Az embereknek egzisztenciát kell biztosítani
A Háló Vajdasági Fejlesztési Alap tevékenységéről
Betűméret:
Bunford Tivadar, a Háló Vajdasági Fejlesztési Alap non-profit szervezet elnöke, egyben a Masterplast Kft. igazgatója. A vállalatot, amelyet vezet, a Szerb Gazdasági Kamara az idén a legeredményesebb észak-vajdasági vállalatnak titulálta, az ezzel járó elismerést a napokban vehette át a cég. Bunford, mint mondta, meglepetésként érte a hír, hiszen Szerbiában körülbelül 200 ezer vállalat tevékenykedik. A Masterplaston kívül még 27 céget díjazott a Kamara. A Háló Vajdasági Fejlesztési Alap két évvel ezelőtt alakult meg, az ernyőszervezet egyik kiemelt célja az erőforrások lehető leggazdaságosabb kihasználásával segíteni az egyre fogyatkozó vajdasági magyarság közösségi fejlesztését.
— 2009-ben alakult meg a szervezetünk, tulajdonképpen egy régen megfogalmazott igényt hívtunk életre. A Fejlesztési Alap abból a célból jött létre, hogy valamilyen szinten segítse a vajdasági magyarság helybenmaradását, és most elsősorban a megélhetésre gondolok, az embereknek egzisztenciát kell biztosítani. A kis- és közepes vállalkozásokat, a mesterembereket, az iparosokat valamilyen módon — akár anyagiakkal, tudással, kapcsolati tőkével, bizonyos mentorálással — segítjük.
A gyakorlatban mindez mit jelent?
— Az utóbbi egy évebn sikerült a Háló Vajdasági Fejlesztési Alapot ,,felfuttatni’’. Volt egy sikeres IPA projektumunk, amit a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával közösen készítettünk. Ennek a projektumnak a Dél-Pannon Élelmiszerlánc volt a neve, a cél pedig az volt, hogy összehozzuk az észak-vajdasági, a Bács-Kiskun és Csongrád megyei mezőgazdasági vállalkozókat, élelmiszergyártókat. A projektum végén egy ismeretterjesztő kézikönyvet adtunk ki, valamint megszületett a Pannon Market elnevezésű honlap is, amely tulahdonképpen webáruházként funkcionál. A vállalkozók, termelők feltehetik erre az oldalra portékáikat, az árufeleslegüket, itt találkozik a kereslet és a kínálat.
Emellett két projektet is nyertünk ebben a ciklusban. Az egyik 2012 január elsejével indul, és a bajai önkormányzattal közösen pályáztunk erre az IPA projektumra. Célunk egy élelmiszeripari klaszter létrehozása, amely a Hírös Bácska Klaszter mintájára készül majd el. Ezen kívül együttműködési szerződést írtunk alá olyan civil szervezetekkel, amelyek a mezőgazdaság, az élelmiszertermelés területén dolgozókat fogják össze, valamint vállalkozásfejlesztéssel foglalkoznak. A következő egy-két hónapban egy hálózatot szeretnénk kiépíteni. Olyan szakembereket foglalkoztatunk, akik segíteni tudják a vállalkozók munkáját.
A Háló Vajdasági Fejlesztési Alap egyfajta ernyőszervezet, amely a gazdaság különféle szereplőinek nyújt segítséget?
— Segítünk, és kihangsúlyoznám, hogy nincs alá- és fölérendeltség, mi a vállalkozók mellé, és nem fölé helyezzük magunat. A mi dolgunk az, hogy összehozzuk a vállalkozásokat, termelőket, hiszen sokszor egymásról nem is tudnak. Ilyen formán több ötlet valósulhat meg, és a különféle támogatásokat is optimálisan használhatjuk majd fel. Célunk a vajdasági magyar emberek forráslehívó képességének a segítése is. Például ehhez kapcsolódik a projektmenedzser képzésünk, a napokban húszan végezték el azt a 30 órás tanfolyamot, ami után már munkába is állhatnak ezek a fiatalok. Szervezetünknek van egy nagyon komoly honlapja is (http://vfhalo.eu), amelyen többek között napi rendszerességgel fel vannak téve az aktuális pályázatok. A honlapot is bővíteni szeretnének. Körülbelül 1000 vállalkozással vettük fel a kapcsolatot, komoly adatbázissal rendelkezünk.
Gazdasági szakemberként mi a véleménye a szerbiai gazdasági életről, az emberek mire panaszkodnak a leginkább?
— Minden tekintetben nagyon szűk a piac, nincs fizetőképes kereslet, ezért a gazdasági szereplők száma is drasztikusan csökkent. Például Szerbiában a tavalyi adatokhoz képest 10 százalékkal kevesebb cég van. Vállakozóként elmondhatom, hogy szemlátomást morzsolódnak a vállalatok, nem tudnak fennmaradni, hiszen áll a piac.
(tor.)
Szerbiában az utóbbi 12 évben a reálbérek nagyjából 46 százalékkal nőttek, azaz évente nagyjából 3,2 százalékkal emelkedtek. Ez a növekedés szilárd, de nem kiemelkedő, és nem kizárólag Szerbiára jellemző, hasonló folyamatok figyelhetők meg Romániában, Bulgáriában, és más délkelet-európai országokban is – írja...
2024. SZEPTEMBER 29.
[ 17:56 ]
Döntött az állam a sorkatonai szolgálat visszaállításáról. A sorkatonai szolgálat ismét kötelező lesz a 17-27 éves férfiak számára, illetve, akik valamilyen okból halasztásért folyamodnak, azokat is 30 éves korukig behívják. A tervek szerint az első kiskatonák jövő szeptemberben rukkolnak be.
Tioslav Janković...
2024. SZEPTEMBER 23.
[ 22:59 ]
Aleksandar Vučić szerb elnök a brüsszeli Politico portálnak kijelentette, nincs kapcsolata Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel. Azt is hozzátette, nem kíván részt venni "holmiféle Kurti-ellenes kampányban".
"Nem akarok Kurti-ellenes kampányban vagy ad hominem kampányban részt venni senki ellen" – szögezte...
2024. SZEPTEMBER 20.
[ 12:15 ]
Nincs hozzászólás. Legyen az első!