Tükör
Miért és hogyan "törtünk szét"?
A gazdasági válság, a politikai felfordulás és az elmúlt háborúk állnak nagyrészt a családon, a közlekedésen, a piacon vagy a munkahelyen belüli erőszak hátterében, írja a Politika.
A szakemberek figyelmeztetnek, hogy Szerbiában majdnem egy millió munkaképes személy nem dolgozik, "ami azt jelenti, hogy egy millió embernek nincs megszervezve a napja, nem tudja mit kezdjen magával és nem tudja, miből éljen meg".
Ha a televíziós hírek mind gyakrabban kezdődnek családon belüli erőszakról szóló jelentésekkel, amikben csak az idén tizenegy nő és két kisgyermek halt meg, vagy olyan tudósításokat látunk, amelyek arról számolnak be, hogy egyik utcai árus megölte a másikat, mert konkurenciát jelentett számára vagy a városi közlekedési eszközön megütötték az ellenőrt, akkor nem meglepő az a tény, hogy sok polgár idegesen konstatálja, elkezdett romlani mentális egészségünk.
A pszichológusok és a szociológusok egyaránt arra a következtetésre jutottak, hogy a gazdasági válság, a politikai felfordulás és az elmúlt háborúk nagyban felelősek a kialakult helyzetért.
Dr. Zoran Đurić pszichiáter és pszichoterapeuta, aki a Dr. Laza Lazarević neuropszichiátrián naponta olyan személyekkel foglalkozik, akik komoly pszichés betegségekben szenvednek, kifejtette, az őrültség kifejezést itt köznyelvi és nem pszichiátriai formában kell érteni.
"Naponta jönnek hozzám olyan, a hatvanas éveikben járó emberek, akik teljesen kétségbe vannak esve, mert nincs munkájuk és még hiányzik néhány évük a nyugdíjig. Nincs miből ellátniuk családjukat, és leggyakrabban azt kérik tőlem, hogy küldjem őket rokkantnyugdíjba. Sajnos a kétségbeesés nem elégséges feltétel az efajta nyugdíjhoz... Ezek a személyek nem őrültek a szó pszichiátriai értelmében, de a sok éves idegeskedés kikezdte idegeiket, ingerlékennyé váltak és minden apróság miatt képesek akár lőni is, fekélyük és magas vérnyomásuk van, az orvosok pedig pszichiátriai beutalót írnak ki nekik. Megoldanám a promlémáikat, ha munkát adhatnék nekik", mondta el dr. Đurić.
Elmondása szerint a családnak, amely a mentális egészség sarokköve kellene legyen, régóta megszűnt "tartóoszlop" szerepe.
"Sok család egészséges része elpusztult a háborúk, a migráció és a válás során, számos család él szegénységben és saját gondjainak bűnösét keresi. Azok a személyek, akik nem érzik jól magukat otthon, szurkolókkal és különböző szélsőséges szervezetekkel bandáznak, és ezeken a csoportokon keresztül engedik ki dühüket és agressziójukat", magyarázza dr. Đurić.
Felhívja a figyelmet arra a tényre is, hogy közel egy millió munkaképes embernek nincs munkája.
"Nem kell meglepődnünk, hogy az ember elment horgászni, és dinamitot dobott annak érdekében, hogy magasabb hozama és keresete legyen, mert muszáj etetnie a családját. Ahogy azon sem kell meglepődnünk, hogy a városban sok csatorna marad fedő nélkül, amit a kétségbeesett emberek kétszáz dinárért eladnak. Valaki ezeket felvásárolja, az állam pedig nem bünteti a bűncselekmények ezen válfaját", állapítja meg dr. Đurić.
Marija Mitrović szociológus elmondta, a gazdasági válság nagyban befolyásolja a lakosság tűrőképességének mind alacsonyabbá válását - ezt jól illusztrálja az a belgrádi piacon történt eset is, melyben egy árus megölte a másikat, mert úgy gondolta, hogy az veszélyezteti egzisztenciáját.
Emlékeztet arra, hogy ez a nagy gazdasági válság második hulláma. Az első a kilencvenes évek elején volt, amikor sok ember a pénzét a matracban tartotta vagy a külföldön illetve faluban élő rokonok támogatásával élte túl a mindennapokat. Ilyen tartalékok ma már nincsenek.
"Ha valakinek hitel terheli a lakását, az komoly egzisztenciális problémával szembesül. Ha elveszíti állását, a komoly probléma kilátástalan helyzetté válik, amiből van aki az öngyilkosságba menekül, mások pedig felgyülemlett agressziójukat a szomszédukon vagy az autóbuszellenőrön vezetik le. Naponta sok ember kapja meg felmondását, ezért nem kell csodálkozni azon, hogy ezekben a kétségbeesett pillanatokban az emberek saját magukra emelnek kezet vagy valaki másra, akit felelősnek tartanak a kialakult helyzetért", állapítja meg a Politika válaszadója.
Hozzáteszi még, hogy a munkanélküliség növekedése és az életszínvonal csökkenése miatt sok ember kénytelen együtt élni, viszont ha több generáció él egy fedél alatt, az megnöveli a viszályok kialakulásának esélyét is.
A bűnügyi statisztika szerint, a szerbiai belügyminisztérium 2012-es évre vonatkozó adatai alapján: 58 emberölés, 156 emberölési kísérlet, 46 minősített emberölés, 45 minősített emberölési kísérlet, 1.311 súlyos testi sértés történt és 4.646 verekedést jegyeztek. (Politika)
Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Lehetőség - illusztráció
2020. AUGUSZTUS 10.
[ 14:45 ]
75 éve dobták le az első atombombát - illusztráció
2020. AUGUSZTUS 6.
[ 10:34 ]
Az új koronavírus terjesztésében való felelősségük vállalására szólította fel a nyári vakáció idején társas rendezvényeket, bárokat látogató fiatalokat szerdán Genfben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) veszélyhelyzeti igazgatója, miközben világszerte terjed a járvány, a halálos áldozatok száma már...
2020. AUGUSZTUS 5.
[ 21:19 ]
Huszonöt éve, 1995. augusztus 4-én indította meg a horvát hadsereg a Vihar fedőnevű hadműveletet, amelynek során négy nap alatt ellenőrzése alá vonta a horvátországi szakadár szerb területek java részét. Az 1945 novemberében létrejött szocialista Jugoszláviát hat tagköztársaság alkotta: Szerbia (az autonómiát...
2020. AUGUSZTUS 4.
[ 7:49 ]
Miközben az Egészségügyi Világszervezet szombaton Genfben arról értekezett, hogy a koronavírus-járvány még „nagyon hosszú ideig tarthat", a belga járványügyi szakemberek ismét figyelmeztetni próbálják a védekezésben ezúttal is késlekedő kormányt: nagy a baj Belgiumban. A Le Soir napilapban megjelent adatok szerint a...
2020. AUGUSZTUS 3.
[ 14:04 ]
Beolvasás folyamatban