Szerbiában eddig 33 olyan eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel bíró, nemzeti szinten védett mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék van, melyek EU-s oltalmáról is szó esik majd a csatlakozási tárgyalások során – tájékoztatott a mezőgazdasági minisztérium.

A minisztériumban a Betának elmondták, Szerbia az EU-s csatlakozás után tárgyal majd annak a határidőnek a kijelöléséről, amelynek lejártáig a hazai mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeket az EU-ban is bejegyzik, és ezzel védetté válnak. Ilyen a bor és egyes alkoholos italok, melyek nemzeti szinten már védettek.

Szerbiában eddig védett termék az užicei marha- és sertéssonka, az užicei szalonna, a szerémségi kulen, házikolbász és szalámi, a požarevaci kolbász, a hegyi tea, a Krivi Vir-i kaskavál, a homoljei juh-, kecske- és tehénsajt.

Szintén az ország védett termékei közé tartozik a verseci Šampion sör, a kladovói kaviár, az apatini Jelen sör, a petrőci kolbász, a leskovaci rostélyhús, a valjevói tepertő, a svrljigi kaskavál, a futaki friss és savanyú káposzta, a homoljei méz, az ariljei málna, a Stara Planina-i kaskavál, a leskovaci ajvár. De Szerbia büszkesége még a Tarcal-hegyi hársméz, a kačarevói méz, a sjenicai túró, a sjenicai bárány, a piroti tehéntejből készült kaskavál, a zombori túró, az écskai ponty és a zlatari sajt is.

A földrajzi jelzéssel és eredetmegjelöléssel bíró mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek bejegyzése az EU-ban a szerbiai termelőknek ugyanolyan védelmet jelent majd, mint amilyet a többi EU-s ország termelői élveznek.

Ilyen módon Szerbia termékei ismertebbé válnak az EU piacain, és ez elősegíti majd a mezőgazdaság-politika egyik elsőbbséget élvező céljának a megvalósítását, vagyis a hazai termékek versenyképességének a növelését – hangsúlyozták a mezőgazdasági minisztériumban.

A földrajzi jelzéssel bíró bor hagyományos voltát belefoglalták az EU és Szerbia közötti stabilizációs és társulási megállapodásba, amit az EU-ban elismernek és védenek.

Az EU-ban nem ritka a nevekkel és a védett termékekkel kapcsolatos vita. Az egyik legutóbbi a horvátországi kranji kolbász ügyében robbant ki, mivel Szlovénia már levédette ezt az elnevezést.

Szerbia hasonló problémába ütközik a 'šljivovica' kapcsán, mert Csehország 2007-ben már levédette az EU-ban saját morvai szilvapálinkáját, a 'slivovicát'.

Szerbia azonban az EU-ban levédetheti a szilvapálinkáját 'srpska (szerb) šljivovica' néven, a skót whisky analógiájára.

Az EU minden tagállamának joga van elvitatni az egyes államok kérelmét a földrajzi jelzéssel bíró vagy hagyományos termékek védelmével kapcsolatban, de megtehetik ezt azok az országok is, melyek nem tagjai az EU-nak, különösen azok, melyek már olyan szerződéses viszonyban állnak az EU-val mint például a stabilizációs és társulási megállapodás.

A régióban Szlovénia az egyetlen ország, melynek sikerült több termékét is levédetnie az EU-ban. A régió többi országában még nem sikerült meggyőzni az eredetmegjelöléssel ellátott termékek termelőit, hogy az EU területén is védessék le terméküket.

Az EU-n kívüli országoknak is joguk van európai jelzést kérni. Ilyen értelemben egy külön megállapodást kötnek az EU-val, ennek azonban feltétele, hogy az Európai Bizottság is meggyőződjön a kérelem indokoltságáról.

Ilyen módon többek között Chile, a Dél-afrikai Köztársaság, Kanada, az Amerikai Egyesült Államok és Ausztrália is levédették már termékeiket. (Beta)