Az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség szép, nagyon emberi történeteivel találkozunk ezekben a napokban a szerbiai sajtóban, a közösségi oldalakon, körülöttünk, a mindennapi életben. Kisiskolások ajánlják fel zsebpénzecskéjüket, érettségiző diákok mondanak le életük egyik emlékezetes eseményének, az érettségi bankettnek a megtartásáról, felajánlva az erre szánt összeget azoknak, akik élete egyik napról a másikra vált bizonytalanná, kilátástalanná. Nénike, aki a mobiltelefonját csak arra tudja használni, hogy fogadja a gyerekei hívását, most elszántan tanul sms-t küldeni, mert elhatározta, ő bizony elküldi azt a száz dinárt az 1003-as segélyszámra. Nyugdíj után pedig majd ismét küld. Valamiért úgy gondolja, ez a legbiztosabb módja annak, hogy hozzájárulása célba érjen.
Nem vagyunk egyformák. S hogy mennyire nem, az ebben a helyzetben a legszembetűnőbb. Vannak a névtelen adakozók, a gátakra kivonuló önkéntesek, s vannak, akik néhány üveg vízzel fényképezkednek, hogy kirakhassák jótékonykodásuk “megcáfolhatatlan” bizonyítékát arra a bizonyos közösségi oldalra. De ők még legalább adnak. Egy kicsit talán elmélázik az ember azon, miféle “piár” ez, de hamar átsiklik felette. Elvégre, nem vagyunk egyformák.
És vannak azok, akik gátlástalan, erkölcstelen módon, még ilyenkor is a mások kárán akarnak javakhoz jutni. Persze, tudom, mindig voltak, vannak és lesznek ilyenek. Nem kell naivnak lenni, aki a kilencvenes években, amikor “nem is voltunk háborúban”, látta, mi minden jött át “odaátról”, az már megedződhetett. De most mégis, kinyílik a bicska az ember zsebében, amikor azt olvassa, megjelentek az “árvízi nyerészkedők”, akik a rendes ár többszörösét kértek a félkilós vekniért és a palack ivóvízért, miközben ország-világ gyűjtésbe kezdett.
A szerbiai kormány napokkal ezelőtt figyelmeztetett, hogy eljárást indít azok ellen, akik törvénytelen módon, az emberek szerencsétlenségét kihasználva próbálnak meggazdagodni. Egyelőre 83 személy ellen indult eljárás. Az RTS-nek nyilatkozó Rasim Ljajić kereskedelmi miniszter elmondta: az ilyen esetekben kiszabható büntetés 2 millió dinár, illetve a kereskedelmi tevékenység 6-tól 24 hónapig terjedő felfüggesztése.
A Blic mai számában arról ír, hogy bizonyos Miodrag Stanković, akinek boltja van Kučevóban, 200 dinárért árulta a kenyeret és 180-ért az ivóvizet az elmúlt napokban. Ezért tegnap megkapta az idézést a szabálysértési bírótól.
Egy bizonyos Radivoje Ivanovićnak, aki Smederevska Palankán üzemeltette vegyeskereskedését, a kereskedelmi felügyelőség bezáratta a boltját és elkobozta az árukészletét, amikor kiderült, hatszorosára emelte az árakat az árvíz kezdete óta. Nem mellékesen, működési engedélye sem volt.
A Blic újságírója nem volt rest, felhívta Miodrag Stankovićot, s megkérdezte, miért árulta “emelt” áron a kenyeret és a vizet. S tudják, mit válaszolt? “Szégyelljék magukat. Be fogom perelni! Honnan tudják, hogy ezt tettem? Talán a szomszédok mondták? Bánom is én, mit mondanak!”
A kereskedelmi felügyelőséghez hasonló okokból az elmúlt két napban 102 feljelentés érkezett.
Rasim Ljajić kereskedelmi miniszter azt mondja, eddig 83 esetben indítottak eljárást olyan kereskedők ellen, akiket árvízi nyerészkedéssel gyanúsítanak. Érdekesmód, a kereskedések több mint fele olyan belgrádi községben van, amelyet nem érint az árvíz. Az “élelmes” kereskedők pedig mindennek felemelték az árát, ami ezekben a napokban Szerbiában kelendő lehet, a kenyértől a tisztítószerekig, az ivóvíztől a gumicsizmáig.
Olvasom a Blic cikkéhez kapcsolódó olvasói kommenteket. Van aki a rögtönítélő bíróságokat emlegeti, van, aki a kényszermunkát, s van, aki a homokzsákok közé helyezné az ilyeneket. Nem marad persze ki a politizálás sem, akad, aki szerint az állam már vagy két évtizede ezt teszi velünk, hiszen minden legalább kétszer drágább, mint külföldön. A legtöbben mégis azzal sújtanák a mások nyomorán kereskedőket, hogy teljes névvel, címmel a sajtóban közzétennék a fényképüket. Hogy a szüleik, de a gyerekeik is szégyelljék őket, írják. Ebben az országban valóban lenne a nyilvánosságnak visszatartó ereje?
n.
Nincs hozzászólás. Legyen az első!