Tükör
Sex, drugs & GDP

A bruttó hazai termék, a GDP kiszámolásakor az Európai Unióban ezentúl beszámítják a prostitúcióból, a kábítószerkereskedelemből, a csempészetből és a szürkegazdaságból származó jövedelmet is. Ha Szerbiában is ezeket a számításokat alkalmaznák, az ország közadóssága a GDP 64,3 százalékáról 50 százalék alá esne.

A GDP nem ismeri az erkölcsöt. Ez az az érv, amivel az Eurostat, az Európai Unió hivatalos statisztikai ügynöksége indokolja azt a döntést, miszerint szeptember 1-jétől valamennyi uniós országnak módosítania kell egyebek között a bruttó hazai termék, vagyis a GDP kiszámolásának módszerén.

A kalkuláció pedig ezentúl felöleli a prostitúciót, a kábítószerekkel való kereskedelmet, az alkohol- és dohánycsempészetet. Az új szabályozás bírálói azonnal az európai adósság kozmetikázásának nevezték az újabb fajta elszámolást, mondván, ha nem tudjuk csökkenteni, akkor legalább találjunk ki valamit, hogy kisebbnek tűnjék, mint amekkora valójában.

Ezekről az új módszerekről az Egyesült Nemzetek Szervezetének intézményeiben már 2003-ban szó volt, de évek óta fel-felemlegetik Franciaországban és Hollandiában, 2013 óta pedig az Egyesült Államokban is.

A brit The Economist szerint a legfontosabb változást nem a prostitúció, a “bűnözésből befolyó nemzeti jövedelem” és a szürkegazdaság jelenti, hanem az, hogy változtattak a kutatási és fejlesztési területek megítélésén. A kutatói projektumokat például ezentúl befektetésként és nem fogyasztásként kezelik majd.

Finnországban például, ahol elterjedtek a kutatói projektumok, az új elszámolás szerint a 2010. évben a GDP 4 százalékkal magasabb mint a régi számolási módszer szerint. Franciaországban – az Economist szerint - a GDP ezáltal 2,1 százalékkal emelkedett, Németországban pedig 2,3 százalékkal. Ami a tudományt illeti, Délkelet-Európa országaiban ez nem befolyásolja különösebben a GDP-t. Szakértők azt állítják, hogy amennyiben a jövőben beszámítják a prostitúcióból, a kábítószerkereskedelemből és a csempészetből befolyó összeget, az Nyugat-Európában nem sokat változtat a GDP-n. Németországban a különbség várhatóan 0,1 százalék lesz, vagyis ennyivel növeli meg a GDP-t, Nagy-Britanniában és Írországban pedig legfeljebb 0,7 százalékkal. Franciaországban az örömlányokon alapuló iparág bevétele 0,8 százalékkal emeli meg a GDP-t, a legnagyobb növekedés ugyanakkor Hollandiában várható.
A GDP kiszámolása fontos dolog, hiszen ez irányadó a gazdaságpolitika alakításakor. A GDP alapján számolják ki például az adott állam hozzájárulását az EU gazdaságához, de ami a legfontosabb, ennek alapján számolják ki a közadósságot és a költségvetési hiányt is. Németország pedig így, beszámítva az szexipart és a szürkegazdaságot is, 2,3 százalékkal kevesebb közadósságot fog kimutatni.

Szerbiában az örömlányok, cigaretta- és drogcsempészek hozta “jövedelem” beszámítása sokkal nagyobb mértékben változtatna a gazdasági mutatók festette képen.

A közgazdaságtudomány fejlesztésére létrehozott alap nemrégi, a szerbiai szürkegazdaságot vizsgáló kutatásának eredményei szerint Szerbiában a szürkegazdaság a GDP 30,1 százalékát teszi ki.

Ugyancsak nem hivatalos becslések szerint kábítószerkereskedelemből és prostitúcióból évente 1 milliárd eurót forgatnak meg, ami Szerbia évi 30 milliárd eurót kitevő GDP-jének 3,3 százalékát jelenti.

Miroslav Zdravković közgazdász azt mondta, a fentebb említett illegális tevékenységből Szerbia az éves GDP akár 3,5, maximum 5 százalékát is megvalósíthatja, azzal, hogy hivatalos adatokhoz nehezen lehet hozzájutni. Ám ha mindezt figyelembe vesszük, akkor Szerbia GDP-je éves szinten akár 45 milliárd euróra is rúghat. Az “új számítás” szerint Szerbia éves bruttó összterméke 40 és 45 milliárd euró között mozog. Az ilyen számítás alapján pedig Szerbia jelenlegi, a GDP 64,3 százalékát felemésztő adóssága egy csapásra 50 százalék alá csökkenne.

Lehet, hogy nem is élünk olyan rosszul, mint gondoltuk? (B92, Nedeljnik)

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Szimbolikussá és egyre véresebbé válik egy nagy szikláért folyó küzdelem a Duna-delta közelében. Az ukránok elkeseredetten igyekeznek visszafoglalni a Kígyó-szigetet, amely a brit hírszerzés szerint a Fekete-tenger északnyugati része feletti uralom kulcsa. Visszatérően az orosz-ukrán háború híreinek főcímei közé...
2022. MÁJUS 11.
[ 13:50 ]
Május 9. az Európa-nap, amikor az Európai Unió tagállamaiban az EU létrehozásához vezető, történelmi jelentőségű Schuman-nyilatkozat évfordulójáról emlékeznek meg. Megtartásáról 1985-ben döntöttek az Európai Közösségek állam- és kormányfői, Magyarországon a 2005. évi XXII. törvény nyilvánította május 9-ét...
2022. MÁJUS 9.
[ 8:12 ]
Negyvenkét évvel az egykori Jugoszlávia örökös elnökének halála után a köztudatban, baráti beszélgetések során még mindig többször felmerül az, hogy “bezzeg Tito idejében milyen jó volt nekünk”. Valóban? A biznis.rs portál ezzel kapcsolatban szólaltatta meg Ljubomir Madžar kiváló közgazdászt, aki annak idején...
2022. MÁJUS 5.
[ 9:32 ]
Beolvasás folyamatban