Tükör
Az MNT továbbra sem támogatja Varga Anikó iskolaigazgatói kinevezését
Az igazgatónő szerint törvénytelenségek történtek az eljárás során, ezért jogi útra tereli a vitát
Betűméret:             

Heves vita robbant ki a Magyar Nemzeti Tanács legutóbbi ülésén a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium igazgatóválasztási eljárása kapcsán. Az MNT nem hagyta jóvá az eddigi igazgatónő, Varga Anikó újraválasztását. Az ügy tovább gyűrűzött az interneten, az iskola tanárainak többsége és régi diákjai nyíltan kiálltak a jelenlegi igazgatónő mellett. A nemzeti tanács szerint az igazgatónő nem működött együtt az új összetételű hatalommal, nem segíti megfelelően a szülőföldön való továbbtanulás népszerűsítésében a kisebbségi önkormányzatot, túl sokan választják a külföldi, magyarországi továbbtanulás lehetőségét a tanintézmény befejezése után. Az MNT elnöke szerint továbbá nehéz helyzetbe kerül az az iskola, ahol három mandátumon keresztül nem változik az intézményvezető személye, ugyanis olyan struktúrák állhatnak be, amelyek ellehetetlenítik a változásokat. Érvek és ellenérvek sorakoznak mindkét oldalon. Az ügy kapcsán felmerülő kérdésekre Hajnal Jenő MNT-elnök, Jerasz Anikó végrehajtóbizottsági-elnök és Varga Anikó igazgatónő válaszolt a Vajdaság Mának.

Az igazgatóválasztás állása ebben a pillanatban: Megbízott igazgató júliustól

A tegnapi iskolaszéki döntés értelmében – tekintetbe véve a Magyar Nemzeti Tanács jóváhagyásának elmaradását – elutasították Varga Anikó igazgatói pályázatát, így a mandátum lejártával a pályázat újbóli kiírását követően július elsejétől megbízott igazgató áll majd a tanintézmény élére annak érdekében, hogy ne veszélyeztessék az iskola működését. A végzés kézhezvételét követően Varga Anikó jogi lépéseket kezdeményez, egyebek mellett közigazgatási pert indít, mivel több szempontból is törvénysértőnek tekinti az igazgatóválasztási eljárást, nyilatkozta Varga Anikó. Az igazgatónő érvei: egyedüli jelöltként adta át pályázatát, határidőn belül kézbesítette azt, minden pályázati feltételt kielégített, a dokumentáció hiánytalan volt, a tantestület 47 tagjából a tantestületi véleménynyilvánításon jelenlevő 39 tag közül 34-en támogatták a jelölését. Az iskolaszék május 12-én továbbította a pályázatot a nemzeti tanácsnak előzetes jóváhagyás céljából. Ugyanezen a napon az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította az oktatási kerettörvény azon rendelkezését, amely alapján a nemzeti tanácsot korábban megillette az előzetes jóváhagyási jog. Varga Anikó szerint mindennek értelmében az MNT döntése kétszeresen is törvénysértő volt, mivel annak ellenére élt a nemzeti tanács a jóváhagyás megtagadásának jogával, hogy a döntés megtagadásának pillanatában már csak nem kötelező érvényű véleményezési joga volt – amivel tisztában voltak a nemzeti tanács munkatársai és tagjai, hiszen az adai tanácsülés vágatlan változatát nézve elhangzik a részükről, hogy ismerik az ide vonatkozó döntést, teszi még hozzá az igazgatónő. Elismerve, hogy a döntés akkor emelkedik jogerőre, amikor az a Szerbiai Hivatalos Közlönyben megjelenik – a mai napig ez nem történt meg –, ebben az esetben viszont visszamenőleges hatállyal lép érvénybe.

Törvénysértés és alkotmánysértés egyik fél részéről sem történt az ügyben – szögezte le Hajnal Jenő. A gyakorlatban az alkotmánybírósági döntés azt jelenti majd, hogy megszűnik az MNT jóváhagyási joga az igazgatóválasztások esetében, az iskolaszéki tagok kinevezésénél pedig meglesz a különbség a többségében magyar és az egyéb tanintézmények között. Az iskolaszék az igazgatót továbbra is az érintett nemzeti tanács véleményezése mellett választja meg, de az MNT döntése nem lesz kötelező érvényű rájuk nézve, magyarázta a szóban forgó jogi változásokat Lulić Emil, az MNT elnöki jogi szakmunkatársa.

Varga Anikó azt is törvénysértőnek nevezte, hogy a nemzeti tanács indoklás nélkül tagadta meg az előzetes jóváhagyás megadását. Ezt követően az iskolaszék újra összeült, és nyolc tagjából nyolcan egyöntetűen pozitívan döntöttek a kinevezésről. A döntést az oktatási kerettörvény értelmében továbbították a tartományi oktatási titkárhoz, aki annak ellenére utasította el a jóváhagyás megadását, hogy nem vitatja az iskolaszék döntésének a jogszerűségét, tehát elismeri, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsot már nem illeti meg a jóváhagyási jog ebben az esetben. Az indoklás szerint a Varga Anikó igazgatóvá történő megválasztásáról szóló iskolaszéki döntéssel kétségessé vált volna az intézmény zavartalan működése. Az érintett azt állítja, ez a döntés is törvénysértő, mert nem tartalmaz érdemi indoklást. Varga Anikó leszögezi, tizenhárom éve sikeresen vezeti ezt az iskolát, ezért nincs oka senkinek feltételezni, hogy veszélyeztetné annak működését az újbóli kinevezése, amit bizonyít a tantestület 34 tagjának a kiállása, a szülők és diákok visszajelzései. Mivel a tartományi oktatási titkár döntése ebben az esetben kötelező érvényű, az iskolaszéknek nem volt más választása, mint döntést hozni arról, hogy nem választják meg az eddigi igazgatónőt, újra kiírják a pályázatot, illetve megbízott igazgatót neveznek ki július elsejétől. Varga Anikó szerint az eljárás nemcsak hogy nem jogszerű, de nem is méltányos – fogalmazta meg álláspontját a Vajdaság Mának.

Hajnal Jenő szerint az MNT Oktatási Bizottságának, Végrehajtó Bizottságának és később szavazattöbbséggel a tanácsnak a véleményezési jogát nem vitathatja el senki. Másrészt viszont elgondolkodtatónak nevezte az oktatási törvény azon irányelvét, miszerint egy mandátumon túl nem tartják fenn az oktatásban az iskolaigazgató munkahelyét, ezzel is szorgalmazva, hogy térjen vissza a katedrához. Nehéz helyzetben van egy iskola, egy tantestület három egymást követő azonos irányítású ciklus után, hiszen olyan struktúrák állhatnak be, amelyekben már szinte elképzelhetetlen, hogy valami változás történjen. Tehát, hogy egy új igazgató hogyan tudja megtalálni a helyét, vagy egyáltalán ki az, aki pályázni tud egy ilyen hosszú mandátum után – teszi fel a kérdést Hajnal.

Arra a kérdésre, hogy miért vállalná negyedszer is az igazgatói feladatokat, Varga Anikó elmondta, hogy a kezdetekben fizetés nélkül, azóta sem a munkával arányos bérezésért, az iskola iránti elkötelezettség miatt teszi, és tenné a jövőben is a dolgát. Amennyiben már nem iskolavezetőként, úgy a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium tanáraként, ha erre módot adnak majd neki.

Együttműködés?

Jelentős ellenállásba ütközött az érintettek részéről a Magyar Nemzeti Tanács május 27-ei ülésén meghozott döntése, miszerint nem hagyják jóvá Varga Anikó újraválasztását a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium élére. Hajnal Jenő, az MNT elnöke megkeresésünkre reagált a tantestület többsége által aláírt tiltakozó nyilatkozatra, a 213 egykori gimnazista nyílt levelére, illetve a sajtóban megjelent kommentárokra.

– Vita tárgya lehetne, hogy mekkora társadalmi ellenállást váltott ki a döntés, én úgy gondolom, hogy nagy tisztelettel kell elfogadni mind az iskola mostani, mind a régi dákjainak, illetve a tantestület tagjainak a kiállását az iskola mellett. Nyilvánvalóan egy oktatási intézmény arculatának, jelentőségének szempontjából fontos, hogy ezek a reakciók megtörténtek az iskola ügye érdekében. A Magyar Nemzeti Tanács ezt, és mind a 37 magyar nyelven oktató középiskolát egyaránt fontosnak tartja. Ami a döntést illeti, az MNT véleményezte Varga Anikó újbóli igazgatói kinevezését, a tanács pedig ezt nem támogatta. Itt nem az iskolával, nem az ottani diákokkal, nem a tantestülettel vagy éppen a régi diákokkal szemben fogalmazódott meg valamiféle probléma. Mi azt a problémát tapasztaltuk és láttuk, hogy a harmadik mandátuma után, a negyedik mandátumának megkezdése előtt egy intézmény igazgatója minimum azt a feltételt kell, hogy teljesítse, hogy együttműködés alakuljon ki – egyebek között – a társalapítóval, a Magyar Nemzeti Tanáccsal, és annak az új összetételével, amely másfél évvel ezelőtt megválasztásra került, és ez az együttműködés maradt el. Hogyha 37 iskola közül 36-tal sikeres együttműködés tudott kialakulni – amelyeknek közvetlen képviselője az intézmény vezetője, legyen az akár magyar, akár szerb –, akkor úgy gondolom, hogy nekünk nem csak elgondolkodnunk kellett, hanem lépést is kellett tennünk – fogalmazott az MNT elnöke.

– Egyetlen megkeresést sem utasított el az iskola a Magyar Nemzeti Tanács részéről, nem is tehetnénk meg, hiszen egyértelmű, hogy a nemzeti tanáccsal egy kisebbségi gimnáziumnak együtt kell működnie – állítja Varga Anikó, közben tucatjával mutatja a nemzeti tanáccsal váltott leveleket az utóbbi néhány hónapra visszamenően. Az a levél is megvan, amelyben Jerasz Anikó felkéri az iskolát, hogy biztosítsanak számukra termeket az MNT egyetemi felkészítő programjának lebonyolításához. A válaszlevélben az iskola igazgatónője együttműködésükről biztosítja a tanácsot, viszont felteszi a kérdést, hogy a korábbi évek gyakorlatával összhangban az online felkészítő program kidolgozásában résztvevő kosztolányis tanárok miért nem folytathatják ezt a munkát. A mai napig nem érkezett válasz a levélre – mondja Varga Anikó, aki szerint ez is bizonyítja, hogy nemhogy elutasították volna az együttműködést a nemzeti tanáccsal, de szerették volna erősíteni azt.

Nem vették ki a Kosztolányi gimnázium kezéből a programot – állítja ezzel szemben Hajnal Jenő. „Úgy gondoljuk, hogy nem csak egy kiemelt és jelentős iskola létezik a Vajdaságban, szeretnénk, ha minden évben más-más iskolával vennénk fel a kapcsolatot az egyetemi felkészítés terén. Azonfelül, hogy két magyar tannyelvű tehetséggondozó létezik Vajdaságban, számos másik, számunkra nagyon fontos, elitképzést végző intézmény van, amelyekre oda kell figyelnünk” – mondta a tanács elnöke. A két tehetséggondozó gimnázium a megalakulás óta hosszú időn keresztül nemzetileg kiemelt jelentőségű státust élvezett, jegyezte meg Hajnal Jenő. Az MNT a többi tanintézmény felé is nyitott, így a szerepmegosztás a képzések, felkészítők tekintetében szintén módosult.

Az iskola igazgatója szerint pontosan jellemzi a helyzetet, hogy az idei Köztársasági Nyelvi- és Nyelvhelyességi Verseny a gimnáziumban megtartott középiskolai döntője sem a tartományi titkárság, sem a nemzeti tanács, sem a Magyar Szó részéről semmilyen érdeklődésre nem tartott számot, mintha egyedül csak az általános iskolások versenyeztek volna aznap, pedig a Kosztolányi gimnáziumban is tartottak anyanyelvi döntőt. Az igazgatónő szerint teljes a hírzárlat az iskola körül.

Nem gördít akadályt a nemzeti tanács a külföldi továbbtanulás elé, de nem is támogatja azt

A külföldi továbbtanulási arányokat is érvként hozták fel ebben a vitában. Hajnal Jenő elmondta, hogy mindkét tehetséggondozó gimnázium megszületésénél bábáskodott az akkori MNT tagjaként, kiemelte, a kezdetekkor is az volt a cél, hogy a legmodernebb tanulási feltételeket teremtsék meg a szerbiai oktatási kereteken belül az itt tanuló diákok számára, továbbá, hogy az ide járó kiemelkedő tanulók a tehetségüket később a szülőföldön kamatoztassák. A szerbiai gyakorlat szerint ott kell létrehozni a tehetséggondozó gimnáziumokat vagy tagozatokat, ahol erre az elitképzésre mód van, ahol egyetemi tanárok, tehát a legmagasabb képzettségi fokozattal rendelkező tanárok oktathatják a fiatalokat. Ennek csak egy célja lehetett: az, hogy ezek a fiatalok ezt a tudást, amit szereznek, itt, a szülőföldjükön hasznosítsák – mondta Hajnal Jenő. Senkitől nem kérhető számon az, hogy az élete, a sorsa hova sodorja a későbbiekben, a szülőföldhöz való kiemelt kötődést, viszont elvárja az ember, hiszen ezek a fiatalok mindent megkaptak. Az a legkevesebb, hogy az ott dolgozó tanárok ebben a szellemben próbálják nevelni a fiatalokat, tette hozzá.

A tanárok éppen azt állítják, hogy a szülőföld értékeinek megőrzésére, a szülőföldhöz ragaszkodásra nevelik a tanulókat „mégpedig úgy, hogy megszerettetik és kreatív kutatómunkák során megismertetik velük Vajdaság történelmét, hagyományait, az itt élt és itt élő, alkotó művészeket, tudósokat, érdekes és értékes embereket”. Továbbá azt is állítják, hogy a többi középiskolával azonos mértékű a külföldi továbbtanulás aránya, illetve a társadalmi gyakorlattal azonos mértékben a külföldi egyetemek elvégzését követően hazajönnek a diákjaik – írják a gimnázium nevében megfogalmazott állásfoglalásban.

Az MNT VB elnöke ugyanakkor azt sérelmezte, hogy ebben az iskolában alig voltak jelen a szülők a tanács hazai továbbtanulást népszerűsítő kampányán, a gyerekek pedig elutasították az előadók mondanivalóját a szülőföldön való továbbtanulás tekintetében.

Maga az a tény, hogy a harmadik és negyedik osztályok számára szervezett szülőértekezletet is a déli órákban tartotta meg az iskola, amikor a szülőknek a munkaidő miatt nem volt lehetőségük részt venni a rendezvényen, azt bizonyítja, hogy nincs együttműködés részükről az MNT-vel. Míg máshol örömmel és érdeklődéssel fogadták az MNT munkatársainak előadásait, addig ebben a tanintézményben először két, majd csupán egy szülő jelent meg, illetve a decemberi osztályfőnöki órán a 30 érettségi előtt álló tanuló közül 30-an nyilatkoztak úgy, hogy külföldön terveznek továbbtanulni, sorolta a tényeket Jerasz.

Varga Anikó szerint le kell végre tisztázni, hogy milyen hatáskörei lehetnek egy iskolának. Milyen módon kényszeríthetné az iskola a diákjait arra, hogy itt tanuljanak tovább és ne menjenek külföldre? – teszi fel a kérdést a nemzeti tanács felé Varga. Egy családon belül az a döntő, hogy milyen minőségű oktatásban részesül a gyermek, milyen anyagi lehetőségeik vannak ennek finanszírozására, illetve a továbbiakban hol lesz majd munkalehetőség számára. Ezt a döntést egy iskolának jogköre szerint nem áll módjában befolyásolni, jelentette ki az igazgatónő, hozzátéve, hogy a másik szabadkai gimnázium ugyanilyen előadása kapcsán a két iskola közös tanára pontosan megegyező visszajelzésekről számolt be Paskó Csaba atya előadását hallgatva, tehát nem érti, hogy miért kell csupán erre az egy intézményre kivetíteni a problémát, hogy a végzős diákok nagy része iskolától függetlenül, sőt nemzetiségi hovatartozástól függetlenül külföldön szeretne továbbtanulni. Ha csak a magyar gimnáziumokat nézzük, akkor elsősorban a kisebbségpolitikának kellene ezzel foglalkozni, tágabb értelemben pedig a politikának kellene azzal törődni, hogy miként tudná itthon tartani a fiatalokat, elsősorban jó iskolák és munkahelyek kellenek ehhez – mondta Varga Anikó.

A vita továbbra sem zárult le, hiszen csupán átmeneti megoldás született az ügyben. A találgatások viszont megkezdődtek arról, hogy vajon kit látna szívesen a nemzeti tanács a Kosztolányi gimnázium élén. A tanács elnöke kijelentette, hogy a pályázatok megvizsgálását követően az Oktatási Bizottság és a Végrehajtó Bizottság dönt majd a kérdésben, ezt követően pedig maguk az MNT-képviselők. Varga Anikó kitart az iskola mellett, és köszöni a támogatást azoknak, akik kiálltak a Kosztolányi gimnáziumért.

Basity Gréta

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Hamar megöregszünk? - illusztráció
2024. JÚNIUS 6.
[ 21:23 ]
Szerbiában az alkalmazottak és a nyugdíjasok utaznak a legtöbbet, főként Görögországban nyaralnak, és utazási irodán keresztül foglalják le az üdülést. Részben ez jellemzi egy átlagos szerbiai turista profilját, amelyet a Turisztikai Irodák Országos Szövetségének (JUTA) rendelkezésére álló adatai alapján...
2024. MÁJUS 29.
[ 14:19 ]
Nem, ez nem egy Stirlitz paródia, bár a bejegyzés olvasása után mindenki azt fogja kívánni, hogy bárcsak az lenne. Május 22-én ukrán csapásmérő eszközök jelentős károkat okoztak egy Krasznodárhoz közeli orosz radarállomásban. Ennek önmagában igen csekély hírértéke lenne, ha nem egy olyan stratégiai lokátorról...
2024. MÁJUS 27.
[ 10:01 ]
A NATO mélyebb ukrajnai beavatkozására, benne csapatok küldésére vonatkozó francia törekvés növekvő elfogadást nyer az európai szövetségesek körében – jelentette ki Benjamin Haddad, Emmanuel Macron francia elnök Újjászületés (Renaissance) nevű pártjának szóvivője, akit idézett honlapján a Newsweek című amerikai...
2024. MÁJUS 23.
[ 9:47 ]
Beolvasás folyamatban