GazdaságKultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataImpresszumMarketing

Izbor iz sadrzaja na srpskom

Kihelyezett konzuli fogadónapok

Az egyszerűsített honosítási eljárás logója

Lélekemelő logó


Életmód/egészség



Gaia


Internet ©tamparija reklám


Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Bethlen Gábor Alap

Forum

Nemzeti Regiszter

MTI
Observer
A médiafigyelő
Imedia

2017. március 13. [20:31]

Skót népszavazás: Új referendum, régi kérdésekkel

Skót népszavazás: Új referendum, régi kérdésekkel

Egy nemzedéknyi időre, talán egy életre lekerült a napirendről Skócia függetlenné válásának kérdése - ezzel a kijelentéssel nyugtázta 2014. szeptember 19-én reggel, a skót függetlenségről tartott népszavazás másnapján a voksolás eredményét David Cameron akkori brit miniszterelnök.

Alig két és fél évvel később Nicola Sturgeon skót kormányfő bejelentette, hogy felhatalmazást kér a skót parlamenttől az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásához szükséges lépések megtételére. Sturgeon szerint ugyanis az előző függetlenségi referendum óta - amelyen 55 százalékos többséggel az elszakadást ellenzők győztek - teljesen új helyzet állt elő. A brit EU-tagságról tavaly júniusban rendezett népszavazáson országos átlagban ugyanis a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre, a skót választók 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt, így Skóciát akarata ellenére akarják kiléptetni az Európai Unióból.

A helyzet ebből a szempontból vitathatatlanul gyökeresen megváltozott a 2014-es függetlenségi népszavazás óta, a skót elszakadás lehetősége által felvetett kérdések azonban ugyanazok.

Az egyik legsarkalatosabb probléma az, hogy függetlenné válása esetén Skócia elveszítheti a világ egyik legpatinásabb - azonos néven és folyamatosan legrégebben forgalomban lévő - fizetőeszközét, a fontot, és vele együtt a világ egyik legrégebben működő, globális befolyású jegybankja, az 1694-ben alapított Bank of England kínálta monetáris biztonságot.

London már a 2014-es népszavazás előtt egyértelműen és mereven elzárkózott a font további közös használatának engedélyezésétől Skócia függetlenné válása esetére, arra hivatkozva, hogy a brit költségvetés és a Bank of England nem vállalhatja magára "egy másik ország" gazdasági-pénzügyi kockázatait. David Cameron akkoriban sokszor hangoztatott álláspontja szerint "válás esetén nem szokás osztozkodni a bankszámlán és a hitelkártyán".

Ebben a kérdésben londoni részről azóta sem hangzott el ettől eltérő vélemény.

Ugyancsak nagy horderejű - és továbbra is megválaszolatlan - kérdés, hogy mi lenne az északi-tengeri olajjal.

A Skóciát kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Pártnak (SNP) már az 1970-es években is az volt az egyik politikai jelszava, hogy az északi-tengeri olajkincs "Skócia olaja".

A skót kormány a 2014-es referendum előtt is jelentős részben az északi-tengeri olajra építette a független Skócia finanszírozási tervét, 34 milliárd fontra (12 ezer milliárd forintra) becsülve az olajtermelésből származó skót költségvetési bevételeket a 2014-2015-ös és a 2018-2019-es pénzügyi év közötti időszakra. Ez a becslés 110 dolláros olajár-prognózisra alapult, az északi-tengeri Brent nyersolaj világpiaci árfolyama azonban jelenleg 51 dollár körül mozog.

Iparági szakértők ráadásul jó ideje az északi-tengeri mezők hozamának gyors apadását jósolják. A brit tengeri olajkitermelő cégek szövetsége már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy az északi-tengeri brit nyersolaj-kitermelés csaknem két évtizeddel ezelőtt, 1999-ben tetőzött - abban az évben a brit szektor tizenkét havi nominális hozama megközelítette a 400 millió hordót -, és az északi-tengeri talapzatból kitermelhető nyersolaj mennyisége 2020-ig várhatóan a legutóbbi csúcs egyharmada alá csökken.

A 2014-es népszavazás előtt nem volt, és most sincs egyértelmű válasz arra sem, hogy a függetlenné váló Skócia csatlakozhatna-e az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. A két és fél évvel ezelőtti függetlenségi referendum előtti hetekben az Európai Bizottság akkori elnöke, José Manuel Barroso és az észak-atlanti szövetség akkori főtitkára, Anders Fogh Rasmussen egyaránt erőteljes kétségeinek adott hangot Skócia csatlakozási esélyeivel kapcsolatban, kevéssé burkolt utalásokat téve arra, hogy a saját szeparatista mozgalmaikkal küszködő EU- és NATO-tagállamok nemigen látnának szívesen soraikban egy olyan új országot, amely egy másik országból vált ki.

Ebben a kérdésben sem hangzott el azóta a két szervezet részéről ettől eltérő álláspont.

Ha 2014 szeptemberében a függetlenségpártiak győztek volna, a skót kormány 2017. március 24-én - vagyis a jövő héten - kiáltotta volna ki hivatalosan Skócia függetlenségét. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök ehelyett a jövő héten újabb függetlenségi népszavazás kiírásának előkészítéséhez kér felhatalmazást a skót parlamenttől, és a referendumot 2018 ősze és 2019 tavasza között tartja elképzelhetőnek.

E menetrend alapján Skócia a 2020-as évtized elején válhatna ki az angol és a skót koronát egyesítő uniótörvények alapján hivatalosan 1707-ben létrejött Nagy-Britanniából. A fő kérdés az SNP-kormány számára most az, hogy ezúttal sikerül-e meggyőzni a függetlenség ügyének a skót választók többségét. (MTI)


2017. november 17. [22:25]

(Budapesti tudósítónktól)Vona Gábor egyértelműen megváltozott. Ahogy ő fogalmazott, ez egy lelkileg átélt, belső változás, nem taktikai húzás, azaz egyáltalán nem arról... >>

2017. november 17. [9:33]

(Belgrádi tudósítónktól)Első ízben szervezte meg tegnap Belgrádban a magyar nagykövetség és a Collegium Hungaricum a magyarországi szerbek estjét. Az est megrendezése jó... >>

2017. november 15. [15:54]

Robert Mugabe zimbabwei államfő egykor Afrika egyik reménysége volt, de csaknem negyven évig tartó elnöksége alatt gyakorlatilag romba döntötte országát. Neve ma már... >>

2017. november 15. [8:54]
A magyar szórvány napja
2017. november 14. [11:34]
A katalán válság közelebbről
2017. november 13. [5:54]
A magyar nyelv napja
2017. november 8. [10:17]
Donald Trump első éve


Külhoni magyar állampolgárok választási regisztrációja gomb
Álláshirdetések gomb
1 euró 118.47 dinár
1 dollár 100.32 dinár
100 forint 37.95 dinár
100 dinár 263.48 forint
Heti kérdés
Helyesli-e a közös európai hadsereg létrehozására vonatkozó terveket?
Igen.
Nem.

Tekintse meg az eddigi eredményt!

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg
Vajdaság Ma forditói szolgáltatása
Prosperitati Alapítvány
A 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve
Orosháza-Gyopárosfürdő és a Vajdaság Ma közös nyereményjátéka