GazdaságKultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataImpresszumMarketing

Izbor iz sadrzaja na srpskom

Kihelyezett konzuli fogadónapok

Az egyszerűsített honosítási eljárás logója

Lélekemelő logó


Életmód/egészség



Gaia


Internet ©tamparija reklám


Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Bethlen Gábor Alap

Forum

Nemzeti Regiszter

MTI
Observer
A médiafigyelő
Imedia

2016. december 31. [18:08]

2016 legjelentősebb szerbiai eseményei

2016  legjelentősebb szerbiai eseményei
Az év tíz legfontosabb eseménye közül - a tizediket kivéve - mindenhol ő bukkan elő: Aleksandar Vučić

A lecsengő év tíz legfontosabb szerbiai eseményét válogatta össze a Beta hírügynökség.

1. NÉGY ÉV LEFORGÁSA ALATT A HARMADIK PARLAMENTI VÁLASZTÁS – Szerbiában április 24-én rendkívüli parlamenti, tartományi és helyhajtósági választásokat tartottak. A szerb parlamentbe 12 választási lista képviselői kerültek be. A legtöbb szavazatot az Aleksandar Vučić vezette lista kapta. A Szerb Haladó Párt (SNS) körüli koalíciónak 131 képviselői hely jutott, ebből 98 hely illette meg az SNS-t, ami 27 képviselői hellyel kevesebb a két évvel korábban megszerzettekhez képest. Az Aleksandar Vučić vezette kormány augusztus 11-én alakult meg, s a hatalmi többséghez tartozik az SNS mellett a Szerbiai Szocialista Párt, az Egységes Szerbia és a Vajdasági Magyar Szövetség is. Ismét bekerült a parlamentbe a Szerb Radikális Párt, s először vált parlamenti párttá a Vučić korábbi minisztere, Saąa Radulović vezette Dosta je bilo! (Elég volt!) mozgalom, valamint a szélsőjobbos Dveri Szerb Mozgalom, amely a választásokra a Szerb Demokrata Párttal együtt indult. Csökkent a Demokrata Párt parlamenti befolyása, koalíció keretében viszont bekerült a parlamentbe a Boris Tadić vezette Önálló Demokrata Párt (SNS), a Čedomir Jovanović nevével fémjelzett Liberális Demokrata Párt (LDP) és Nenad Čanak Vajdasági Szociáldemokrata Ligája is.

2. A TÖBBISMERETLENES EGYENLET: SAVAMALA – A választások éjszakáján, tehát április 24-e és 25-e között több épületet is leromboltak a Belgrádhoz tartozó Savamala településen, ami után tiltakozási hullám indult el. A rombolást markológépekkel felszerelkezett álarcot viselő emberek csoportja követte el, akik az éj leple alatt ledózerolták a savamalai Hercegovina utca épületeit. A polgárok értesítették a rendőrséget, hogy ismeretlen személyek zaklatják őket, elveszik mobiltelefonjaikat, volt akit meg is vertek, s később az illető elhunyt, de a rendőrség egyetlen segélyhívásra sem jelentkezett. A köztársasági ombudsmannak a rendőrség munkájáról készült jelentéséből az derül ki, hogy a rendőrségnek azon az éjszakán “odafentről” szóltak, hogy ne reagáljanak. Aleksandar Vučić szerb kormányfő kb. egy hónap múltán a “városi vezetőséget” nevezte meg felelősként, mindeközben azt hangoztatta, hogy a lerombolt épületeket engedély nélkül építették. A belgrádi polgárok tízezrei követelték tiltakozó felvonulásaikon a rendőrség vezetőjének és Nebojąa Stefanović belügyminiszternek a lemondását, mindhiába. Furcsamód a lerombolt épületek mindegyike azon a parcellán van, amelyen a Belgrádi víziváros épül. Az esetért még sem büntetőjogilag, sem politikailag nem felelt senki.

3. MEGNYÍLT NÉGY TÁRGYALÁSI FEJEZET – Szerbia 2016-ban az Európai Uniós csatlakozási fejezetek közül négyet nyitott meg. Kulcsfontosságú a 23-as, amely az igazságszolgáltatással és a 24-es, amely a joguralommal foglalkozik, s amelyeket július 18-én nyitottak meg. A közbeszerzésről szóló 5-ös és a tudománnyal és kutatótevékenységgel foglalkozó 25-ös fejezet megnyitása decemberben volt. Ez utóbbi megnyitását a Horvátország és Szerbia közötti éles vita előzte meg. A kultúrával és oktatással foglalkozó 26-os fejezet megnyitását december 13-án Horvátország megvétózta és csak tíz nappal később, december 23-án adta be a derekát, amikor is a szerb oktatási miniszter, a tankönyvkiadó igazgatója és a Horvát Nemzeti Tanács képviselői aláírták azt a dokumentumot, amely biztosítja a horvát nyelvű tankönyvek nyomtatását Szerbiában a 2017/18-as tanévre.

4. BELGRÁD ÉS PRISTINA TÁRGYALÁSAI – December 15-én Koszovó +383-as hívószámot kapott, miközben a szerbiai MTS vállalat ideiglenes engedéllyel koszovói mobilszolgáltatóvá válhatott. Az új hívószám a koszovói fél szemében az önállóságra utaló jel, országos hívószám, Szerbia szerint viszont csak egy területi egység hívószáma, s a koszovói Telekom továbbra is Szerbia tulajdonát képezi. A belgrádi és a pristinai küldöttség abban is megállapodott, hogy a szerb bírókat és ügyészeket integrálni fogják a koszovói igazságszolgáltatási rendszerbe, ami azt jelenti, hogy ezentúl nem Szerbia fogja őket finanszírozni. Emellett Mitrovica körzetében felállítanak egy alapfokó bíróságot és egy ügyészséget, amely hét községre lesz illetékes.

5. KATONAI SZAKSZERVEZET - A szerbiai fegyveres erők történetében első alkalommal, tiltakozó megmozdulást tartott Belgrádban a Szerbiai Katonai Szakszervezet (VSS), s elégedetlenségüket fejezték ki a katonaságnál dolgozók anyagi és szociális helyzete miatt, s arra figyelmeztettek, hogy “a honvádelmi minisztérium és a vezérker” 2016 eleje óta tartó felelőtlen magatartása miatt mintegy ezer ember hagyta ott a katonaságot, ami veszélybe sodorhatja a harci készültséget és a katonaság operatív képességét. A tiltakozók szerint a katonaságnál sok pénz elmegy feleslegesen és nem rendeltetésszerűen, miközben a hivatásos katonák jóval az átlag alatt keresnek, annak ellenére, hogy nehéz feladatokat látnak el, s néha megszakítás nélkül heteket kell eltölteniük a Koszovóval határos szárazföldi biztonsági zónában. A VSS-t támogatta a szerbiai rendőrségi szakszervezet is, amellyel együtt az év során még további két tiltakozást tartottak. A hatalom megkérdőjelezte a tiltakozás jogosságát, mondván, januártól a rendőrök és a katonák is 5 százalékos béremelést kapnak. Aleksandar Vučić kormányfő egyenesen azzal vádolta meg őket, hogy “sztrájkolnak a saját országuk ellen”, míg a hatalomhoz közeli média szerint a tiltakozást nem szociális, hanem politikai célok vezérelték.

6. OROSZ FEGYVEREK BESZERZÉSE - December végén az orosz és a szerb kormány megállapodott vadászrepülők és a katonaságnak szánt páncéljárművek vásárlásáról, ami az elmúlt három évtized legnagyobb hadászati beruházása. A közzétett adatok szerint Szerbia Oroszországtól 6 darab MiG-29-es típusú vadászgépet kap vagy vásárol (ezt mai napig nem lehet pontosan tudni), valamint 30-30 darab T-72-es tankot és BRDM-2 típusú felderítő páncéljárművet. Minden felszerelés használt, s már használ ilyeneket a szerb katonaság. Egyes bejelentések szerint nem is kellett értük pénzt adni, hiszen ez voltaképpen adomány. A szerb kormány azonban bejelentette, a repülőket szervízelni kell és korszerűsíteni, ami az elkövetkező években 180-230 millió dollárba kerülhet. A szakmai nyilvánosság szerint jó boltról van szó, de azt senki nem érti, miért képezi a csomag részét a 30 tank illetve páncélozott jármű, tekintettel, hogy a katonaság már rendelkezik ilyennel, de ezeknél jóval korszerűbb járművei is vannak, messzemenően elegendő számban.

7. (ELNÖK)VÁLASZTÁS ELŐTTI KAMPÁNY – Szerbiában jövő év tavaszán kellene elnökválasztást tartani, de már hónapok óta zajlik a burkolt vagy nem is annyira burkolt kampány. 2016 második fele már találgatásokkal telt, ki jelöltetheti magát és ki lehet a potenciális elnök. A hatalmi tömb jelöltjeként legtöbben a jelenlegi elnököt, Tomislav Nikolićot látják, de sokan nem zárják ki azt a lehetőséget sem, hogy maga Aleksandar Vučić kormányfő jelölteti magát. A sajtó egy része, a hatalmi tömb tisztségviselőinek erőteljes támogatása mellett, megpróbálja ellehetetleníteni Saąa Janković ombudsmant és a korábbi külügyminiszter Vuk Jeremićet, akiket az ellenzék lehetséges közös jelöltjeként emlegetnek.

8. FEGYVEREK A KORMÁNYFŐI BIRTOK KÖZELÉBEN - Aleksandar Vučić kormányfő családjának háza közelében, Jajinciben október 29-én egy fegyverekkel teli ládát találtak. A nyomozás az ügyben még tart. A fegyvereket annak a háznak a környékén találták, az erdő sűrűjében, amelyben Vučić apja él, s ahová a kormányfő gyakran ellátogat. A titokzatos körülmények között otthagyott fegyverek között volt aknavető és automata gépfegyver is. Nebojąa Stefanović belügyminiszter szerint a fegyverek egy része a horvát, más részük pedig a boszniai harcterekről származik. A kormányfő, aki felismerni vélte bizonyos szervezetek “kézjegyét”, később azt mondta, nincs bizonyíték arra, hogy valaki merényletet akart volna elkövetni ellene, de az is lehet, hogy a fegyvereket “véletlenül hagyták ott”. A belügyminiszter nemrég mondta, a rendőrség továbbra is éjt nappallá téve dolgozik az ügyön, de többet nem árulhat el a nyomozás érdekében.

9. ÍTÉLET A MI©KOVIĆ-PERBEN - A belgrádi különleges bíróság júniusban 5 évi börtönre ítélte a Delta birodalom tulajdonosát, Miroslav Miąkovićot és 8 millió dináros pénzbüntetésre amiért segített apjának az adócsalásban, Marko Miąkovićot. Az elsőfokú ítélettel a bírói tanács felmentette Miąkovićot az útépítő vállalatokkal elkövetett visszaélések vádja alól. Miąković nyolc hónapot le is húzott a börtönben, amikor is 12 millió euró letétbe helyezése után, szabadon engedték. Miąkovićot 2012-ben vették őrizetbe, pere egy évvel később kezdődött, hogy azután a bírói tanács elnöke személyének megváltozása miatt 2015-ben újból kezdjék az egészet. A Miąković elleni pert a szerb média előszeretetettel nevezte az “évszázad perének”.

10. ÖTVEN ÉVES A BITEF – Szerbia legrangosabb nemzetközi színházi fesztiválját 50. alkalommal rendezték meg. A jubileumi találkozón a világ 12 társulata lépett fel. Anja Suąa rendező, aki tíz éven keresztül látta el a Bitef szelektori teendőit, bejelentette lemondását. Az elmúlt évben halt meg a szerbiai színház és film legendás alakja, Dragan Nikolić (március 11.), majd a jugoszláv partizánfilmek örökös szereplője, Velimir Bata ®ivojinović (május 22.), egy hónappal később pedig Milorad Mandić Manda (június 16.), aki előadás közben, a színpadon halt meg.


2017. november 21. [18:14]

Németország mindig viszonyítási pont volt Európa közepén. Sokak számára megbízható partner, egyesek számára kellemetlen dirigens, ám legalább mindig kiszámítható. S most... >>

2017. november 20. [11:18]

Miután a német liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) kivonult a tárgyalásokról, kudarcba fulladtak hétfőre virradóra Berlinben az egyeztetések a pártok színei alapján... >>

2017. november 19. [15:52]

A tavalyi év során közlekedési szerencsétlenségben 607 személy vesztette életét a szerbiai közutakon, a sebesültek száma pedig meghaladja a 20.400-at.Az ENSZ 2005-ben... >>

2017. november 17. [22:25]
A nagy metamorfózis
2017. november 15. [15:54]
Mugabe útja a hatalomig és vissza
2017. november 15. [8:54]
A magyar szórvány napja
2017. november 14. [11:34]
A katalán válság közelebbről
2017. november 13. [5:54]
A magyar nyelv napja


Külhoni magyar állampolgárok választási regisztrációja gomb
Álláshirdetések gomb
1 euró 118.59 dinár
1 dollár 101.00 dinár
100 forint 37.91 dinár
100 dinár 263.73 forint
Heti kérdés
Helyesli-e a közös európai hadsereg létrehozására vonatkozó terveket?
Igen.
Nem.

Tekintse meg az eddigi eredményt!

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg
Vajdaság Ma forditói szolgáltatása
Prosperitati Alapítvány
A 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve
Orosháza-Gyopárosfürdő és a Vajdaság Ma közös nyereményjátéka