Tükör
Bosznia a Sejdić-Finci ügy árnyékában
Már csak néhány napja van Bosznia-Hercegovinának arra, hogy az Európai Unió által megszabott határidőre - november végére - eleget tegyen a strasbourgi emberi jogi bíróság 2009-es ítéletének, amely az "államalkotó", illetve "egyéb" népcsoportok közötti diszkriminatív különbségtétel eltörlésére szólította fel a nyugat-balkáni államot.
Az úgynevezett Sejdić-Finci ügy megnyugtató rendezése azonban csak az egyik kipipálandó pont abban a "menetrendben", amelyet Štefan Füle bővítési EU-biztos június 27-én átadott Bosznia-Hercegovina vezetőinek, mondván, ha azt sikerül tartani, akkor továbbléphetnek a majdani EU-tagság felé vezető, göröngyös úton.
Azonban már az első állomásra sem sikerült időben befutnia az országnak: október végéig kellett volna kialakítani azokat a belső mechanizmusokat, amelyek lehetővé tennék, hogy a bonyolult szerkezetű államgépezet összes mérvadó szintjén "egy hangon beszéljenek", világos elkötelezettséget mutassanak az európai integráció mellett. Néhány napja ugyan megmozdult valami - Szarajevóban november 22-én kormányátalakítást hajtottak végre, a hat legnagyobb párt vezetője pedig két nappal korábban tanácskozást tartott Mostarban az uniós menetrend megvalósításának égető kérdéseiről -, ám ez csak a legnagyobb jóindulattal tekinthető az első feladat teljesítésének. Most pedig Brüsszel máris azt figyeli, történik-e valami a strasbourgi ítélet ügyében.
A szóban forgó ügy két főszereplője Dervo Sejdić és Jakob Finci - az előbbi boszniai roma, az utóbbi boszniai zsidó. Ők ketten 2006-ban az Európa Tanács égisze alatt működő Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak, azzal a panasszal, hogy országuk alkotmánya másodrendű állampolgárnak minősíti őket. Az alkotmány ugyanis - amely az 1995-ös daytoni békemegállapodás függeléke - megkülönbözteti a három "államalkotó" népcsoportot - a bosnyákokat, a horvátokat és a szerbeket -, illetve az "egyéb" népcsoportokat, köztük a romákat és a zsidókat. Az "egyebekhez" tartozók nem kerülhetnek be a törvényhozásba, és az államelnökségben sem képviseltethetik magukat.
Daytonban annak idején az volt a legfontosabb, hogy az 1992 óta dúló háborút mielőbb lezárják, és megfelelő garanciákat adjanak a bosnyákoknak, a horvátoknak, illetve a szerbeknek. A "többieket" akkor átmenetileg elhanyagolható tényezőnek tekintették. A harcok elültével, valamint az uniós távlatok körvonalazódásával párhuzamosan azonban idővel napirendre kerültek a jogállamiság kérdései. A strasbourgi bíróság 2009 decemberében kihirdetett ítéletében igazat adott Sejdicnek és Fincinek, az EU pedig azt várja Bosznia-Hercegovinától, hogy orvosolja végre ezt a sérelmet, törölje el a diszkriminációt.
Ezt viszonylag könnyen lehetne teljesíteni, ha a három népcsoport politikai vezetői között megegyezés lenne az ország jövőjét illetően. Akkor a "közös vízióhoz" különösebb nehézségek nélkül csatlakozhatna az ország valamennyi polgára. Csakhogy nincs ilyen közös vízió.
Bosznia-Hercegovina a daytoni konstrukció értelmében két entitásból áll. Az egyik a Bosznia-hercegovinai Föderáció - elterjedtebb nevén a bosnyák-horvát föderáció -, amely bosnyák, illetve horvát többségű kantonokból áll. A másik a közigazgatásilag egységes boszniai Szerb Köztársaság.
Milorad Dodik, a Szerb Köztársaság vezetője a minap - november 21-én, a daytoni megállapodás parafálásának 17. évfordulóján - azt javasolta, hogy az országot alakítsák át három egyenrangú entitás laza konföderációjává, vagyis osszák két részre a jelenlegi bosnyák-horvát föderációt. A Banja Luka-i boszniai szerb vezetők arra törekednek, hogy minél jobban önállósodjanak Szarajevótól, minél szorosabbra fűzhessék viszonyukat Szerbiával. A három egyenrangú entitás javaslatával a horvátokat igyekeznek a bosnyákok ellen hangolni, mondván, a föderáción belül a bosnyákok háttérbe szorítják a horvátokat.
Érdekes módon a boszniai szerbek olvasatában - ellentétben a korábbi évekkel - Dayton immár nem számít szitokszónak, és a parafálás évfordulóját hivatalosan meg is ünneplik. Azt mondják, Dayton szellemiségének felidézésével éppenséggel a három entitás érdekvédelméhez lehet jogalapot találni. Ezzel szemben Bosznia-Hercegovina másik felében - a bosnyák-horvát föderációban - nem ezt a napot, hanem november 25-ét nyilvánították állami ünneppé. 1943-ban Jajcéban Jugoszlávia Antifasiszta és Nemzeti Felszabadító Tanácsának konferenciája ezen a napon alapította meg Jugoszlávián belül Bosznia-Hercegovinát, annak Habsburg-kori határai között.
Ilyen helyzetben kell - amikor tehát még a közös állami ünnepben sincs egyetértés - megkísérelni olyan életképes boszniai állami struktúra kialakítását, amely az uniós integrációt célozza meg, végrehajtva az európai betagozódáshoz szükséges átfogó reformokat.
Hogy mennyire csikorognak a bosznia-hercegovinai államélet fogaskerekei, jól jelzi, hogy a 2010 októberi választások után csak idén februárban sikerült kormányt alakítani, de már májusban kormányválság tört ki. Ezt most tudták csak megoldani, úgy, hogy a Zeljko Komsic vezette horvát Szociáldemokrata Párt (SDP) a Bakir Izetbegović vezette Demokratikus Akciópárt (SDA) helyett a Szövetség a Jobb Jövőért nevű pártot (SBB) vette be a további négy pártot is összefogó koalícióba. A személyi változások egyike, hogy Fahrudin Radončić SBB-vezető lett az új nemzetbiztonsági miniszter, akit a hírek szerint szoros üzleti kapcsolatok fűznek a balkáni kábítószer-kereskedelem egyik állítólagos kulcsfigurájához, Naser Kelmendihez, mégis simán "átment" a nemzetbiztonsági átvilágításon.
"Az a kötelességünk, hogy megoldjuk a politikai gyilkosságok problémáját, és biztosítsuk a jogállamiságot, a rendőrség teljes szuverenitásának tiszteletben tartását" - mondta Radončić, hitet téve a gazdasági bűnözés és a korrupció elleni engesztelhetetlen harc mellett. (MTI)
Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A vírus elmagányosította Európát - illusztráció
2021. JÚLIUS 27.
[ 22:45 ]
A magyar kormány lejáratására próbálnak felhasználni egy nemzetközi, több mint ötven országot érintő állítólagos megfigyelési ügyet a Soros-hálózat hazai szervezetei és a baloldali média. Állításuk szerint magyar újságírók, ellenzéki politikusok és üzletemberek telefonjait is lehallgatták az izraeli NSO cég...
2021. JÚLIUS 20.
[ 14:31 ]
Pár napja írtam arról, hogy a progresszívok hogyan építették le módszeresen az egykor virágzó Kaliforniát, hogyan fojtották meg saját államuk gazdaságát, hogyan számolták fel társadalmukban a polgári rendet, és hogyan idéztek elő olyan drámai demográfiai trendeket, amilyenekre jellemzően csak háborús időkben akad...
2021. JÚLIUS 20.
[ 13:06 ]
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) korábbi álláspontját felülvizsgálva megváltoztatta a sokak által a véleményszabadságot korlátozó 50-es szabályát pár héttel a játékok kezdete előtt. A tokiói olimpián a versenyzők, ha akarják, szabadon térdelhetnek, igaz ez már az eredményhirdetés során nem lesz megengedett. A...
2021. JÚLIUS 18.
[ 16:23 ]
Beolvasás folyamatban