Tükör
Hatalmi játszmák Szíria körül
Az orosz-török elképzeléseknek Irán és a kurd fegyveresek lesznek a vesztesei
Betűméret:             

Szíria jövője Oroszország, Törökország és Irán kezében van, miután az Egyesült Államok és a felkelők egy részére hatalmas befolyással bíró Szaúd-Arábia kiszorult a lassan hat éve háború dúlta közel-keleti ország sorsának alakításából. A szaúdiak által hátrahagyott űrt pedig Ankara töltötte be Teherán és a szíriai kurdok kárára - írja elemzésében David Hearst, a Middle East Eye (MEE) nevű, közel-keleti témákkal foglalkozó hírportál főszerkesztője.

Hearst szerint a szíriai felkelők egy részének sokáig minden lépését Szaúd-Arábia koordinálta. Az észak-szíriai Aleppó elestének közeledtével viszont megszűnt Rijád érdeke abban, hogy tovább támogassa a korábban általa pénzelt és felfegyverzett szíriai lázadókat.

A szaúdiak "kivonulásával" keletkezett űrt pedig a Barack Obama amerikai elnök kormányával és az Európai Unióval egyre feszültebb viszonyban lévő Ankara töltötte be. A cikk szerint az amerikai kormánnyal szemben érzett ellenszenv a tavaly júliusi puccskísérlet után csúcsosodott ki, mivel a török kormányban sokan azt hiszik: Washingtonnak szerepe volt a puccsban, vagy legalábbis tudott annak előkészületeiről. Az EU-val pedig részben azért vált fagyossá Ankara kapcsolata, mert ígéreteivel ellentétben az unió nem adta meg a vízumliberalizációt a török állampolgároknak.

A NATO-tag Törökország elhidegülése Washingtontól és Brüsszeltől azonban mennyei ajándék Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, aki Hearst szerint Recep Tayyip Erdogan török államfő legközelebbi külföldi szövetségesévé vált. Az MEE utal arra, hogy Moszkva számára olyannyira fontos a szíriai szunnita csoportokat támogató Törökországgal ápolt barátság, hogy szót sem emel az ellen, hogy Ankara Észak-Szíriát nem csak az Iszlám Államtól (IÁ), hanem az amerikai és korábban orosz támogatással is bíró YPG-től is meg akarja tisztítani. Ankara hevesen ellenzi a szíriai kurdok önállósodási törekvéseit, amelyeket azonban Oroszország valamilyen szinten támogatott, hiszen a kurdoknak tavaly februárban még képviseleti irodája is nyílt Moszkvában. Jóllehet, Moszkva és Ankara kapcsolata ekkor még meglehetősen fagyos volt, miután a törökök lelőttek egy orosz gépet Szíria felett.

Az MEE írása azt sugallja, hogy Oroszország szíriai céljai nagyobb összhangban vannak a szunnita Törökországéval, mint a síita Iránéival. Moszkvának nem érdeke az Idlíb tartományban lévő - részben török támogatású - szunnita felkelőcsoportok elpusztítása. Hearst meglátása szerint a nem csekély muzulmán vallású lakossággal bíró, helyi iszlamista támadások által fenyegetett Oroszországban valós veszélyt jelent az, hogy a szíriai szunniták elleni hadműveletek visszaütnek, például egy terrortámadás formájában.

Irán Aleppó eleste után viszont azt sürgette - egyelőre sikertelenül - , hogy indítsanak nagyszabású offenzívát Idlíb tartomány ellen, amit azzal indokolt, hogy nem szabad nyugalmat hagyni a lázadóknak.

Moszkva már elérte céljait a szíriai beavatkozással: kiépítette az orosz katonai jelenlétet, megmentette a szíriai kormányt a bukástól, a felkelők pedig olyannyira meggyengültek, hogy készek elfogadni egy megállapodást egy átmeneti kormányról, aminek értelmében Bassár el-Aszad szíriai elnök a helyén maradna.

Az oroszok tartós békével, de lehetőleg mihamarabb szeretnék lezárni a háborút. Irán azonban még korántsem végzett Szíriával, mert nem vitte végbe ideológiai indíttatású céljait - vélte Hearst.

A főszerkesztő cikkében kijelentette: Teherán újra akarja rajzolni Szíria etnikai térképét. Céljai között szerepel, hogy az összes szunnitát elszállítsák a Damaszkusz és a libanoni határ közti területről. Hearst azt is állította, hogy Irán ráadásul háromszáz síita családot költöztetett át Irakból a szíriai főváros külterületén lévő Darájába, amely tavaly augusztusban került vissza a kormány ellenőrzése alá. Emellett síita családokat telepítettek be Szajjida Zainab külvárosba, ahol a legfontosabb szíriai síita szentélyek találhatók.

Az iszlám síita ágát követő perzsa állam szíriai stratégiája hosszú távú és vallási alapokon nyugszik - állapította meg az MEE főszerkesztője.

Hearst szerint a jelenlegi orosz-török elképzelések tökéletesen megfelelnek a január 20-án hivatalba lépő Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek, aki a várakozások szerint nem folytatja a távozó kabinet szíriai politikáját. Jelenleg az amerikai támogatású Szíriai Demokratikus Erők ernyőszervezet - amelynek magja az YPG - az IÁ szíriai fellegvára, Rakka ellen vonul - fűzte hozzá a cikkíró.

Hearst felhívta a figyelmet, hogy bár az orosz-török megállapodás Szíriáról úgy tűnik, stabil lábakon áll, a katonai sikereken felbátorodott Irán és Damaszkusz nem fog könnyedén felhagyni azzal, hogy a folytassa a harcot a felkelők ellen. A szíriai kormány és iráni támogatója nem akarja, hogy Ankara oltalma alatt megerősödjenek a szunnita felkelők. A főszerkesztő azt pedig végképp kétségbe vonta, hogy a lázadók tárgyalóasztalhoz ülnek Aszaddal, és elfogadják azt, hogy a szíriai elnök hatalmon maradjon. (MTI)

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A húsvéti szent három nap - illusztráció
2024. MÁRCIUS 28.
[ 11:18 ]
A világ leggazdagabb emberei - illusztráció
2024. MÁRCIUS 27.
[ 13:44 ]
Eladták a Jugoszláviát - illusztráció
2024. MÁRCIUS 22.
[ 18:21 ]
Az oroszellenes szankciók kudarcot vallottak, és a nyugati pénzügyi elit Ukrajna vereségére számítva szívesen újítják fel a kereskedelmi kapcsolatokat Oroszországgal - írta Gabor Steingart újságíró a Focus magazinban megjelent cikkében. "Minden jel arra utal, hogy a Nyugat elveszettnek látja a konfliktust, és...
2024. MÁRCIUS 14.
[ 12:22 ]
Vasárnap este kezdődik, és 2024. április 8-án estig tart az iszlám hívők éves böjti időszaka, a ramadán. A ramadán a muszlim holdnaptár kilencedik hónapja, amely a hold járásától függően 29 vagy 30 napos. Az iszlám a mintegy 1,8 milliárd követőjével a kereszténység után a világ második legnagyobb vallása, és ma...
2024. MÁRCIUS 10.
[ 7:56 ]
Szerbiában is, ahogy a világ jó néhány országában, a nemzetközi nőnapot ünneplik. Vagy megemlékeznek róla. Mert van, aki azt állítja, nincs azon mit ünnepelni, hogy a nők még mindig sok tekintetben egyenlőtlen helyzetben vannak a férfiakhoz viszonyítva. Mások szerint ebben a formában, globálisan egyetlen napon megünnepelni...
2024. MÁRCIUS 8.
[ 12:49 ]
Beolvasás folyamatban