőit, valamint publikációs lehetőségek adnak a külföldi kutatóknak.
A Balkánról szóló kötetet, amelyet Horváth Gyula és Hajdú Zoltán szerkesztett, hamarosan angolul is publikálják. A könyvben egyebek mellett olyan témákat mutatnak be, mint a rendszerváltozás következményei, az etnikai összetétel és a nemzeti konfliktusok, a kormányzati rendszerek sajátosságai, valamint a gazdasági helyzet. A kutatás eredményeiről záró konferenciát tartanak február végén Pécsett. (MTI)
Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Testvérek - illusztráció
2020. JÚLIUS 10.
[ 16:23 ]
Európa koronaparadoxonjai - illusztráció
2020. JÚLIUS 4.
[ 17:20 ]
A koronavírus nem enged, az új védőintézkedések tovább sújthatják a megingott gazdaságot, a fő kérdés tehát – mi lesz a fizetésekkel? Az év második felében nem változnak a bérek a közszférában, míg a magánszektorban enyhe csökkenés várható, ezt vetíti előre az az elemzés, amely a Kvartalni monitor című...
2020. JÚLIUS 3.
[ 16:19 ]
A roma élet is számít – írta haza Brüsszelből Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője, hosszasan elemezve azt, amit leszűrhet Magyarország az Egyesült Államokban terjedő mozgalomból. Az ottani A fekete életek is számítanak (Black Lives Matter) az ő olvasatában így fordítható le, erre vinné a vitát, teljesen összekeverve...
2020. JÚLIUS 2.
[ 17:10 ]
Július elsejétől fél évre Németország veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Horvátországtól. Prioritásai között a koronavírus-járvány kezelése, a brit uniós tagság megszüntetése (Brexit) utáni kapcsolatrendszer kialakítása Londonnal, a klímavédelem és az európai menekültügyi- és migrációs...
2020. JÚNIUS 30.
[ 20:59 ]
Beolvasás folyamatban