GazdaságKultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataImpresszumMarketing

Izbor iz sadrzaja na srpskom

Kihelyezett konzuli fogadónapok

Az egyszerűsített honosítási eljárás logója

Lélekemelő logó


Életmód/egészség



Gaia


Internet ©tamparija reklám


Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Bethlen Gábor Alap

Forum

Nemzeti Regiszter

MTI
Observer
A médiafigyelő
Imedia

2017. április 18. [18:29]

Új mandátummal a Brexit felé

Előrehozott parlamenti választások lesznek június 8-án Nagy-Britanniában - jelentette be kedden Theresa May brit miniszterelnök - A jelenlegi parlament mandátuma 2020-ban járt volna le.

Új mandátummal a Brexit felé
David Cameron és Theresa May

"A következő választásokat 2020-ban kell tartani" - mondta Theresa May, amikor tavaly július 13-án átvette a miniszterelnöki tisztséget David Camerontól.

Cameron alig több mint egy évvel korábban, a 2015 májusában megtartott parlamenti választásokon váratlanul jó eredménnyel, abszolút - bár korántsem elsöprő, 15 fős - alsóházi többség birtokában önállóan alakíthatott kormányt a Konzervatív Párt élén. Az előző, 2010-es választásokat is a Konzervatív Párt nyerte, de akkor még nem abszolút többséggel, így évtizedek óta először koalíciós kormány alakult Nagy-Britanniában a Liberális Demokraták részvételével.

A két évvel ezelőtti választások után Cameron helyzete stabilnak tűnt - egészen 2016. június 24-ének hajnaláig, amikor elkezdtek befutni a brit EU-tagságról tartott előző napi népszavazás első eredményei. Kora reggelre egyértelművé vált: a bennmaradás mellett kampányoló Cameronra a Brexit-tábor, vagyis kilépést pártolók szűkös, 51,9 százalékos többséggel ugyan, de vereséget mértek.

David Cameron még aznap bejelentette lemondását, és a Konzervatív Párton belüli választási procedúra eredményeként Theresa May addigi belügyminiszter költözhetett be nem egészen egy hónappal később a Downing Street 10. alatti miniszterelnöki rezidenciára.

A 60 éves May - Nagy-Britannia második női miniszterelnöke Margaret Thatcher után - az EU-népszavazás kampányában Cameronhoz hasonlóan a bennmaradást pártolta, ám a kampányrendezvényeken alig volt látható, és amikor a nyáron átvette az irányítást, saját szövetségeseit is meglepő lendülettel szórta ki a kormányból Cameron EU-párti híveit, mindenekelőtt George Osborne pénzügyminisztert.

Ezután meghirdette azóta politikai mottójává vált programját, amely szerint "Brexit means Brexit" - a Brexit Brexitet jelent, vagyis nincs visszaút a brit EU-tagságról tartott népszavazás után, az Egyesült Királyság ki fog lépni az Európai Unióból.

Theresa May Brexit-politikája az eltelt nem egészen egy évben "hard Brexit-politikává" fejlődött. A brit politikai szótárban meghonosodott "hard (kemény) Brexit" kifejezés azt a forgatókönyv-változatot jelenti, amelynek alapján az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnésével együtt kivonul az Európai Unió egységes belső piacáról is.

May ezt a célt tűzte ki a Brexit-tárgyalások stratégiáját felvázoló kormányzati Fehér könyvben. A brit miniszterelnök szerint az Egyesült Királyság azért nem maradhat az EU egységes belső piacának tagja uniós tagságának megszűnése után, mivel ha fenntartaná teljes jogú tagságát e piacon, ahhoz olyan feltételeket kellene teljesítenie, mintha nem is lépett volna ki az EU-ból.

E feltételek közül May kormánya mindenekelőtt a más EU-országokból érkező munkaerő szabad beáramlásának uniós alapelvét veti el, azzal az érveléssel, hogy a tavalyi népszavazáson a brit választók többsége is e szabadságjog addigi érvényesítési formája ellen voksolt.

A probléma ezzel azonban az, hogy ellentmond a Konzervatív Párt Cameron és EU-párti szövetségesei által összeállított 2015-ös választási programjának, amelyben külön szerepelt, hogy Nagy-Britanniának az EU egységes belső piacán a helye.

Szerepelt az akkori tory választási programban az is, hogy a brit kormány az évtized végéig leépíti, a jövő évtized első évében pedig többletbe fordítja a 2008-2009-es recessziós évből örökölt példátlan, a brit hazai össztermék (GDP) 11 százalékát meghaladó államháztartási hiányt.

Theresa May pénzügyminisztere, Philip Hammond tavaly azonban közölte, hogy az új kormány már nem törekszik e cél elérésére, mivel az EU-népszavazás óta "megváltoztak" a gazdasági körülmények.

May viszont mindeddig ódzkodott a saját választási programja alapján kiírandó új választások meghirdetésétől, elsősorban arra hivatkozva, hogy ez felesleges újabb bizonytalanságot teremtene éppen a brit EU-tagság megszűnéséről folytatandó tárgyalások kritikus kezdeti szakaszában. Mindemellett a választási törvény ötéves rögzített parlamenti mandátumot rögzít, amelytől csak kétharmados szavazati többséggel lehet eltérni.

A következetes közvélemény-kutatási adatok azonban arról győzhették meg a kormányfőt, hogy mégis érdemes lehet vállalni egy gyorsan lebonyolított előrehozott választás kockázatát.

A jelenlegi felmérések ugyanis egyöntetűen arra vallanak, hogy a Konzervatív Párt megsokszorozhatja 15 fős alsóházi többségét. A legnagyobb brit közvélemény-kutató cégek legutóbbi vizsgálatai szerint a Konzervatív Pártra most 43-45 százalék, a legnagyobb ellenzéki erőre, a Munkáspártra 23-25 százalék voksolna.

A nem arányos brit választási rendszer alapján - amely csak egyéni jelölteket ismer, és minden választókerületben az a jelölt győz, aki a legtöbb egyéni voksot kapta, akkor is, ha a többi indulóra együtt többen szavaztak - e megoszlás érvényesülése földcsuszamlásszerű győzelemhez és akár százfős alsóházi többséghez is hozzásegítheti a Konzervatív Pártot, még annak figyelembe vételével is, hogy a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt most sokkal erősebb, mint a korábbi választások idején.

Ez a kilátás a jelenlegi vérszegény, 15 fős konzervatív alsóházi többség birtokában valószínűleg túl csábító ahhoz, semhogy ki lehetne hagyni, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt hetekben a tory alsóházi hátország lázadói több sarkalatos törvényalkotási programban meghátrálására kényszerítették a kormányt.

Ha a mostani közvélemény-kutatási adatok érvényesülnek a június 8-ai választásokon, Theresa May e hazai problémája egy csapásra megszűnik, ráadásul a kilépési feltételekről folytatandó tárgyalásokat is a jelenleginél sokkal szilárdabb mandátummal és parlamenti háttérrel felvértezve kezdheti el az Európai Unióval.

Kertész Róbert (MTI)


2017. november 21. [18:14]

Németország mindig viszonyítási pont volt Európa közepén. Sokak számára megbízható partner, egyesek számára kellemetlen dirigens, ám legalább mindig kiszámítható. S most... >>

2017. november 20. [11:18]

Miután a német liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) kivonult a tárgyalásokról, kudarcba fulladtak hétfőre virradóra Berlinben az egyeztetések a pártok színei alapján... >>

2017. november 19. [15:52]

A tavalyi év során közlekedési szerencsétlenségben 607 személy vesztette életét a szerbiai közutakon, a sebesültek száma pedig meghaladja a 20.400-at.Az ENSZ 2005-ben... >>

2017. november 17. [22:25]
A nagy metamorfózis
2017. november 15. [15:54]
Mugabe útja a hatalomig és vissza
2017. november 15. [8:54]
A magyar szórvány napja
2017. november 14. [11:34]
A katalán válság közelebbről
2017. november 13. [5:54]
A magyar nyelv napja


Külhoni magyar állampolgárok választási regisztrációja gomb
Álláshirdetések gomb
1 euró 118.59 dinár
1 dollár 101.00 dinár
100 forint 37.91 dinár
100 dinár 263.73 forint
Heti kérdés
Helyesli-e a közös európai hadsereg létrehozására vonatkozó terveket?
Igen.
Nem.

Tekintse meg az eddigi eredményt!

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg
Vajdaság Ma forditói szolgáltatása
Prosperitati Alapítvány
A 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve
Orosháza-Gyopárosfürdő és a Vajdaság Ma közös nyereményjátéka